200547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidratált, nagy energiatartalmú, növényi eredetű takarmányadalék előállítására
3 HU 200547 A 4 nya takarmányozási szempontból, hogy a termék oldható fehérje tartalma a szopós állatok bélcsatornájában továbbra is szegényesen emészthető, a módszer nem garantálja a gátló faktorok inaktiválását és jelentős biológiai aktív vegyület veszteséget okoz. A 178.636. sz. magyar szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelyben növényi és/vagy állati eredetű táplálék és takarmányfehérjék térszerkezetét módosítják, a biológiai hasznosíthatóságát részleges hidrolízissel növelik azzal, hogy a fehérjét tartalmazó anyagot 1,6-2,4 közötti pH értéken erős ásványi savakkal kezelik, a kis energiatartalmú terméket felhasználás előtt egészen 7 pH értékig kalcium karbonáttal vagy Ca-hidroxiddal visszasemlegesitik. Az eljárás előnye, hogy a termék fehérjetartalma a térszerkezet megváltoztatásával felnőtt emberek és választás koron túli állatok részére az emészthetőség tekintetében az eredeti anyaghoz viszonyítva lényeges változást nem jelent. Továbbá az eljárás lényegének hátránya még, hogy a kiindulási anyagban lévő gátló faktorok inaktiválását nem teszi lehetővé, és a savas, majd lúgos kezelés a biológiailag aktív, más lényeges vegyületeket (pl. flavonoidok, izoflavonoidok, vitaminok, leticinek, trigliceridek, stb.) veszteségével jár. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mely során egyszerű, hidrolízis nélküli kémiai és fizikai kezeléssel a kaszatnövények magvait (szójabab, bab, csillagfürt, borsó, stb.) eredeti állapotukban vagy hozzáadott triglicerid és lecitin tartalommal, a gátló faktorok inaktiválásával, a táplálóanyagok emészthetőségének növelésével és a biológiailag aktív vegyületek megőrzésével, polidiszperz emulziós rendszerben takarmányadaléknak dolgozzuk fel. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a növények magvainak táplálóanyagai (fehérjék, szénhidrátok, lipoidok) és biológiailag aktív vegyületei (fiavonok, izoflavonoidok, vitaminok, anorganikus vegyületek, stb.) 3-5 pH-jú vizes közegben, légköri nyomáson, szervetlen savak jelenlétében (hidrolízis nélkül) hidratálódnak. Az a jelenség alapja, hogy a szervetlen savak (sósav, kénsav, foszforsav, salétromsav, stb.) 3-5 pH-jú vizes közegben a növények magvainak tápláló és biológiailag aktiv vegyületein elektrosztatikus töltésfelesleget hoznak létre, a nagy molekulák külső atomcsoportjait vízkedvelő hidrofil atomcsoportokká alakítják át. A vízmolekulák dipólusos jellegének köszönhetően az elektrosztatikus töltésfelesleggel rendelkező vagy vizkedvelö atomcsoportok közül több rétegben képes felhasználni, hidrátburkot képezni. A víznek kötődése a kolloidokhoz ebben a fázisban kisebb ugyan a kémiai kötődéseknél, de még mindig intenzív, minden megkötött víz után kb. 80 kalória (335 J) hidratációs hó szabadul fel. A hidrátburok tápszerkészítés során, mechanikai úton (keverés, rázás, préselés, alacsony hőmérsékletű szárítás) nem távolítható el. A termékben a táplálóanyagok elektrosztatikus töltésfeleslege és a hidrátburok semlegesítés (neutralizáció) nélkül állandó. A hidratált rendszerben korlátozott duzzadás jelenségével is találkozunk, ami azt jelenti, hogy a rendszer nagy molekulájú táplálóanyagok mikroüregeibe bizonyos mértékben a víz is behatol, de a mikroüregeket határoló összekapcsoló erők még eléggé nagyok ahhoz, hogy a molekulák duzzadását (szétesését, hidrolizálását) korlátozni képesek. A molekulák szétesésére (emésztésére, hidrolízisére) akkor számítunk, ha a táplálóanyag a szopós állatok vékonybelében a természetesen keletkezett enzimekkel érintkezésbe kerül. Az állatok által termelt természetes enzimek ugyanis azzal a feltétellel kerülhetnek be a molekulák mikroüregeibe, ha a hidratált molekulák mikroüregeit víz tölti ki. A növényi magvak hidratációjával (kémiai és fizikai eljárással) tulajdonképpen a szopós állatok gyomrából hiányzó előemósztést {hid— ratációját) végző HC1, anionok és kationok természetes szerepét helyettesíthetjük. A találmány további alapja az a felismerés, hogy az ismertetett rendszerben a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, organikus és anorganikus kationok anionokhoz kötve stabil polidiszperz emulziót alkotnak. A polidiszperz rendszer stabilitása rövid ideig tartó fizikai eljárással nem szűnik meg. A termék ezért szopós állatok részére folyadékrendszerben is csomósodás, zsirkiválás jelensége nélkül felhasználható. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a növényi eredetű magvakat (szójabab, bab, csillagfürt, borsó, stb.) vagy a napraforgó kaszattermését 63-400 mikron szemcsenagyságra aprítjuk, a porított anyagból vízzel 5- -50 tömeg%-os szuszpenziót készítünk, a szárazanyagra számítva 1-5 tömeg% sósavat vagy kénsavat vagy foszforsavat adagolunk, a szuszpenziót folyamatosan kevergetjük, hőmérsékletét 1,5 óra alatt 17 °C-ról 91 °C-ra emeljük, majd 2,5 órán át 91-95 °C-on tartjuk, végül a hidratált szuszpenziót 30-60 °C hőmérsékleten porlasztva pontjuk. A találmány szerinti eljárás változata esetén úgy járunk el, hogy a zsírtalanított (extrahált) szójababot, napraforgó kaszattermését 63-400 mikron szemcsenagyságra aprítjuk, a porított anyagból vízzel 5-50 tömeg%-os szuszpenziót készítünk, és szárazanyagra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
