200568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csavaros kötések meghúzására, illetve oldására
5 HU 200568 B 6 gésérzékelőként is működik. Ehhez energiaellátó és jeltovábbító 3 vezetékkel van ellátva, amely itt külön nem ábrázolt vezérlőkörrel van kapcsolatban. Ha a piezo-elektromos 2 elemnek csak rezgésadóként kell működnie, akkor külön 12 illetve 13 rezgésérzékelőről gondoskodhatunk, amely a mérendő rezgéseket felfogja és a mérési jeleket a vezérlőkörhöz továbbítja. Ez az elrendezés úgy jellemezhető, mint amelynél térbelileg egymástól eltávolított rezgésadó-érzékelö egységet alkalmazunk. Itt nem feltétlenül kell piezoelektromos 12 illetve 13 rezgésérzékelőket alkalmazni, ehelyett szóbajöhet például az 1 csavarorsóra ragasztott nyúlásmérö bélyeg is. Amint az 1. ábrán látható, a 4 csavaranya elforditását és ezáltal a csavarkötés meghúzását, illetve oldását motoros hajtás végzi, amely a jelen esetben piezo-mechanikus forgatóhajtásként van kialakítva. A motorház gyakorlatilag azonos a 9 csókulc6házzal, amelynek alsó része a 4 csavaranya befogadására alkalmas belső sokszögnyílással van ellátva. Célszerűen ez az alsó rész a különböző csőkulcsméreteknek megfelelően cserélhető a különböző méretű csavaranyákhoz. A 9 csőkulcsház és 10 porvasmag között rotációs 8 rezgéskeltó van elrendezve. A 10 porvasmag axiális nyúlványként 11 csatlakozófejjel van ellátva, amely keresztülhalad a 9 csőkulcsházon és a csavarkötés kézi meghúzásához, illetve lazításához ellentámaszként illetve a porvasmag növelésére szolgál szükség esetén. A 2. ábrán kompaktabb rezgésadó-érzékelö egység elrendezése látható. Itt 17 és 18 karimák egymáson fekszenek fel, így a külön nem ábrázolt másik csavarvég nem hozzáférhető, azaz külön rezgésérzékelő azon történő elrendezése nem lehetséges. Következésképpen kompakt rezgésadó-érzékelö egységet alkalmaztunk, amely elrendezhető a 4 csavaranya és a 6 karima között (az 1. ábra szerinti' módon), vagy a 2. ábra szerinti módon a 9 csőkulcsház homloklapja és 14 rezgésátadó között. Ez utóbbi változat esetében 15 csavarfejre ültetjük lényegében a rezgésadót. Itt is a piezo-elektromos 19 elem keresztirányú rezgőkészülék, amely rezgésadóként és rezgésérzékelőként egyaránt működtethető. A 11 csatlakozófej a fentiekben már említett feladatra szolgál, ezen túlmenőleg külön hajtás csatlakoztatására is alkalmas lehet. Természetesen itt is alkalmazható az 1. ábra szerinti konstrukciós elrendezés és alkalmazása automatizált folyamatoknál szükséges is. A fentiekben a találmány szerinti berendezés részét képező rezgésadó és rezgésérzékelő egység néhány fontosabb elrendezési változatét ismertettük, ezek a szerkezeti részek közvetlen, illetve közvetett kapcsolatban vannak a csavarkötéssel, és egy szerkezeti egységet képeznek. Automatikus csavarozási eljárásnál ezek a szerkezeti egységek közös flexibilis kereten elrendezhetek és a berendezés többi részével kábelen keresztül köthetők össze. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés legegyszerűbb elvi kapcsolási vázlatát szemlélteti, amelynél a kompakt rezgésadó-érzékelö egység a minimális követelményekre van méretezve. Ennél a piezo-elektromos 19 elem energiaellátó és jeltovábbító 3 vezetéken keresztül változtatható frekvenciájú és teljesítményű váltóáramú 21 generátorral van összekötve, amely a piezo-elektromos 19 elemet rezgésbe hozza. Annak érdekében, hogy egyetlen 21 genei-átorral a legkülönbözőbb méretű csavarkötések csavarozási műveletét megoldhassuk, ennek tág frekvenciatartománnyal kell rendelkeznie, amelyet a jelen esetben 50 Hz-tól 5000 MHz-re választottunk. Ugyanez érvényes a teljesítményre, hiszen annak annál nagyobbnak kell lennie, minél nagyobb a lengő tömeg, minél nagyobb a csavarkötés előfeszitése és ezzel annak önfrekvenciája. Mérési oldalról tekintve a váltóáramú 21 generátor és a piezo-elektromos 19 elem közötti kapcsolat egyrészt rezgésérzékelőként, másrészt különbségképző 22 egységként van kialakítva 25 jelvezetéken keresztül. A kompakt rezgésadó érzékelő egységeknél ez egyetlen 25 jelvezetéken keresztül lehetséges, mivel az energiaellátó- és jeltovábbító 3 vezeték is egyetlen kábelben vezethető. Az önfrekvenciának és a gerjesztési frekvenciának az említett 25 jelvezetéken keresztüli mérése a mérési és a gerjesztési fázisban időbeli eltolással történhet. Külön rezgésérzékelő alkalmazásával járulékos összeköttetést kell biztosítani a különbségképzó 22 egységgel. A különbségképző 22 egységből a váltóáramú 21 generátorhoz visszacsatolásként további 26 jelvezetéket használhatunk, a gerjesztési frekvencia és a gerjesztési teljesítmény befolyásolására. A 3. ábra szerinti példakénti kivitelnél 20 hajtás és a vezérlőkar között nincs semmiféle ilyen villamos befolyásolás. A hajtás tetszés szerint lehet motoros, vagy akár kézi is. A 4. ábrán a 3. ábra szerinti berendezés- sokszorozásával kialakított több csavarozási hellyel rendelkező berendezés elvi kapcsolási vázlata látható. Ennél közös előírt értéket adó 23 egységről gondoskodtunk. A különösen előnyösen alkalmazható piezo-mechanikus 24 hajtásokat 28 tápvezeték köti össze a váltóáramú 21 generátorokkal, amelyek azonos frekvenciájúak és ezek táplálják a piezo-elektromos 19 elemeket. Ezáltal a kísérleti tapasztalataink szerint rendkívül magas energetikai hatásfok érhető el. Az 5. ábrán ismét több csavarozási hellyel rendelkező berendezés további példakénti kapcsolási vázlatát tüntettük fel. Ennél a 24 hajtásokból és piezo-elektromos 19 elemekből álló szerkezeti egységek egyetlen vezérlőkörre csatlakoznak, amely tehát közős 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
