200460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szubsztituált benzamidok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

4 HU 200460 B tunk el, hogy a megfelelő savat valamilyen alkil-(klór-formiát)-tal, nitrogéntartalmú szerves bázis, például trietil-amin jelenlé­tében, valamilyen inert szerves oldószerben, például tetrahidrofuránban, N,N-dimetil-form­­amidban vagy metilén-dikloridban, -20 és +25 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. A (IV) általános képletű benzoesavak anhidrid­­jeit vagy észtereit, amelyek a tárgyalt eljá­rás kiindulási vegyületeiként használhatók, önmagában ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. Azoknak az (I) általános képletű vegyü­­leteknek az előállításakor, amelyeknek képle­tében R1 jelentése hidrogénatom, ajánlatos olyan származékból kiindulni, ahol az amino­­csoport valamilyen acilcsoporttal védve van. Megfelelő védőcsoportok például az acetil-, klór-acetil-, trifluor-acetil- vagy ftaloil­­csoport. Miután az N-acilezett köztiterméket a kívánt módon reagáltattuk, lúgos hidrolí­zissel eltávolítjuk a védőcsoportot, aminek eredményeképpen a megfelelő (I) általános képletű - a képletben R1 jelentése hidrogén­­atom - vegyületet kapjuk. Ha az előállítandó (I) általános képletű vegyület képletében R5 nemaromás ciklusos étertől eltérő jelentésű és R4 jelentée 3-6 szénatomos cikloalkil-, ciklohexenil- vagy 1-4 szénatomos alkoxicso­­port, az N-acilezett köztitermékeket savval is hidrolizálhatjuk. Az alkalikus hidrolízist elő­nyösen 20 és 90 °C közötti hőmérséklet-tar­tományban, nátrium- vagy kálium-hidroxid­­dal, vizes-alkoholos oldatban, mig a savas hidrolízist előnyösen híg sósavval, a reak­­cióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsék­leten végezzük. A találmány szerinti új vegyületek kö­réből azokat, amelyek képletében R3 egy (III) általános képletű csoportot jelent, ugyancsak előállíthatjuk egy (VI) általános képletű N-szubsztituálatlan vegyületből, amelynek képletében az egyes szimbólumok az előzőekben meghatározott jelentésűek. A (VI) általános képletű vegyületek újak, és igy ezek előállítása, illetve kiindulási anyagként történő felhasználása a szintézis során, a találmány egy további lényeges ele­mét képezi. Egy (VI) általános képletű ve­gyületet a megfelelő N-benzil-származékból katalitikus hidrogénezéssel állíthatunk elő. A katalitikus hidrogénezést oldószerben, példá­ul valamely 1-6 szénatomos alkoholban, szo­bahőmérséklettől 100 °C-ig terjedő hőmérsék­lettartományban, légköri vagy annál nagyobb nyomású hidrogéngázzal, valamilyen nemes­fém-katalizátor, például palládium vagy pla­tina, amelyek alkalmas inert hordozóra, így aktivált szénre vagy bárium-szulfátra ad­­szorbeált formában is lehetnek, jelenlétében végezhetjük. Ha a (VI) általános képletben R1 acetilcsoporttól különböző jelentésű, ak­kor egy ilyen vegyületet a megfelelő rövid szénláncú alkoxi-karbonil-származék, előnyö­sen a (VII) általános képletű etoxi-karbonil­­-származék - a képletben R1’ jelentése hid­3 rogénatom vagy rövid szénláncú alkilcsoport; a többi szimbólum az előzőekben meghatáro­zott jelentésű - hidrolízisével is előállítha­tunk. A hidrolízist alkalikus körülmények kö- 5 zött, például nátrium- vagy kálium-hidroxid­­dal, valamilyen szerves oldószerben, például etanolban vagy izopropil-alkoholban, az oldó­szer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten végezhetjük. 10 Ezután a kívánt (VI) általános képletű vegyületet egy alkalmas (VIII) általános kép­letű halogénvegyülettel vagy szulfonáttal - a képletben W jelentése halogénatom vagy he­lyettesített szulfonil-oxi-c8oport, például 15 metánszulfonil-oxi-, p-toluolszulfonil-oxi­­vagy benzolszulfonil-oxi-csoport, R5 az elő­zőekben meghatározott jelentésű - valamilyen bázis, például nátrium- vagy kálium-karbo­nát, illetve nátrium- vagy kálium-hidrogén- 20 -karbonát jelenlétében, valamilyen szerves oldószerben, például toluolban, dioxánban vagy 'izobutil-metil-ketonban, 40 és 140 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárás egy további 25 jellemző kivitelezési módjaként az (I) általá­nos képletű vegyületeket úgy is előállíthat­juk, hogy egy (IV) általános képletű benzoe­­savat és a megfelelő (V) általános képletű amint közvetlenül reagáltatjuk egymással, 30 valamilyen alkalmas vizelvonószer jelenlété­ben. Ilyen vizelvonószerek például a szilici­­um-tetraklorid, a mono-, di- vagy trialkil­­-szilil-kloridok, a titán-tetraklorid, az N,N’­­-diciklohexil-karbodiimid, a karbonil-diimida- 35 zol, a szulfinil-klorid, kén-trioxid és dimetil­­szulfoxid elegye, a p-toluol-szulfonol-klorid, az aceton-dimetil-acetál vagy valamely poli­mer dehidratáló ágens. A reagáltatást végez­hetjük valamilyen inert szerves oldószerben, 40 például metilén-dikloridban, acetonban, piri­­dinben, etil-acetátban vagy dioxánban, 20 és 110 °C közötti hőmérsékleten. A találmány értelmében az (I) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk továbbá a 45 (IX) általános képletű hidroxi-vegyületekből - a képletben a szimbólumok jelentése a ko­rábban megadottakkal azonos -, amelyeket egy (X) általános képletű halogénszármazék­kal - a képletben Z jelentése klór-, bróm- 50 vagy jódatom, R4 jelentése, valamint m érté­ke az előzőekben meghatározott lehet - rea­­gáltatva jutunk a kívánt termékhez. A rea­gáltatást előnyösen valamilyen szerves oldó­szerben, például izobutil-metil-ketonban, N,N- 55 -dimetil-formamidban, dioxánban vagy toluol­ban, 40 és 140 °C közötti hőmérsékleten, va­lamilyen szerves vagy szervetlen bázis, pél­dául nátrium-karbonát jelenlétében végezzük. Azokat az (V) általános képletű interme- 60 dierek, amelyek képletében R3 jelentése egy (III) általános képletű csoport, attól függően, hogy az aminocsoport axiális vagy ekvatoriá­­lis helyzetű, alfa- vagy béta-izomerek lehet­nek. Mindkét izomer előállítását korábban 65 már leírták, és így megtalálhatjuk az alábbi 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom