200771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid vegyületek és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

9 HU 200771 B 10 szubsztituált vegyületeket úgy kapjuk, hogy a monoszubsztituált vegyületet vagy az 5-ös vagy a 23-as helyzetben reagáltatjuk egy olyan reagenssel, amely a másik helyzetben másképp szubsztituált hidroxilcsoport kiala­kítására képes. A találmány szerint a (II) általános kép­­letű vegyületeket, amelyekben R2 és OR4 kö­zül az egyik szubsztituált hidroxilcsoport és a másik hidroxilcsoport vagy szubsztituált hidroxilcsoport, úgy állítjuk elő, hogy egy (III) általános képletű vegyületet - ahol R1 jelentése a fenti és OR4 és OR5 közül az egyik hidroxilcsoport, míg a másik hidroxil­­vagy szubsztituált hidroxilcsoport - egy olyan reagenssel reagáltatunk, amely a hidr­­oxilcsoportot szubsztituált hidroxilcsoporttá alakítja, majd kívánt esetben az olyan (II) általános képletű vegyületből, ahol R2 és OR4 mindkettő szubsztituált hidroxilcsoport, a vé­dőcsoportot szelektiv eltávolítjuk és Így R2 helyén szubsztituált hidroxilcsoportot és OR4 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (II) álta­lános képletű vegyületet kapunk. A reakció acilezés, szulfonilezés, étere­­zés vagy szililezés. Az acilezést acilezószer segítségével, például R6COOH általános képletű savval vagy reakcióképes származékával, például savhalogeniddel, például savkloriddal, anhid­­riddel vagy aktivált észterrel, vagy az R^COOH általános képletű sav reakcióképes származékával, vagy az R6bOCSOH tiokarbon­­sav reakcióképes származékával végezzük. Ha az acilezést savhalogenid vagy an­­hidrid segítségével végezzük, akkor kívánt esetben savmegkötó szert is alkalmazhatunk, például tercier amint, például trietil-amint, dimetil-anilint vagy piridint, szervetlen bá­zisokat, például kalciumkarbonátot, vagy nát­­riumhidrogén-karbonátot és oxiránokat, pél­dául rövidszénláncú 1,2-alkilén-oxidokat, pél­dául etilén-oxidot vagy propilén-oxidot, amely savkötók megkötik az acilezési reakció során felszabaduló hidrogén-halogenidet. Az igen elektrofil savkloridokat például oxalil-kloridot, metoxi-acetil-kloridot, klór­­acetil-kloridot vagy bróm-acetil-kloridot al­kalmazó acilezések során előnyösen savmeg­kötőt, például kalciumkarbonátot alkalmazunk, hogy szelektiv szubsztituáljuk a 23-as hely­zetet és így olyan (II) általános képletű ve­gyületet kapunk, amelyben R2 jelentése OR5, ahol R5 szubsztituált hidroxilcsoport és OR4 jelentése hidroxilcsoport. A savak alkalmazáséval végzett acilezé­­seknél kívánt esetben kondenzálószer, példá­ul karbodiimid, például N,N’-diciklohexil-kar­­bodiimid vagy N-etil-N’^-dimetil-amino-pro­­pil-karbodiimid, karbonilvegyület, például karbonil-diimidazol, vagy izoxazóliumsók, pél­dául N-etil-5-fenil-izoxazólium-perklorát je­lenlétében végezzük a reakciót. Az aktivált észtert rendszerint in situ képezzük, például 1-hidroxi-benzotriazol al­kalmazásával kondenzálószer jelenlétében, mely kondenzálószer a fent megadott lehet. Egy más megoldás szerint az aktivált észtert előre is kialakíthatjuk. Az acilezési reakciót vizes vagy vízmentes közegben végezhetjük előnyösen -20 - +100, például -10 - +50 °C közötti hőmérsékleten. A szulfonilezést az R*S03H szulfonsav reakcióképes származékával, például szulfo­­nil-halogeniddel például R8S02Cl-lel vagy szulfonsavanhidriddel végezzük. A szulfoni­lezést előnyösen megfelelő savmegkötőszer jelenlétében végezzük, ez ugyanaz lehet, mint fent. A 23-as helyzetű hidroxilcsoport étere­­zését R7Y általános képletű reagens alkalma­zásával végezzük, ahol R1 jelentése a fenti és Y jelentése kilépőcsoport, pl. halogénatom, klór-, bróm- vagy jódatom vagy alkil- vagy aril-szulfoniloxi-csoport, például meziloxi­­vagy toziloxi-csoport, vagy halogén-alkanoil­­-oxi-csoport, például diklór-acetoxi-csoport. A reakciót úgy végezhetjük, hogy Grignard­­-reagens, például metil-magnézium-halogenid, például metil-magnézium-jodid segítségével magnézium-alkoxidot képezünk, vagy trialkil­­-szilil-metil-magnézium-halogenidet például trimetil-szilil-metil-magnézium-kloridot alkal­mazunk majd ezt követi az R7Y általános képletű reagenssel való kezelés. A reakciót ezüstsók, például ezüst-oxid, ezüst-perklorát, ezüst-karbonát vagy ezüst­­-szalicilát, vagy ezek elegye jelenlétében is végezhetjük, és ez a rendszer különösen előnyös lehet, ha az éterezést alkilhalogenid­­del, például metiljodiddal végezzük. Az éte­rezést előnyösen oldószerben, például éter­ben, például dietil-éterben hajthatjuk végre. A szililezést szililhalogeniddel, például kloriddal végezhetjük, előnyösen bázis, pél­dául imidazol-trietilamin vagy piridin jelenlé­tében, oldószer például dimetilformamid alkal­mazása mellett. Sok esetben, ha például a (III) általános képletű 5,23-dihidroxi-vegyületet használjuk kiindulási anyagként, akkor a végtermékek elegye, például 5-monoszubsztituált és 5,23- -diszubsztituált származék elegye képződik. Ezeket azonban ismert módon, például kroma­tográfiásan, például szilikagél-kromatográfiá­­san, vagy hplc-kromatográfiásan elválaszt­hatjuk egymástól. Egy további eljárás szerint a (II) álta­lános képletű vegyületeket, ahol R2 és R3 hidrogénatomot jelent, előállíthatjuk a (III) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése a fenti és OR4 a fentiek szerint szubsztituált hidroxilcsoport, és -OR5 jelentése hidroxil­csoport, 23-as helyzetű hidroxilcsoportjának hidrogénatommal történő helyettesítésével, majd az -OR4 védöcsoportjának eltávolításá­val ha -OR4 helyén hidroxilcsoportot tartal­mazó vegyületet kívánunk előállítani, és kí­vánt esetben újraszubsztituálhatjuk, hogy az -OR4 helyén szubsztituált hidroxilcsoportot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom