200569. lajstromszámú szabadalom • Vészkijárati ablak

akkor ebben az állapotban az izzó világit, illetve más jelzőkészülék alkalmazása esetén jelzést ad és ezzel figyelmezteti a vezetőt arra, hogy a vészkijárati ablak reteszelt ál­lapotban van, kinyitása nem lehetséges. Mint ahogy említettük, a 20 reteszeló­­i'éfjz nyitott állapotának a 32 retesznyelvnek az óra járásával ellentétes irányban 90°-kal történő elforditása felel meg. A 32 retesz­nyelvnek az ebben az elfordított, nyitott ál­lapotban a 38 jelzőkészülék felőli 47 része azonban le van munkálva. Ha ez a 47 rész fordul a 38 jelzőkészülék 43 golyója felé, akkor a 43 golyó a 41 középfuratból a 44 nyomórugó erejének hatására kifelé nyomó­dik, amig a 40 persely 42 ajkán fel nem fek­szik. Ez viszont megakadályozza azt, hogy hozzáérjen a 32 retesznyelv 47 részéhez, ilyen módon tehát a villamos összekötés ket­tejük között megszakad. Minthogy a 40 per­sely villamosán szigetelő anyagból van, a 46 vezetékre és ilyen módon a vezetőfülkében lévő jelzőkészülékre sem jut testelés, aminek következtében a jelzés elmarad. Az 1 nyitható ablakrész nyitott, illetve zárt állapotát jelzi a 39 jelzőkészülék, amit a 4. ábra VIII-VIII vonala szerint vett metszet, a 8. ábra mutat. A 39 jelzőkészüléknek két 48 és 49 érintkezője van, amelyek közül az első 48 érintkező a 2 keretprofillal villamosán össze van kötve, 50 szegeccsel hozzá van szegecselve. A másik 49 érintkező szigetelő­anyagú 51 alaplappal villamosán el van szi­getelve a 2 keretprofiltól, de az 51 alaplap révén hozzá van erősítve. A 49 érintkezőhöz 52 kábelsaru (4. ábra) van erősítve, amihez a járművezető fülkéjében elhelyezett jelzőké­szülék, pl. izzólámpa 53 vezeték útján van csatlakoztatva. A 48 érintkezőn olyan 54 nyú­lás van kialakítva, amin a 49 érintkezőt a szereléskor át lehet dugni. Az 1 nyitható ablakrésznek a 8. ábrán mutatott zárt állapotában a 48 érintkező fel­fekszik a- 9 billenőkeretnek a 19, 21 zárré­szeket működtető 17 rúdját megvezető hor­nyon kívüli 37 falrészen és ilyen módon nem érintkezik az 54 nyíláson áthatoló 49 érint­kezővel. Ha azonban a 9 billenőkeretet az 1 nyitható ablakrész nyitása során a 2 keret­profilhoz képest elmozdítjuk, akkor a 48 érintkező előbb felfekszik a 49 érintkezőn, majd elemelkedik a 9 billenökeret 37 falré­szétől. Ekkor azonban a 49 érintkező is test­re kerül, amit az 52 kábelsaru és az 53 ve­zeték (4. ábra) útján a járművezető fülkéjé­ben elhelyezett jelzőkészülékhez vezetünk. Ez ebben az állapotban jelet szolgáltat, ami tájékoztatja a jármű vezetőjét arról, hogy a vészkijárati ablakot kinyitották. A 38 és 39 jelzőkészülékek 46 és 53 ve­zetékeit kötegeljük és a vészkijárati ablakot letesteló 55 vezetékkel együtt az ablak szél­ső középső részénél (1. ábra) elvezetjük, a jármű kábelcsatornájába juttatjuk. A 2 ke­retprofilban történő körülvezetésükre célsze­rű itt is 56 kábelcsatornát kialakítani, ahogy az a 4. ábrán látható. A találmány szerinti vészkijárati ablak ismertetett kiviteli alakja a következőképpen működik. A jármű parkoló helyzetében meg kell akadályozni azt, hogy a vészkijárati ablakon át a járműbe be lehessen jutni. Erre szolgál a 20 reteszelőrész, ami a jármű parkolóhely­­zetében a 4. ábrán mutatott reteszelt állapo­téban van. Ha mégis erőszakos behatolást kí­sérelnének meg a járművön kívül lévő 14 fo­gantyú feszegetésével, akkor sem tudnák a vészkijárati ablak nyitását elérni, hiszen ezt a 9 billenőkeretben kialakitott fészkében ülő 32 retesznyelv megakadályozza. Ekkor a 19, 21 zárrészt működtető 17 rudat nem lehet el­tolni. A nyitómechanizmus rongálódásának el­kerülése érdekében a 14 fogantyúnak a 17 rúd 18 hengeres részén lévő fogasléchez kapcsolódó 57 fogai úgy vannak méretezve, hogy a túlzott erőhatás következtében letör­nek, ezután mér a 14 fogantyú anélkül rén­­cigálható, hogy ezzel a nyitómechanizmusra erőt lehetne kifejteni. Az ilyen módon tönk­retett 14 fogantyú cseréje igen egyszerűen lehetővé válik, csak a 16 csapot kell kiütni és új 14 fogantyú behelyezése után a 16 csapot kell visszaütni. Mint ahogy már említettük, reteszelt ál­lapotban a 38 jelzőkészülék jelet szolgáltat. A járműnek a forgalomban való részvételekor azonban a vészkijárati ablaknak nyithatónak kell lennie, ezért elindulás előtt a 20 re­teszelőrészt oldani kell. Ameddig ez nem kö­vetkezik be, a jármű villamos berendezésé­nek feszültség alá helyezése után a 38 jelző­készülék a vezető számára figyelmeztető jelet szolgáltat. Ekkor a vezető a rendelkezésre álló négyszög kulcs segítségével a 20 rete­szelőrészen lévő 36 belső kulcsnyílásnál a 32 retesznyelvet elfordítja, aminek következté­ben a figyelmeztető jelzés is megszűnik. Ek­kor a 19 és 21 zárrész a 14 fogantyúk bár­melyikével működtetett 17 rúd útján szükség esetén oldhatóvá vélik. A 14 fogantyúk egyi­kének meghúzása során a 17 rúd az ábrán balra mozdul el és magával viszi a 23 csava­rok útján hozzáerősitett 24 zárnyelveket mind a 19, mind pedig a 21 zárrész esetében. A 24 zárnyelvek ennek során elhagyják a 2 keretprofilhoz erősített 22 lemezrugókat és a 9 billenökeret szabaddá válik, az 1 nyitható ablakrész abba a helyzetbe juttatható, amit a 2. ábra mutat. Ezt a mozgást a 2 keretprofil és a 9 billenőkeret között lévő, a tömített­séget célzó gumíprofiiok még elő is segítik. A kinyitás során az imént már ismertetett mó­don a 39 jelzőkészülék jelet szolgáltat a jár­mű vezetője számára, aminek különösen ak­kor van jelentősége, ha az utasok figyelmet­lenségből vagy más okból veszélyhelyzet fel­lépte nélkül nyitották ki a vészkijárati ab­lakot. Ha ez megtörténik, akkor a jármű köz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom