200607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 23-dezoxi-LL-F28249 jelű vegyületek epoxi-származékai és a hatóanyagként ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 200607 B 2 lárvákkal szemben, így a Hypodenma sp.-vel szemben, lovaknál a Gastrophilus és rágcsálóknál a Cuterebra sp.-vel szemben. A találmány szerint előállított vegyületek alkalma­sak ember parazita fertőzésének kezelésére, megelőzé­sére illetve pusztítására is. Az ember gyomor-bél-trak­­tusát leggyakrabban károsító paraziták közé tartoznak a következők: Ancylostoma, Necator, Ascaris, Strongyloides, Trichinella, Capillaria, Trichuris és az Enterobius. A gyomor-bél traktuson kívül, a vérben vagy más szövetekben vagy szervekben található, or­vosi szempontból fontos parazita nemzetségek közé tartoznak a fonalférgek, így például a Wuchereria, Brugia, Onchocerca, Loa és Dracunculus, továbbá a Strongyloides és Trichinella bélférgek extraintesztiná­­lis formái. A találmány szerint előállított vegyületek jó eredménnyel alkalmazhatók az emberen élősködő ízeltlábúak, csípő rovarok és más, kétszámyú rovarok ellen, amelyek az embernek kellemetlenséget okoznak. A találmány szerint előállított vegyületeket állatnak és embernek orálisan vagy parenterálisan adhatjuk be. Az orális adagolás történhet egységdózis formájában, például kapszulák, pilulák vagy tabletták alakjában, vagy állatok számára anthelmintikumokként való fel­­használásra folyékony gyógyszerformává alakíthatók. Az állatok számára készített külsőleg alkalmazható, folyékony gyógyszerforma általában a hatóanyag ol­data, szuszpenziója vagy diszperziója, oldószerként többnyire vizet tartalmaz, emellett szuszpendálószert, például bentonitot és nedvesítőszert vagy hasonló se­gédanyagokat tartalmaz. Fenti készítmények általában habzásgátló szert is tartalmaznak, hatóanyagtartalmuk általában 0,001-0,5 tömeg%, előnyösen 0,01-0,1 tö­­meg%. A kapszulák és pilulák a hatóanyagot hordozó­­anyaggal, például keményítővel, talkummal, magné­­zium-sztearáttal vagy dikalcium-foszfáttal összekever­ve tartalmazzák. Ha a találmány szerint előállított származékot szá­raz állapotban, szilárd dózisegység formájában kíván­juk használni, például a kívánt hatóanyagmennyiséget tartalmazó kapszulák, pilulák vagy tabletták formájá­ban alkalmazzuk. Ezeket a dózisformákat a hatóanyag­nak a megfelelő finom eloszlású hígító-, töltő- vagy szétesést elősegítő szerrel és/vagy kötőanyaggal, pél­dául keményítővel, laktózzal, talkummal, magnézium­­-sztearáttal vagy növényi gumikkal való bensőséges és egyenletes keverésével állítjuk elő. Az ilyen dózis­egység készítmények össztömege és hatóanyagtartal­ma tág tartományban változhat számos tényezőtől füg­gően, amelyek közül a fertőzés típusát, valamint a gazdaállat testtömegét említjük. Ha a hatóanyagot állati takarmányban kívánjuk be­adni, a hatóanyagot bensőségesen diszpergáljuk a táp­ban, vagy úgynevezett „top-dressing” formájában vagy szemcsék formájában alkalmazzuk, amelyeket a kész táphoz adhatunk vagy adott esetben külön etethetjük. Alternatív módon eljárhatunk úgy is, hogy a találmány szerint előállított hatóanyagokat parenterálisan adjuk be az állatoknak, például intraruminális, intramuszku­­láris, intratracheális vagy szubkután injekciók formájá­ban. Ilyen esetben a hatóanyagot folyékony hordozó­­anyagban oldjuk vagy diszpergáljuk. Parenterális beadás céljára a hatóanyagot célszerű­en megfelelő hordozóanyaggal, előnyösen növényi olajjal, így például földimogyoró olajjal vagy gyapot­­magolajjal elegyítjük. Más, parenterális adagolásra megfelelő hordozó-anyagok például az olyan szerves készítmények, mint a propilénglikol, a solketalok és a glicerin-formái, valamint vizes parenterális készít­mények is használhatók. A parenterális készítményekben a találmány szerint előállított 23-dezoxi-származék vagy származékok ol­dott vagy szuszpendált állapotban vannak jelen. Az ilyen készítmények általában 0,005-5 tömeg% ható­anyagot tartalmaznak. Bár a találmány szerinti eljárással előállított vegyü­leteket elsősorban helmintiázis kezelésére, megelőzé­sére vagy ellenőrzésére használjuk, felhasználhatók ezek a vegyületek más paraziták által okozott megbe­tegedések megelőzésére, kezelésére vagy ellenőrzésére is. így például a találmány szerint előállított vegyüle­­tekkel ízeltlábú paraziták, így például kullancsok, tet­­vek, bolhák, atkák és a háziállatokat és a baromfit csípő más rovarok pusztíthatok. Használhatók a találmány szerint előállított vegyületek más állatokban, beleértve az embert, előforduló paraziták által okozott betegsé­gek kezelésére is. A vegyületekből alkalmazott opti­mális mennyiség természetesen több tényezőtől függ, köztük az adott alkalmazott vegyülettől magától, a ke­zelendő állatfajtól és a parazita fertőzés típusától és súlyosságától. Orális adagolás esetén általában 0,001- 10 mg/testtömeg kg dózisban alkalmazzuk a találmány szerint előállított vegyületeket, ezt a teljes dózist egy­szerre vagy viszonylag rövid időszakon belül (1-5 nap) elosztva több dózisban adhatjuk be. A találmány sze­rinti eljárással előállított vegyületek közül az előnyösek kiváló hatásfokkal ellenőrzik az említett parazitákat ál­latokban, ha egyetlen dózisban, 0,025-3 mg/testtömeg kg mennyiségben adjuk be ezeket. Szükség szerint is­mételt kezeléseket is alkalmazhatunk az újrafertőző­­dések leküzdésére. Az ilyen újrakezdésekre a leküz­dendő parazita fajától és az állattartás módszerétől füg­gően kerülhet sor. A találmány szerinti eljárással elő­állított vegyületek beadásának módszerei a szokásos állatorvosi gyakorlatból közismertek. Ha a találmány szerint előállított vegyületeket az állatoknak a táp részeként vagy ivóvízben szuszpen­­dálva vagy oldva kívánjuk beadni, olyan készítmé­nyeket állítunk elő, amelyekben a hatóanyag vagy ha­tóanyagok közömbös hordozó- vagy hígítóanyaggal bensőségesen elegyített formában vannak jelen. Kö­zömbös hordozóanyagként olyan anyagokat alkalmaz­hatunk, amelyek a hatóanyaggal nem lépnek reakció­ba, és amelyek biztonságosan beadhatók az állatnak. A táppal való beadásra szánt készítményekben hordo­zóanyagként előnyösen valamelyik takarmány­komponenst alkalmazzuk. Célszerűen alkalmazható kompozícióként említhet­jük a takarmánypremixeket vagy takarmány­adalékokat, amelyekben a hatóanyag viszonylag nagy koncentrációban van jelen. Ezeket a takarmány­premixeket vagy takarmányadalékokat célszerűen köz­vetlenül etetjük meg az állattal, vagy közvetlenül vagy egy megelőző hígítási vagy keverési lépés után a ta­karmányba keverjük. Az ilyen készítményekben jellegzetesen hasznosít­ható hordozó- vagy hígítóanyagok közé tartoznak pél­dául a szeszlepárlásból visszamaradó szárított szem­csés anyagok, a kukoricaliszt, citrusfélék lisztjei, fer­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom