200755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív alkoholszármazékok előállítására asszimetriásan módosított bór-hidrid típusú vegyületek alkalmazásával

HU 200755 B telítetlen ketonok redukálására használják. A fenti eljárások ismeretében a (ül) általános képletű optikailag aktív alkoholok előállítása céljá­ból a (II) általános képletű ketonok aszimmetnás redukálását tanulmányozva azt tapasztaltuk, hogy a redukálást olyan aszhnmetriásan módosított bór­­hidrid-vegyülettel végezzük, melyet egy (I) általá­nos képletű optikailag aktív amino-alkohol vagy an­nak sója, és egy bór-hidrid-származék reagáltatásá­­val állítottunk elő — továbbiakban találmány sze­rinti redukálószernek nevezzük —, a (II) általános képletű keton karbonilcsoportjának szelektív redu­kálásával a kívánt optikailag aktív alkoholszárma­zékot biztonságosan és jó hozammal állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárást közelebbről az aláb­biakban ismertetjük. A találmány szerinti redukálószer előállítására használt (I) általános képletű, optikailag aktív ami­no-alkohol képletében Rj 1-4 szénatomos alkilcso­­portot, adott esetben 1-4 szénatomos alkil- vagy al­­koxicsoporttal szubsztituált fenilcsoportot, vagy naftilcsoportot jelenthet. R2 jelentése fenil-, 1-4 szénatomos alkil-, (1-4 szénatomos)alkil-oxi-kar­­bonil- vagy dklohenl-oxi-karbonil-csoport lehet. R3 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcso­­portot jelenthet. Még közelebbről, (I) általános képletű optikailag aktív amino-alkohoíként nore­­fedrint, norpszeudoefedrint, treonin-észtert, 1,2- difenil-2-amino-l-etanolt, l-(23-dimetil-fenil)-2- amino-l-propanolt vagy l-a-naftil-2-amino-l-pro­­panolt használhatunk. A fenti optikailag aktív ami­­no-alkoholokat például Kaim M. J. [J. Org. Chem. 25,1929-37 (I960)]; Hartung W. H. és munkatár­sai [J. Am. Chem. Soc. 52, 3317-22 (1930)]; Har­tung, W. H. és munkatársai [J. Am. Chem. Soc 52, 2262-6 (1929)]; és Kloetzel M. C. és munkatársai [J. Am. Chem. 11,390-4 (1946)] állíthatjuk elő. A leírásban halogénatom alatt fluor-, klór- vagy brómatomot értünk. A találmány szerinti eljárással az alábbiak sze­rint állíthatjuk elő a redukálószert. Abban az esetben ha bór-hidrid típusú vegyület­­ként alkálifém-bór-hidridet használunk, az (I) álta­lános képletű optikailag aktív amino-alkohol vala­mely savval képzett sóját reagáltatjuk a fém-bór­­hidriddel oldószeres közegben. Ha bór-hidrid-ve­­gyületként egy boránt használunk, az optikailag ak­tív (I) álalános képletű alkoholt közvetlenül reagál­tatjuk a boránnal, oldószeres közegben. Az optika­ilag aktív amino-alkohol fent említett savaddídós sója például egy ásványi savval—így sósavval, kén­savval, salétromsavval vagy foszforsavval —, szer­ves karbonsavval — például ecetsavval —, szerves szulfonsawal — például p-toluolszulfonsawal — vagy egyéb hasonló savval képzett só lehet. A fenti sót vagy mint olyant visszük a reakdóelegybe, vagy in situ állítjuk elő az amino-alkoholból és a megfe­lelő savból a redukálószer előállítására szolgáló re­­akdóelegyben. A fent említett alkálifém-bór-hidrid nátrium­­bór-hidrid, kálium-bór-hidrid, lítium-bór-hidrid lehet. Általában a találmány szerinti eljárásban nát­­rium-bór-hidriddel megfelelő eredmény érhető el. Bóránként diboránt vagy borán-tetrahidrofurán­­komplexet használhatunk. 3 A találmány szerinti redukálószer előállítására a bőr-hidrid típusú vegyület moláris aránya az opti­kailag aktív amino- alkoholhoz viszonyítva alkáli­fém-bór-hidrid esetén 0,6:1-1,3:1, előnyösen 0,7:1- 13:1, még előnyösebben 1:1, a bértartalomra szá­mítva; borán esetén a mólarány 03:1-13:1, előnyö­sen 1:1. A használt oldószer nem kritikus, bármely, a re­akció szempontjából inert oldószert használha­tunk. Többek között adott esetben halogénezett aromás szénhidrogénben—például benzolban, to­­luolban, silóiban, klór-benzolban —, halogénezett alifás szénhidrogénben — például metilén-klorid­­ban, 1,2-diklór-etánban, kloroformban, szén-tet­­rakloridban —, vagy a fenti oldószerek elegyében dolgozhatunk. Alkálifém-bór-hidrid alkalmazása esetén annak oldására aprotikus oldószert, például dimetil-szulfoxidot, etilénglikol-dimetil-étert, di­­metil-formamidot, l,3-dimetil-2-imidazolidinont vagy egyéb hasonoó oldószert használhatunk a fen­ti oldószerekkel kombinációban. A reakcióhőmér­séklet általában -78 és 60 °C között változhat, el­őnyösen -40 °Cés60°C között lehet. A reakciót ál­talában inert gázatmoszférában, például nitro­génben, argonban vagy egyéb hasonló gázban hajt­juk végre. A találmány szerinti eljárással előállított reduká­lószereket a redukció során vagy a reakcióé légyből elválasztva használjuk, vagy—általában — magát a reakcióelegyet használjuk fel a redukálás céljára. Az optikailag aktív alkoholszármazék előállítá­sát a találmány szerinti redukálószerrel végzett re­dukcióval, a (II) általános képletű ketonokból az alábbiak szerint végezzük. A redukálás céljára általában 1 mól találmány szerinti eljárással előállított redukálószert haszná­lunk (amino-alkoholra vonatkoztatva) 03-13 mól (II) általános képletű ketonszármazék redukálásá­ra. A redukció általában 1-2 mól redukálószerrel megfelelően végbemegy. A redukciós reakciót bár­mely, a reakció szempontjából közömbös oldószer­ben lefolytathatjuk. Rendszerint szerves oldószere­ket, például adott esetben halogénezett aromás szénhidrogéneket — így benzolt, toluolt, xilolt, klór-benzolt —, halogénezett alifás szénhidrogéne­ket — például metilén-kloridot, 1,2-diklór-etánt, kloroformot, szén-tetrakloridot —, étereket—pél­dául dietil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, etiléng­likol-dimetil-étert —, vagy a fenti oldószerek ele­­gyét használjuk a redukciós reakcióban. A talál­mány szerinti redukálószer előállítására használt oldószert is használhatjuk, önmagában, vagy a fen­ti oldószerekkel kombinálva. A reakciót általában a fentebb említett inert gázatmoszférában játszat­juk le. A hőmérséklet általában -30 °C és 60 °C kö­zött változhat, ipari megvalósítás során általában - 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A fenti redukálás adott esetben sav jelenlétében is végrehajtható abban az esetben, ha a találmány szerinti redukálószer előállítását nátrium-bór-hid­­riddel végeztük. A (II) általános képletű keton (E)- és (Z) formá­ja közötti izomerizáció ezesetben gátolt, miáltal a (III) általános képletű optikailag aktív alkohol ho­zama növelhető. Savként például Lewis-féle savat -4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom