200545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizálószer előállítására, főként utóhőkezeléses technológiával gyártott fermentált tejtermékek, kívánt esetben joghurt és joghurt desszert készítéséhez

1 HU 200545 A 2 A találmány tárgya: eljárás stabilizálószer előállítására, főként utóhőkezeléses technoló­giával gyártott fermentált tejtermékek, kí­vánt esetben joghurt és joghurt desszert készítéséhez. A korszerű táplálkozás maga után vonja a savanyú tejtermékek fogyasztásának növe­kedését. Ezt az igénynövekedést csak olyan minőségű termékek forgalmazásával lehet ki­elégíteni, amelyek a korábbiaknál hosszabb időn keresztül megőrzik eredeti tulajdonsá­gaikat, és az eltarthatósági idő végén is olyan mikrobiológiai és érzékszervi minőség­gel rendelkeznek, hogy aggálymentesen fo­gyaszthatok. A hazai gyártástechnológiai színvonal olyan, hogy az említett célok meg­valósítása elsősorban az utóhőkezeléses tech­nológiai alkalmazásával érhető el. A hőkezelés hatására a joghurtok gélés állo­mányukat elvesztik és higan folyóvá válnak, a tejfehérje kicsapódik, emiatt gyakoriak az állományhibák, amelyek a termékek élvezeti értékét nagymértékben rontják. Jelen találmányunkkal egy olyan eljárást dolgoztunk ki, illetve a stabilizálószer keve­rék olyan együttes hatását valósítottuk meg, amellyel az említett hiányosságok kiküszöböl­hetők. A stabilizálószer olcsó hazai keményi­­tószármazékokból előállítható, és a vele gyár­tott pl. joghurthab fogyaszthatósági ideje legalább 14, legfeljebb 30 napig biztonságo­san szavatolható. A Tejipari Kézikönyv (1981) foglalkozik az ízesített joghurtok utóhőkezeléses techno­lógiájával (388. oldal). Azonban a könyvben említett 4,3-4,5 pH értékkel szemben mi 3,8- -4,1 pH értékig savanyítjuk a terméket a jó íz és a nagyobb csíraölési hatásfok elérése céljából. A stabilizálószernek az alvadókba történő bekeverése is több részletben törté­nik. A Tejipari Kézikönyv is javasolja a különbö­ző stabilizálószerek felhasználását (203. ol­dal). Nekünk sikerült olyan natív és módosí­tott keményitőszármazékokat felhasználni, amelyekkel minőségromlás nélkül a fermentált tejtermékek biztonságosan utóhökezelhetók. Az általunk kidolgozott és előállított stabilizálószer felhasználásával - amely az utóhökezelendő termék zsírtartalmától függő­en különböző mennyiségben összekevert ön­magában ismert natív w&xi kukorica, foszfá­­tozott waxi kukorica, oxidált búzakeményító és ismert növényi alapanyagokat tartalmazó stabilizálószer utóhőkezelés nagy biztonság­gal és a késztermék kiváló minőségének biz­tosításával megvalósítható. Az utóhőkezeléses technológiával gyár­tott joghurtok állományvédelmét, illetve állo­mány visszaszilárdítésát nemzetközi viszony­latban is stabilizálószerek alkalmazásával érik el. Csehszlovákiában 150.344. lsz. szabadalmi leírás szerint oxidált keményitőszármazékokat túlzselatinozott formában adagolnak az alap­anyagtejhez. Ennél a technológiánál utóhöke­zelést nem alkalmaznak, csupán a termék túl­­savanyodásának és savóeresztésének megaka­dályozása érdekében használnak stabilizáló­szert. Az adalékanyagot felhasználás előtt feltárják, majd 10 perces duzzasztás után az alapanyag tejhez keverik, amit pasztőröznek, közben 20 MPa nyomáson homogéneznek. Ez­után 23 °C-ra hűtik, Lb. bulgaricus, Str. termophilus tejsavbaktérium szintenyészeté­vel beoltják, poharazzák, majd 18 órai fer­mentálás után hütik és forgalmazzák. Az így készült termék biztonságosan csak 7 napig forgalmazható. Az ismert technológia alkalmazása esetén az alapanyagtejbe keverik a stabilizálószert, hőkezelik, homogénezik, hűtik, majd fermen­tálják, 16-18 óra után az alvadékot felvág­ják, hozzákeverik az ízesítő anyagokat, utó­­hókezelik és poharazzák, majd hűtik és for­galmazzák. E technológia hátránya, hogy gyakran lágy állományú lesz a termék, és esetenként savóeresztés is tapasztalható. Az utóhőkezeléses technológiával gyár­tott fermentált tejtermékek főleg a joghurtok és joghurt desszertek előállítására az álta­lunk kidolgozott stabilizálószer esetében leg­feljebb 0,8 mm szemcseméretű, 20-50 tömegX oxidált búzakeményítőt, 0-40 tömegX foszfáto­­zott waxi kukoricakeményítőt és 20-50 tö­megX natív waxi kukorica keményítőt és kí­vánt esetben 10 tömegX ismert stabilizáló­szert bármilyen sorrendben összekeverünk. Az így kapott adalékanyagot 0,5-2X tömeg­­százalékban felhasználva ismert módon, kí­vánt esetben joghurtot vagy joghurt desz- 6zertet állítunk elő. A keverést legfeljebb 20 percig végezzük, 25-45 °C hőmérsékleten. A stabilizálószer a gyártástechnológiai folyamat különböző pontjain kerülhet a ter­mékbe bekeverésre, de a végső hatást csak a teljes mennyiség alkalmazása során fejti ki a későbbiekben említésre kerülő technológiai műveletek bétartása mellett. A találmány szerinti stabilizálószert, a termék zsírtartalmától függően a kővetkező mennyiségekben kell alkalmazni: (mindenütt tömegX-ban) tX 1,2-2X zsírtartalom esetén: 1,5-2,5 tX 2-10 X zsírtartalom esetén: 2,5-0,5 tX 10X zsírtartalom felett: 0,5 tX alatt. Az ismert stabilizálószert az alapanyag zsírtartalmától függően célszerűen - nagyobb zsírtartalom esetén kevesebb - 0,2-0,6 tX mennyiségben bekeverjük a tejbe, felhevít­jük 55-80 °C hőmérsékletre és 20-22 MPa nyomáson homogénezzük. Ezután 88-98 °C hőmérsékletre hevítjük és 5-10 percig hón­tartjuk, majd 25-35 °C hőmérsékletre hütjük. Hozzákeverünk 0,2-0,5 tX ismert joghurtkul­túrát és 3,8-4,5 pH értékig fermentáljuk. Ez­után a zsírtartalomtól függően a találmány szerinti stabilizálószert és ízesítő anyagokat illetve emésztést elősegítő növnyi magvakat hozzákeverjük. A terméket ezt követően kombinátorban vagy csöves hőcserélőben 68-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom