200568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csavaros kötések meghúzására, illetve oldására

7 HU 200568 B 8 váltóáramú 21 generátorral és különbségkép­ző 22 egységgel van ellátva. Az összekötte­tést táp- és jeltovábbító 29 vezeték biztosít­ja, amelyet programválasztó 30 kapcsoló sza­kit meg. A programválasztó 30 kapcsoló hoz­za létre a megfelelő összeköttetéseket az elő­re meghatározott sorrendben. Lépcsőzetes névleges érték alkalmazásánál - amelyet a különbségképző 22 egységre 27 jelvezetéken keresztül adunk az előirt értéket adó 23 egységről a különféle alkalmazási lehetősé­geknek kellőképpen megfelelő és egyenletes csavarmeghúzást érhetünk el annak ellenére, hogy mindig csak egyetlen készülék van mű­ködésben. Az alábbiakban a találmány szerinti el­járás foganatosítására való berendezés műkö­désmódját írjuk le részletesebben: A találmány szerinti eljárás a merev testeknek a rugalmassági tulajdonságait használja ki, hogy nevezetesen azok megfele­lő gerjesztés esetén lengésbe hozhatók, amelynek során bizonyos határok között vál­toznak geometriai méreteik. Annak érdeké­ben, hogy a csavarkötések meghúzását, illet­ve oldását megkönnyítsük, kívánatos, hogy az 1 csavarorsót, menetes csövet, vagy ha­sonlót tehermentesítsük a húzó- illetve nyo­mó feszültségektől a csavarozási művelet közben. Ezt egyszerű módon azzal érjük el, hogy az 1 csavarorsót hosszirányú lengések­kel gerjesztjük és rezonanciába hozzuk. Eh­hez rezgésadót, előnyösen piezo-elektromos 2 illetve 19 elemet használunk, amelynek ger­jesztési frekvenciáját az önfrekvenciának megfelelően szabályozzuk, amely pedig a csa­varozási művelet közben változó feszültség miatt ugyancsak változik. A csavarorsónál megfelelő nyúlás, illetve összehúzódás elérése végett a gerjesztóenergiát addig növeljük, amíg a 4 csavaranya, vagy a csavarfej köny­­nyen el nem forditható. A közlendő teljesít­mény, amely ahhoz szükséges, hogy a csa­varkötést rezonáló rezgőmozgásba hozzuk, csupán töredéke a hagyományos berendezé­seknél alkalmazott értéknek. A jelen talál­mány hasznosítja azt a felismerést, hogy a munkadarabok méreteinek rövid idejű változ­tatása az anyagok rugalmas tartományában lényegesen kedvezőbb a rezonancia előállítá­sa révén. Az átadandó gerjesztési energia nagyságától függően történik az 1 csavaror­só többé, vagy kevésbé erős terhelésmente­sítése a rezonancia frekvencia szakaszában. Ezáltal viszonylag könnyű csúszást ho­zunk létre az egymással érintkező menetfelü­letek és a 4 csavaranya, valamint a piezo­­-elektromos 2, illetve 19 elem egymással érintkező felületei között csavarozás közben. Továbbá, a legyőzendő tapadósúrlódás nem játszik többé meghatározó szerepet, megfele­lően erős gerjesztés esetén az akár teljesen megszüntethető. Az önfrekvencia mértékadó adatként szolgál az 1 csavarorsó feszültségét illetően 6 és progre6szíven emelkedik a feszültség ará­nyos növekedésével. Ennélfogva precíziós csavarkötéseknél is igen jól összehangolt fe­szültségértékek érhetők el a találmány sze­rinti megoldás alkalmazásával. Az 1 csavaror­só hitelesítésével a feszültségérték és az ön­frekvencia közötti összefüggést adjuk meg. A csavarozási művelet közben változó önfrek­vencia összehasonlításával határoljuk a csa­varozási műveletet, amely összehasonlítás so­rán az önfrekvenciát a hitelesítési görbéből megállapított névleges értékkel hasonlítjuk össze. Mihelyt az energiaellátó és jeltovábbí­tó 3 vezetéken keresztül megszüntetjük a rezgésadó energiaellátását, és ezáltal az 1 csavarorsó rezgési állapotét, a 4 csavaranya kapcsolata rögtön előfeszítetten merevvé vé­lik a csavarorsóval és csak nagy erővel le­het azt ezután elfordítani. Előnyös továbbá a találmány szerinti megoldás alkalmazása azért is, mert karcsú 1 csavarorsók terhelésénél még nagyobb feszültségek esetén sem lép fel nemkívánatos csavarófeszültség. Az 1 csavarorsó túlterhelés elleni védel­mére - például az előirt értéket adó 23 egy­ség kiesése esetén - két lehetőség is van. Egyrészt mérhetjük az 1 csavarorsó egymás után mért önfrekvenciáját és azokat összeha­sonlíthatjuk, ezek a maximális húzófeszültség túllépésekor erősen lecsökkennek, vagy más­részt az önfrekvenciának a 21 generátor gerjesztőfrekvenciájával való összehasonlítás révén, amely történhet a különbségképző 22 egységben. Ez a maximális terhelésérték túl­lépése esetén előjelet vélt ki. Mindkét eset­ben a csavarozási folyamat azonnal leáll és értelemszerűen jelet ad a túlterhelésbiztositó. Az utóbbi esetben azonban szükséges lehet egy bizonyos relatív túllépése a gerjesztési frekvenciának, ha megengedett, hogy a ger­jesztőfrekvencia az önfrekvenciát bizonyos határok között túllépje. Különösen előnyös hajtásmódot tesz le­hetővé a piezo-mechanikus motor, amely ve­zérelhető a gerjesztési, illetőleg a csavarorsó önfrekvenciájával azonos frekvenciára. Ezzel elérjük, hogy a 24 hajtás csak akkor fo­gyaszt energiát, ha az 1 csavarorsó húzási fázisban van és ezáltal a 4 csavaranya elfor­­dításéval munka végezhető. Abban az esetben, ha több csavarkötést kell egyidejűleg és egyenletesen meghúzni, akkor célszerű .csúszó" névleges értéket al­kalmazni, azaz vezérelt, a célértéket követő névleges értékkel dolgozni. Ebben az esetben a csavarkötések egyik csavarozókészüléke vezérlőegység feladatát látja el, amelynek frekvenciája megfelel a csúszó névleges ér­téknek. Ilyenkor tehát csak a vezérlőegység­ként működő csavarozóegységet működtetjük sf célul kitűzött névleges értékkel. Igen nagy pontossági követelményeknél az a lehetőség is adott, hogy a vándorlási sebesség késlel­tetése ré\én a vezérlőegységként működő csavarozókészülékhez visszacsatolás révén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom