200731. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz, különösen kútvíz vas- és/vagy mangántalanítására

HU 200731 A A találmány víz, különösen kútvíz vas- és/vagy mangántalanítására szolgáló berendezésre vonat­kozik. A felszíni vizek leggyakoribb szennyezői a vas- és mangánionok, amelyek eltávolítására különféle megoldások ismeretesek. Az egyik legelterjedtebben alkalmazott eljárás a légoxidációs vas- és/vagy mangántalanítás, amely­­lyel az oldott vas- és mangén (II) sókat a levegő oxi­génjével oldhatatlan vas- és mangán hidroxiddá, il­letve vas- és mangánoxid hidroxiddá alakítják, és a keletkezett csapadékot a vízből ülepítéssel és/vagy szűréssel eltávolítják. A156 245. lajstromszámú magyar szabadalmi le­írásból megismerhető kontakt vas- és/vagy mangán­­talanító eljárás szerint gázfázisú oxidálószerbe ada­golják a finoman elosztott vizet, és szemcsés anyag­ra juttatják. A szemcsés anyagon - hegerogén fázi­sú felületi reakció során - a vízből kiváló vas- és mangán oxihidroxidok tömör, szilárd lerakódást al­kotnak és így a vastalanító szűrők csak igen hosszú idő (több hónap vagy év) elteltével tömődnek el, szemben a hagyományos vas- és mangántalanító szűrőkkel, amelyeket egy-két naponként regenerál­ni kell. Az elkövetett felületi kérget kapott kontakt szemcsés anyagot időnként eltávolítják a berende­zésből, amelynek hátránya, hogy a gázfázisú oxidá­lószert - még abban a legegyszerűbb esetben is, amikor a gázfázisú oxidálószer levegő - külön rend­szerben kell előállítani. Az oxidáló levegőt rend­szerint dugattyús kompresszorral sűrítik. A komp­resszorban felvett olajszennyeződést külön szűrők­ben választják le a sűrített levegőből, amelyet egy nyomástartó edényen keresztül vezetnek be a vas­­és/vagy mangántalanító berendezésbe. Hátrányos tényező továbbá, hogy a gázfázisú oxidálószer kü­lön rendszerben történő előállítása többlet - beru­házást igényel. A levegősűrítő kompresszorok meg­lehetősen zajosak és környezetszennyezők. Az oxi­dálólevegő - ellátó rendszernek nagy a fajlagos energiaigénye, mert a kompresszort a légtartály nyomásáról széles kapcsolási tartományban - álta­lában 0,1-1,0 MPa között - működtetik. Ismeretesek olyan vas- és mangántalanító beren­dezések is, amelyeknek az oxidálólevegő - ellátását kompresszor és Venturi - cső segítségével biztosí­tják. A kompresszorral sűrített levegőt a Venturi - cső szűkített szakaszába táplálják, ahonnal a leve­gő egy légkiválasztó tartályon keresztül kerül a vas- és mangántalanító tartályba. Itt a Venturi - cső alapvetően mint keverőelem funkcionál. A légkivá­lasztó tartályban távolítják el a vas- és/vagy man­­gántalanítandó víz teljes áramába bekevert levegő feleslegét. Ez a megoldás az előbb ismertetett kon­takt vas- és mangántalanítónál nem alkalmazható, mert a vas- és mangánoxihidroxid kiválás már a szű­rő előtt megindul, és laza pelyhes csapadékot ered­ményez. A találmány feladata, hogy olyan kontakt rend­szerű, töltetes, de nyomószűrőként is működtethe­tő vas- és/vagy mangántalanító berendezést szolgál­tasson, amely a zajos és környezetszennyező üzemű kompresszort nem igényli, és így szerkezetileg is egyszerűbbé válik, üzemeltetése pedig energiataka­rékos. 1 A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a légoxidációhoz szükséges levegőt a vas- és/vagy mangántalanítandó vízbe olyan injek­­tor segítségéveljuttatjuk be, amelyet a nyomás alatt érkező víz egy részáramával működtetünk, a komp­resszor elhagyható, és az injektort a vas- és/vagy mangántalanító tartállyal egybeépítve kompakt, jó hatásfokkal és környezetkímélő módon üzemeltet­hető berendezés konstruálható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan berendezés segítségével ol­dottuk meg, amelynek tartálya, szűrőfenéken nyug­vó, szilárd szemcsés anyagú szűrőágya, a kezelendő víznek a tartályba és a kezelt víznek onnan történő eltávolítására szolgáló vezetéke; az oxidációs keze­léshez szükséges levegő és a kezelendő víz érintkez­­tetésére szolgáló tere, valamint az oxidáló levegő­nek a tartályból történő eltávolítására szolgáló esz­köze van, és amely berendezésnek az a lényege, hogy a szűrőágy felett, és attól nyílásokkal áttört el­­osztólemezzel elválasztott, a levegő és a kezelendő víz érintkeztetésére szolgáló térbe torkolló, a keze­lendő víz egy részáramával működtethető, a tar­tállyal összeépített, az oxidációs levegő továbbítá­sára szolgáló injektora van. A berendezés egy előnyös kiviteli példája szerint a tartály állóhenger-alakú, a kezelendő víz betáplá­lásához a függőleges geometriai középtengelyében húzódó felszálló csöve van, amely az elosztólemez felett a levegő és a kezelendő víz érintkeztetésére szolgáló térbe torkollik, és az injektor ugyancsak a tartály függőleges geometriai középtengelyében el­helyezkedve van a tartály fedelében beépítve. Egy további találmányi ismérvnek megfelelően az injektor a működtető vizet és a beszívott levegőt perdülettel történő kilépésére kényszerítő eszköz­ként, például örvénytestként van kialakítva. . Előnyös az a kiviteli példa is, amelyre az jellem­ző, hogy kontakt-oxidációs üzemeltetéshez szűrő­­fenék alatt a tartályhoz csatlakoztatott, a gyűjtőtér­ben állandó, vagy lényegében állandó vízszint tartá­sára alkalmas légkibocsátó szelepe van. Előnyös le­het továbbá, ha az injektorba az oxidáló levegőt szállító vezeték, valamint kezelendő víznek a tar­tályba juttatására szolgáló vezetékről leágaztatott, szivattyút tartalmazó vízszállító vezeték torkollik, és a betápláló vezetéknek a leágazás és a tartályban húzódó felszálló cső közötti szakaszába fojtóelem van beiktatva. Egy másik kiviteli példának megfelelően nyomó­­szűrős-oxidáxiós üzemeltetéshez a szűrőágy felszí­ne és az elosztólemez között a tartályhoz csatlakoz­tatott, a tartály e részében állandó vízszintet tartó légkibocsátó szelep van. Ebben az esetben előnyös, ha az elosztólemez alatti teret és a felette lévő teret összekötő, levegőátvezetésre szolgáló cirkulációs vezetéke van a berendezésnek. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz az 1. ábra alapján ismertetjük részletesen, amely a be­rendezés egy előnyös kiviteli példáját vázlatos füg­gőleges metszetben tartalmazza. A találmány szerinti berendezésnek egészében 1 hivatkozási számmal jelölt állóhenger-alakú tartá­lya van, amely a 17 lábakon áll. Az 1 tartály belülről nézve homorú la fedéllel és lb fenékkel van lezár­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom