200634. lajstromszámú szabadalom • Vízálló fényképészeti papírhordozó és eljárás előállítására

1 HU 200634 B A találmány tárgya vízálló fényképészeti papírhor­dozó több réteggel, amelnyek enyvezett fényképészeti alappapírja elektronsugár útján keményített lakkréteg­gel van bevonva. A találmány tárgya továbbá a vízálló fényképészeti papírhordozó előállítására szolgáló el­járás. Papírhordozó alatt azt a fényképészeti alappapírból és több különböző rétegből összetett anyagot értjük, amire azután a fényérzékeny réteg kerül. Ez utóbbi is több rétegből állhat. A vízálló bevonattal ellátott fényképészeti papír­­hordozók különböző kiviteli alakokban ismertek. A DE-AS 14 47 815 számú közzétételi irat mindkét oldalon poliolefin-gyantával bevont, a fényérzékeny réteg(ek)et hordozó papírhordozót ír le. A DE-OS 30 22 451 számú közrebocsátási irat olyan papírhordozót ír le, amely mindkét oldalon elektronsugárral kemé­nyített lakkréteggel van bevonva. Végül a DE-OS 30 22 709 számú közrebocsátási irat olyan keményíthető keverékkel bevont papírhordozót ismertet, amelynél a bevonatot formaadó felülettel érintkezve keményítik meg és ennek következtében a felület nagy símasá­­gúvá válik. A DE-OS 30 22 451 számú és a DE-OS 30 22 709 számú közrebocsátási iratban leírt újszerű, elektronsugárral keményített vízálló lakkbevonatok mindenekelőtt karcolásállóbbak, mint a DE-AS 14 47 815 számú közzétételi irat szerinti, eddig szokásos poliolefin bevonatok. Ezen felül ennél adott a nagyobb mértékű pigment-felvitel lehetősége, aminek követ­kezménye a nagyobb képélesség a ránézeti képnél, továbbá a DE-OS 30 22 709 számú közrebocsátási irat szerinti felületi szerkezetjavulás meghatározóan hozzájárul ahhoz, hogy vékonyabb fényképészeti - azaz fényérzékeny - rétegeket lehessen egyenletesen felvinni. Ennek is a képminőség javulása a következ­ménye. A sugárzással keményített bevonattal ellátott papír­­hordozóknál eddig az volt a hátrányos, hogy a fény­képészeti termékek szokásos tárolásánál a fényképé­szeti rétegek érzékenységének kismértékű eltolódása, hosszabb tárolási idő esetén pedig már mérhető fátyol­képződés lépett fel. Ez a hátrány néhány hónapos tá­rolás után válik észrevehetővé. Mindeddig nem tisztázott, hogy miért nem valósul meg a tárolásnál a stabilitás, amikor a kiinduló anya­goknak nincs mérhető hatása a fényképészeti rétegekre. Feltételezhető, hogy a fényképészeti rétegbe diffúzió útján fotokémiailag aktív kismolekulájú monomer, vagy tisztátalanság jut és ott reakcióba lép, miután a sugárzás hatására fotokémiailag aktiválódott. Az ilyen kismolekulájú monomereket a keményíthető, illetve a még nem keményített réteg tartalmazza. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére a DE-OS 30 46 130 számú közrebocsátási irat szerint az elekt­ronsugárral keményített rétegeket további poliolefin­­réteggel fedik le. Ezáltal elérhető a hordozó jó felületi karakterisztikájának közelítő megtartása mellett a több hónapos tárolási stabilitás biztosítása és a szokásos feltételek mellett felhasználható termék létrehozása. Hátrányként kell azonban számításba venni a kép­élességnek a poliolefin-bevonás által kiváltott csök­kenését. A poliolefin-felület karcolásérzékenységét is hátrányként kell említeni ennél a megoldásnál. Ezen kívül a poliolefin hatására a fényképészeti anyagok eltarthatósága, tárolhatósága korlátozott, úgyhogy öre­1 gedésállóság tekintetében egyértelműen elmarad a bá­­rium-oxid-réteges klasszikus fényképészeti papírhor­dozókhoz képest. Fentiekből adódóan a jelen találmány feladata olyan nagy eltarthatóságú, vízálló és karcolásálló fény­képészeti papírhordozó létrehozása, amely nemcsak stabil, egyenletesen maradó sík felületű, hanem hosszabb tárolási idő elteltével sem hat a rá felvitt fényképészeti réteg érzékenységére és nem idéz elő semmiféle zavaró, fátyolosító hatást a fényképészeti rétegben. A feladat megoldására irányuló kísérleteink során meglepő módon azt találtuk, hogy a fentiekben emlí­tett hibákat kiküszöbölhetjük, ha a fényképészeti alap­papír és az elektronsugár útján keményített lakkréteg közé az akrilát-monomerekkel szemben legalább 100 mp-ig zárást biztosító, filmképző polimer záróréteget viszünk fel. Feltételezésünk szerint az elektronsugár­zás hatására káros termékek jönnek létre a fényképé­szeti alappapírban, melyek azután ismételten reakcióba léphetnek a fényképészeti alappapírban mindig érzé­kelhető koncentrációban jelen lévő monomerral és a reakciótermékek az említett záróréteg hiányában fel­tehetően bediffundálnak a fényképészeti rétegbe és ott fátyolosodást idéznek elő. A sugárzással megkemé­nyíthető lakkréteg alá felvitt záróréteg tehát azt ered­ményezi, hogy a monomer nem diffundálhat elegendő gyorsasággal a fényképészeti alappapírba, mielőtt a lakkréteg megkeményedik. Hangsúlyozzuk, hogy mindez csak egy lehetséges elméleti magyarázata a ténylegesen lejátszódó folyamatoknak. A feladatot a bevezetőben leírt papírhordozónál úgy oldjuk meg, hogy a fényképészeti alappapír és az elekt­ronsugár útján keményített lakkréteg között legalább egy, az akrilát-monomerekkel szemben legalább 100 mp-ig zárást biztosító filmképző polimer záróréteg van. A záróréteg előnyösen pigmenteket, színező anya­gokat, világosítót, lágyítót, elektrolitot és egyéb ismert adalékanyagokat tartalmaz. A papírhordozó olyan teljesen enyvezett fényképé­szeti alappapírból áll, amely sugárzással keményített lakkréteggel van bevonva. A fényképészeti alappapír és a lakkréteg között legalábbb egy, már említett típu­sú és tulajdonságú záróréteg van. A fényképészeti alappapír előnyös módon rostos cellulóz anyagból, szintetikus rostokból, vagy egyéb összetevőkből áll, akár keverék formájában is, hidrofób tulajdonságú és szokásos enyvező- és merevítőanyagokat tartalmaz. A fényképészeti alappapíron helyezkedik el a záróréteg, amelyet alább részletesen ismertetünk. A zárórétegnek akrilátmonomerekkel szembeni át­eresztőképessége olyan csekély kell legyen, hogy a Hercules-Sizing-Testerrel végzett vizsgálat szerint több mint 100 mp legyen szükséges ahhoz, hogy a remisszió 70 %-ra csökkenjen. A Hercules-Sizing­­-Tester, azaz Hercules enyvezési fok-meghatározó ké­szülék és ennek működése le van írva a Hercules NV, Den Haag (Hollandia) cég „Hercules Leimungsgradp­rüfer” című ismertetésében. A Hercules enyvezési fokmeghatározó készülék fő­leg üzemellenőrzési célt szolgál, az enyvezési fok vál­tozásainak egzakt megállapítására. Méréskor a vizs­gálati mintára speciális tintát juttatnak és fotocellával regisztrálják a remissziócsökkenést, azaz a fehérségi fok csökkenését a minta hátoldalán, amit a tinta be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom