200667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előfőzött rizs előállítására

HU 200667 B A találmány tárgya eljárás előfőzött rizs előállítá­sára. A találmányt az élelmiszeriparban magas fehér­jetartalmú előfőzött rizs előállításánál alkalmazhat­ják. Az eljárás egyaránt alkalmas hosszúkás-, köze­pes és gömbölyű rizsszemek előállítására. A szárról levágott rizsszemet kívülről egy kemény, kovasavtartalmú burok (hántolatlan burok) veszi kö­rül. Az ez alatt elhelyezkedő többrétégű hártyában, az ún. ezüsthártyában, mely a tulajdonképpeni magot záija körül, tálálhatók a vitaminokban, ásványokban, fehérjében és zsírban gazdag, fontos alkotórészek. A fehér rizs (finom rizs) előállításakor a hántolt rizs csi­szolásával és fényezésével ezt az ezüsthártyát és a csí­rát eltávolítják, és ezzel együtt eltávolítják a táplálko­zás számára nélkülözhetetlen anyagokat is. Ezeket az anyagokat megtartandó, alkalmazzák az előfőzési el­járást. A táplálkozásélettani érték növelése mellett az előfőzési eljárás az eljárástechnikai tulajdonságok ja­vulását, különösen az egészszemhozam és a rizs fő­zési tulajdonságainak javulását eredményezi. Az el­őfőzési eljárás a nyers rizs vagy hántolatlan rizs hi­­drotermikus kezeléséből álL E folyamat közben az ás­ványi anyagok és vitaminok az ezüsthártyából a mag belsejébe vándorolnak. A hidrotermikus kezdés to­vábbá héjlazuláshoz, valamint a rizsszem (endosper­­mium /belső magfehérje/) keményedéséhez ill. elsza­­rusodáshoz vezet azáltal, hogy a keményítő megko­csonyásodik. Ez az egész rizsszerkezet megkeménye­­dését eredményezi, és hántolásnál, csiszolásnál és fé­nyezésnél mqagasabb egész szemhozam hoz vezet A rizsnek az előfőzés során elért kocsonyásodása javít­ja a főzési tulajdonságokat is, kevésbé ragad a rizs, de összességében az előfőzési eljárás nem téveszthető össze a csiszolt és fényezett fehér rizs hidrotermikus kezelésével, amelyet gyorsan elkészíthető rizs (gyorsfőzőrizs) előállításakor alkalmaznak. A gyors­főzőrizs esetében—az előfőzött rizzsel ellentétben - - lehetőleg erősen fellazított és porózus szerkezet a kívánatos. Az előfőzési eljárás a következő lépésekből áll: a rizs áztatása, párolása, ilL főzése és szárítása. Ezután a kezelt rizst hántolják, csiszolják és fényezik. Az egyes eljárási lépések esetében különböző el­járástechnikai megoldások ismertek. Az áztatást el­őnyösen meleg vízben végzik, aholis a víz hőmérsék­lete 60-70 “C között mozog, egészen addig, amíg a nedvességtartalom eléri 25-35%-ot Általában az áz­­tatáshoz 2-4 óra szükséges. Alacsonyabb hőmérsék­leten is elvégezhetjük a műveletet, így azonban a ke­zelés időtartama 10-16 órát vesz igénybe. Az US 2.358.251. lajstromszámú szabadalom sze­rint az eljárás rövidíthető, ha a rizst 0,1-0,7 MPa ér­tékű nyomásnál áztatják. Arizskeményítő megkocso­­nyásodását az áztatott rizs párolásával, ill. főzésével érhetjük el. Az US 4.361.593. lajstromszámú szaba­dalom szerint a 38%-os nedvességtartalmú, vákuum­ban áztatott rizst 15 percig telített gőzzel kezelik, míg a rizs kb. 90 *C-ra föl nem melegszik. Ekkor a 45%­­os nedvességtartalmú rizst 6 órán keresztül 45 *C-on tartják, majd ezután 66 *C-on előszárítják és azután a hőmérséklet fokozatos csökkentése mellett addig szárítják, míg a nedvességtartalma 12,5%-ra le nem csökken. Az US 2.592.407. lajstromszámú szabadalmi le­írás egy olyan eljárást ismertet, ahol a vékony réteg­1 ben elrendezett rizst a 100 *C-ot megközelítő hőmér­sékleten és a rizsszem 100%-os telítettségét el nem érő vízmennyiségben áztatják, ezt követően pedig a rizst, szintén vékony rétegben elrendezve, telített víz­gőzzel kezelik. Eközben a hőmérsékletnek közel 100 "C-osnak kell lennie, de ezt az értéket nem érheti el. Párolás közben a rizs egészen addig vesz még fel vi­zet, amíg el nem éri a telítettségi fokot és ezzel egyi­dősen be is fejeződik a keményítő megkocsonyáso­­dásának folyamata. Ezután a rizst 80 *C-on légáram­ban szárítják. Az US 2.571.555. lajstromszámú sza­badalom egy ehhez hasonló, de nagyon költséges el­járást ír le. Az US 2.909.114. lajstromszámú szabada­lom pedig egy olyan berendezést ismertet, ahol a rizs párolását nyomás alatt végzik. Az US 3.674.514. lajstromszámú szabadalmi le­írás egy olyan előfőzött rizs előállítására szolgáló be­rendezést ismertet, melynek segítségével lényegesen csökkenthető a rizs áztatásához, párolásához, ill. fő­zéséhez és szárításához szükséges idő. Különösen az áztatás időtartamát — mely, ha normál nyomás mel­lett dolgoznak, akár a 10 órát is elérheti—kell csök­kenteni azáltal, hogy a rizst forró levegővel 150 ’C- on előkezelik. A párolt rizs szárítása 100-400 ‘C-os fonó levegővel történik. A ngy hőmérsékletértékek, különösen a fonó levegővel való előkezelés, negatí­van hatnak a rizs kívánt szemcseszerkezetére. Az előfőzött rizs előállítására szolgáló, ismert el­járásoknak a már említett előnyökön kívül — pl. a táplálkozásélettani érték növelése — az a hátrányuk, hogy az előfőzés során a rizsmag a sárgástól egészen a sötétbarnáig terjedő színt vesz fel Ennek a nemkí­vánatos elszíneződésnek az okai az enzimes bamulá­­si reakciók (pl. a fenoloxidázzal), ill. a kémiai reak­ciók. A hidrotermikus kezelés folyamán szabad amino­­savak és redukáló cukrok keletkeznék, melyek egy­mással reagálnak és sötétbarna Maillard-termékek képződnék. Ezeket az elszíneződéseket elkerülendő, Jayanarayanan nyomán (Nahrung, Berlin & /1964/, 129-137. old.) nátrium-hidrogén-szulfitot adalékol­­nak az áztatóvízhez. Ez azonban negatívan hat a rizs­ben található vitaminokra, s így az előfőzési eljárás értékét igencsak megkérdőjelezi. Az US 3.660.109. lajstromszámú szabadalmi le­írásban ismertetett eljárás, melynek értelmében káli­­um-permanganátot alkalmaznak az elszíneződések megakadályozására, ugyancsak hátrányosan befolyá­solja a rizs minőségét Az előfőzési eljárás ismert műszaki megoldásai­nak további hátránya, hogy a hidrotermikus kezelés során a pelyva részleges felnyitása következtében anyagveszteség lép fel. Elsősorban keményítőré­szecskék válnak ki az endospermiumból, ami a rizs ragacsosságágának növekedéséhez vezet Több eljárás ismert gyorsfőzőrizs, vagyis fellazí­tott endospermium-szerkezettel rendelkező, hidroter­­mikusan kezelt fehér rizs előállítására is. A teljesség igénye nélkül álljon itt most néhány példa. A DE 2.632.121. lajstromszámú közzétételi irat szerint a gyorsfőzőrizst oly módon állítják elő, hogy a rizst az eredeti terjedelemnek majdnek 6-16-szoro­­sára duzzasztják fel, pl. nagyfrekvenciájú hullámok­kal történő hevítéssel, majd töményítőszerrel kezelik, szárítják és zsugorítják. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom