200582. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás dihidroxi-acil-benzolok, mint leukotrién antagonisták közbenső termékeinek előállítására

HU 200582 B 1 A találmány leukotrién antagonisták közbenső ter­mékeinek előállítására alkalmas új eljárásra vonatko­zik. Ezek a közbenső termékek különösen acil-rezor­­cinol vegyületek, amelyek leukotrién antagonisták szintézisénél kerülnek felhasználásra. Az (A) általános képletű dihidroxi-acil-benzolok fontos közbenső termékek leukotrién antagonista ve­gyületek, különösen a (B) általános képletű vegyflle­­tek szintéziséhez. A (B) általános képletű vegyületek a 4 661 SOS. számú US A-beli szabadalmi leírásban vannak leírva. A (B) általános képletű vegyületek olyan gyógyszer­­készítmények hatóanyagai lehetnek, amelyek allergi­ás rendellenességek, így az asztma gyógyítására al­kalmasak, ahol a leukotriének - nézetünk szerint - okozati közvetítők. Az (A) általános képletű fenolokat a múltban Fri­­edel-Crafts reakciókörülmények között állították elő. A CA IQ6 52118 w referátuma cink-klorid alkal­mazását ismerteti, mely azonban melléktermékeket, azaz nehézfém-szennyezést eredményez, melynek deponálása környezetvédelmi szempontból körülmé­nyes. A találmány szerint ilyen reagenst nem alkal­mazunk. Ezenkívül a referált eljárás vízmentes körül­ményeket, azaz vízelvonószer jelenlétét igényli, mely például ecetsavanhidrid lehet. A találány szerinti el­járás víz jelenlétében is végrehajtható. A CA 1M129642 f referátuma kétlépéses eljárást ismertet, melynek első lépésében rezorvint reagáltat­­nak ecetsav és ecetsavanhidrid elegyével, majd a ka­pott terméket a második lépésben kénsavval kezelik. A találmány szerinti eljárás, azonkívül, hogy egylé­péses, nem igényli ecetsavanhidrid alkalmazását, és nem szükséges igen magas hőmérséklet alkalmazása, mint a referált eljárásban. Ez egyébként egy további desztillációs vagy utólagos hidrolízis lépést is igé­nyel, mely a találmány szerinti eljárásnál nem szük­séges. Munkánk során előre nem várható kedvező körül­ményeket teremtettünk az acilezési reakció kivitele­zéséhez azzal, hogy olyan olcsó, kereskedelmi forga­lomból beszerezhető reagensekkel dolgozunk, ame­lyek könnyebben kezelhetők, mint a hagyományos savklorid- és savanhidrid-reagensek. Ezenkívül a kö­rülményeket úgy alakítjuk ki, hogy nincs szükség a Lewis-sav katalizátorra (és így az teljesen elhagyha­tó). A találmány szerinti eljárás egyszerűsíti a szinté­zist, és így csökkenti a leukotrién antagonisták, a fen­ti (B) általános képletnek megfelelő vegyületek költ­ségeit Az ismert eljárás szerint a benzol-vegyületet acilezik valamely savkloriddal vagy savanhidriddel és Lewis-savval (például alumínium-trikloriddal, vas(III)-trikloriddal, cink-dikloriddal, bór-trifluorid­­dal, vízmentes hidrogén-fluoriddal). Ezeknél a Frie­­del-Crafts körülményeknél két probléma jelentkezik (mégpedig ipari előállítás esetén): 1) a savkloridok és a savanhidridek nem reakcióképes vagy kevésbé re­akcióképes reagensekké bomlanak el víz jelenlété­ben, ezért a víz kizárása szükséges; és 2) a Friedel- Crafts katalizátoroktól, így a hidrogén-fluoridtól, vas-trikloridtól és másoktól nehéz megszabadulni környezetkímélő módon. A találmány tárgya tehát eljárás 13-dihidroxi-4- (acetil- vagy propionil)-benzol (fenon) előállítására, 2 amely abban áll, hogy rezorcinolt (13-díhidroxi-ben­­zolt) reagáltatunk a) ecetsavval vagy propionsawal (karbonsavval) és b) hidrogén-bromiddal, körülbelül a reakciőelegy forráspontja és 75 *C közötti hőmér­sékleten. A reakciót egy óra és körülbelül 5 nap kö­zötti időszakaszban vitelezhetjük ki A fenti reakció sztöchiometriájának nincs döntő jelentősége. Előnyös azonban, ha legalább körülbelül egy egyenértéknyi karbonsav-reagenst használunk egy egyenértéknyi rezorcinra számítva, de a karbon­sav feleslegben való használata előnyös. A hidrogén­­bromid csupán katalitikus mennyiségben lehet jelen, bár mólegyenért^knyi vagy felesleges mennyiségű hidrogén-bromidot előnyösen alkalmazhatunk a re­­zorvinra számítva. Abban az esetben, ha a karbonsav­reagens ecetsav, akkor különböző, kereskedelmi for­galomban lévő készítményeket előnyösen használha­tunk, de a legmegfelelőbb a a találmány szerinti eljá­ráshoz a jégecet Propionsav 99%-os oldatként van kereskedelmi forgalomban, amelyet ilyen tömény­ségben alkalmazhatunk vagy használat előtt vízzel fel is hígíthatjuk azt Hasonló módon a hidrogén-bromid reagenst ke­reskedelemből beszerezhető 48%-os vizes oldatként használhatjuk. Ezenkívül egészen híg oldatot, így tö­­meg%-os telített vizes hidrogén-bromid-oldatot is alkalmazhatunk a találmány szerinti eljárásnál. Más változatban hidrogén-bromid gázt buborékoltatunk keresztül az ecetsavon vagy a propionsavon és így a két sav megfelelő elegyét kapjuk. Egy előnyös alkal­mazási módnál a vízmentes hidrogén-bromid gáztbu­­borékoltatjuk át felesleges mennyiségű jégeceten vagy 99 tömeg%-os propionsav-oldaton a kívánt HBr koncentráció elérésére. A rezorcin és a karbonsav kiindulási anyagok, va­lamint a hidrogén-bromid adagolási sorrendjének nincs döntő jelentősége. Előnyösen a reozorcint fel­oldjuk a karbonsavban és utána a hidrogén-bromidot adjuk az oldathoz. Úgy is eljárhatunk azonban, hogy a hidrogén-bromid ecetsavas oldatát készítjük el el­őször és a kapott oldathoz adjuk hozzá a rezorcint A reakció előrehaladása függ a két sav koncentrá­ciójától és a reakciőelegy hőmérsékletétől. Minél na­gyobb a savak koncentrációja, annál gyorsabb a reak­ciófolyamat. A reakció előrehaladását a szokásos kromatográfiás és spektroszkópiás módszerekkel kö­vethetjük, így a reakciőelegy azonos nagyságú min­táit megelemezzük mágneses magrezonanciás-spekt­­roszkópiás, vékonyrétegkromatográfiás, oszlopkro­matográfiás, gázkromatográfiás vagy nagy-nyomású folyadékkromatográfiás módszerrel Például egyenlő kis mennyiségeket (így 0,10 ml-t) vehetünk ki a reak­­cióelegybőU meghatározott időközökben, azokat megosztjuk víz és éter között és az éteres réteget be­pároljuk. Az éteres réteget még moshatjuk telített konyhasó-oldattal és nátrium- vagy magnézium-szul­fát felett száríthatjuk. A kapott maradékot ezután megelemezzük a választott elemzési módszerrel a még jelenlévő kiindulási anyag és a kívánt termék mennyiségének a megállapítása érdekében. A reakcióidő nagy mértékben függ a karbonsav ér a hidrogén-bromid koncentráeiójátóL A reakcióidő körülbelül 1 órától egészen 5 napig terjedhet, előnyö­sen körülbelül 4 óra és 48 óra között van. Nagyobb hozamokat és rövidebb reakcióidőket érünk el akkor, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom