200449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás "A" kristályformájú 1-benzhidril-4-allil-piperazin-di/hidrogén-klorid/ előállítására

3 HU 200449 B 4 I. Táblázat .A' forma ,B‘ forma Dihidrát CM’1 Abszorpciós arány CM’1 Abszorpciós arány CM-1 Abszorpciós arány 646 646 665 A646/A665 = 0.6 665 A6-Í6/AG65 = 1.7 770 fajlagos sáv 920 915 jellemző 926 926 trip lett 936 Ä92G/A952 = 1.3 952 A92G/A952 = 0.8 952 960 968 1127 fajlagos sáv 1082 fajlagos sáv 1115 1500 1492 1492 3041 jellemző 3000 sávok csoportja 3380 igen fajlagos, 3054 dublett 3100 széles, erős sáv 25 II. .Táblázat .A" és .B’ kristálymódosulatok az olvadás­pont alatti hőmérsékleten bomlanak. A boralá­si folyamat 180 °C hőmérsékleten kezdődik, Kristály-20' Ä I/Iü W és a 350 °C hőmérséklet elérésére a minta forma 25.7 nem el- 4.02 70 különült 25.9 dublett 3.99 83 27.4 3.78 100 37.0 2.82 84 16.5 25.8 30.4 6.24 4.00 3.41 68 100 87 Dihidrát 9.2 18.5 34.3 11.16 5.60 3.04 83 100 77 A Rtg-sugár diffrakciós adatok megerő­sítik az aligeron három különféle kristályfor­­májának létezését. Az infravörös spektrum, a Rtg-sugár diffraktogram, és a K. Fischer szerinti viz­­meghatározós kombinálásával a három kris­tálymódosulat tiszta állapotban és keverékek­ből is biztonsággal azonosítható. További jellemzésül alkalmazhatók a dif­ferenciál kalorimetria és a differenciál gravi­metria révén nyert adatok. Mintegy 100 mg tömegű mintákat elem­­zünk platina tégelyben levegőn, 5 °C/perc sebességgel melegedő derivatográfban (MOM, Budapest). Az .A' és „B" formák differenciál kalo­­rimetriás adatai azonos viselkedést mutatnak, amely eltér a kristályhidrátétól. A termogra­­vimetriás vizsgálattal bizonyítható, hogy az 30 35 40 45 50 60 65 kezdeti tömegének 88,5%-át elveszti. Ez ne­hézzé teszi a differenciál kalorimetriás ada­tok értékelését, valamint az olvadáspont nagy pontossággal való meghatározását. A termogravimetriás adatok szerint a kristályhidrát tömegvesztésének két szakasza különböztethető meg:- az első szakasz 50 és 115 °C között jelentkezik, ez a vízvesztés folyamata, ennek során a kezdeti tömeg 10%-át veszíti el a minta (az elméleti víztartalom 8,98 tömegX, mig a minta K. Fischer módszerével meghatá­rozott víztartalma 9,5 tömegX),- a második szakasz 160 és 350 °C kö­zött jelentkezik, az ebben a szakaszban le­zajló bomlási folyamat során az anyag kezde­ti tömegének 88%-át veszíti el. A minták higroszkóposságát vizsgáltuk oly módon, hogy a három különböző kristály­­forma vibrációs malomban azonos szemcsemé­retűre őrölt mintáit 90% nedvességtartalmú, és 25 °C hőmérsékletű kamrába helyeztük. A mintákból időnként mintát vettünk, ebből víztartalmukat és kristályszerkezetüket az előzőekben leirt módon meghatároztuk. Az eredmények azt mutatják, hogy 30 nap idő­tartam alatt egyik minta sem abszorbeál vi­zet, azaz nem higroszkóposak, az adott kö­rülmények mellett fizikailag stabilak. A stabilitási vizsgálatokat szokásos tá­rolási körülmények mellett, átlátszó üveg­edényben végeztük. 1 év alatt (az .A’ kris­tályforma esetén 3 éves megfigyelést végez­tünk) sem látható, sem kémiai elváltozást nem észleltünk. A három kristályforma szokásos tárolási körülmények mellett kémiailag és fi­zikailag stabilak. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom