200666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati fehérje előállítására mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermék és hulladék felhasználásával
HU 200666 B A találmány tárgya eljárás állati fehéije előállítására mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek és hulladék felhasználásával, amely állatok takarmányozására és humán élelmezésére használható. A szakirodalomból ismert, gazdaságosnak tartott eljárás során egy ciklikus folyamatban rizsszalmából kiindulva, különböző segédanyagokat adagolva a keveréken gombát, gilisztát és baromfit állítanak elő (ODAIRA, KEIKICSI, JOSIDA, TORADZSI: p- DZSIGEN kEIDZAIGAKU „A négydimenziós ökonómia, Tokió, 1979. Tomeisha). Az eljárás lényege, hogy a gombával beoltott rizsszalmán szarvasmarhát tartanak; a keletkező trágyát és elhullott állatokat fűrészposrai keverik, a keveréken gilisztát tenyésztenek, amelyet baromfival etetnek fel. A keletkező trágyát ismét a körfolyamatba beviszik, illetve gombatermesztésre használják. A találmány célkitűzése mérsékelt égövi klímához a’kalmazkodoa, gazdaságosan tenyészthető rovarfaj lárvájának szaporítása mezőgazdasági hulladékon, amellyel nagy állati fehérjetartalmú takarmány állítható elő egygyomrú állatok részére. A találmány alapja az a felismerés, hogy a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvák fő tömegében szecskázott kukoricaszáron meghatározott adalékanyagokkal és feltételekkel viszonylag gyorsan és gazdaságosan tenyészthetők, így olcsón állati fehérjepótló takarmány állítható elő. A találmány eljárás állati eredetű fehérje előállítására mezőgazdasági vagy élelmiszeripari melléktermék vagy hulladék felhasználásával Nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) rovarokat törzstenyészetben és termelőfolyamatban egymástól elkülönítve tenyésztünk, a törzstenyészetben és termelőfolyamatbán az imágók tojásrakását búzakorpa alapú, a lárvanevelést főtömegében szecskázott kukoricaszár alapú táptalajon 14-18 *C közötti, előnyösen 22-23 *C hőmérsékleten legfeljebb napi 8 óra 4- 16 lux/m2 megvilágítás erősség mellett heti 60-80 ml víz/kg táptalaj adagolt vízmennyiség jelenlétében végezzük, a kifejlett fehéijedús lárvák tenyésztését a termelőfolyamaiban az első bábozódó egyedeknek a táptalaj felületén való megjelenésekor megszakítjuk, a lárvákat a táptalajtól rostálással vagy fluidizálással elkülönítjük, míg a törzstenyészetben a bábozódás után kapott nagy tojásrakó képességű imágókat a termelőfolyamatban használjuk fel. Az imágókat a tojásrakáshoz 8-12 cm vastagságú búzakorpa táptalajra 300-500 db/m2 mennyiségben telepítjük. A táptalajt folsav, továbbá élesztő és pollen hígvizes oldatába mártott burgonyqa-, vagy takarmányrépaszeletekkel kiegészítjük. A lámnevelés táptalajaként legfeljebb 501%, célszerűen 10-30 t% mennyiségben baromfitollat és/vagy szőlőtörkölyt és/vagy penészes silótakarmányt és/vagy takarmányrépát és/vagy burgonya- és zöldségfélék hulladékát és/vagy napraforgóhéjat és/vagy vágóhídi mellékterméket, továbbá 3-4 cm részecskékre aprított kukoricaszárat összekeverünk, napi 2-8 órás 4-16 lux/m2 erősségű megvilágítás mellett neveljük a táptalajra kihelyezett lárvákat, ahol a táptalaj 20-30 cm rétegvastagságú. A törzsállományt hőszigetelt és fűthető építményben helyezzük el Az elkülönítés csalétekkel történik toj&srakás idején, a törzstenyészet egy részét ún. to-1 jató tálcákra helyezzük át A takarmányból együregű összetett gyomrú állatoknál általában 10 t%-ot alkalmazunk az állati fehérje takarmány kiváltására. Baromfiféléknél és vízi szárnyasoknál a broiler indító tápban az állati fehér- - je komponens teljes mértékben a találmány szerinti lárvaanyaggal helyettesíthető, ugyanúgy a nevelőtápban is. Mindkét táp esetében célszerű a nyers-zsírtartalom, vagyis a táp energiaszintjének növelése. Befejező tápokban nem alkalmazzuk a lárva-anyagot Tojótápoknál az állati fehérjék a táp 10 tömeg%-ig terjedő arányban lárvaanyggal kicseiélhetők, míg viziszámyasoknál a lárvaanyag aránya növelhető. Felhasználható a lárvaanyag állati, gyógyszertári hüllők takarmányozására 1-100 t%-os arányban. A lárvatermelésnél képződő trágya és hulladék talajjavításra, trágyázásra, vagy komposztálásra alkalmas, így a technológiával a környezetet szennyező anyag nem képződik. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy legfőbb alapanyaga a bőségesen rendelkezésre álló magas cellulóztartalmú kukoricaszár és napraforgószár. Ezek a mezőgazdasági melléktermékek—adott esetben élelmiszeripari melléktermékekkel és hulladékokkal elkeverve—az ismert eljárásokhoz képest nagyobb hatékonysággal alakíthatók át fehérje- és energiahordozó takarmánnyá, emellett az eljárás a környezetet is kíméli, mivel káros anyagkibocsátás gyakorlatilag nincsen. Komoly műszaki haladást jelent a mezőgazdaságban a betakarítás utáni kukoricaszár és egyéb csekély értékű mezőgazdasági hulladék hasznosítása, mivel ezekből a nagy lisztbogáron kívül nincs olyan egyéb rovarfej, amely képes lenne a felsorolt melléktermékeket és hulladékot magas biológiai értékű állati takarmánnyá átalakítani és ezáltal az állati fehérjetakarmány egy részét pótolni. A találmány szerinti eljárás során az imágőknak az ovarium fejlődését serkentő anyagot: folsavat, élesztőt, vagy peptont tartalmazó répa-, vagy burgonyakockákat adunk, így a tojásrakás már a bábkelést követő 4-5 napon megindul és az egy nőstény imágóra jutó átlagos lerakott tojásszám megnövekszik. Nagyobb egyedsűrűség mellett az imágók kevesebb tojást raknak és több tojás nem kel ki, vagy a tojások egy részét a már kikelt lárvák és még élő bogarak megeszik, vagy a lárvák egyedenkénti tömege csökken. A táptalaj vastagságának komoly jelentősége van, a vékonyabb táptalaj kellő nedvesen tartása nehezen oldható meg, a vastagabb táptalajok pedig penészesedésre és megrohadásra hajlamosak. Az optimális hőmérséklet beállítáésa is lényeges, mivel alacsonyabb hőmérsékleten az életfolyamatok nagyon lelassulnak, a lárvák keveset táplálkoznak és lassabban fejlődnek, +4 *C alatt az imágók kivételével az egyes fejlődési alakok már károsodnak. Magasabb, 30 *C körüli hőmérsékleten a lárvák motilitása nagyon megnövekszik, nem fejlődnek kellő mértékben és egy részük a táptalaj alsó rétegeiben oxigénhiány következtében elpusztul. A tenyésztés gyorsaságát és eredményességét a kukoricaszár, szalma vagy egyéb cellulóztartalmú anyag aprítottságának mértéke befolyásolja. Megfelelő táptalajon a lárvák átlagos tömeggyarapodása az első hónapban 40-50 mg. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
