200425. lajstromszámú szabadalom • Golyós őrlőszerkezet

5 HU 200425 B 6 a finom 33 őrlőkamra közé gyűrűkeresztmet­szetű 29 perforált tárcsa van beépítve. A 29 perforált tárcsa síkja a 7 hossztengelyre me­rőleges. A 29 perforált tárcsa közepén 30 centrikus furattal van ellátva, amelynek d átmérője az 1 ház D belső átmérőjének 0,2- -0,4-szerese. A 29 perforált tárcsa úgy he­lyezkedik el, hogy a 6 belső válaszfaltól mért legrövidebb L távolsága az 1 ház D belső át­mérőjénél kisebb. A durva 32 őrlőkamrában és a közbenső 28 őrlőkamrában előnyösen hengeres őrlőtes­tek vannak elrendezve. Amint a 11. ábrán látható, a 29 perforált tárcsában sugárirányú hosszúkás 31 perforá­ciók vannak kiképezve, amelyeken keresztül a 28 őrlőkamra a 33 őrlőkamrával van össze­köttetésben. A találmány szerinti őrlőszcrkezet műkö­dési mechanizmusát az alábbiakban ismertet­jük: . Az 1 ház 7 hossztengely körüli forgása során a 6 belső válaszfal periódikusan A és B jelű helyzeteket vesz fel (1-2. ábrák). Az A helyzetben a 'durva 8 őrlőkamra alsó mun­kafelületének hossza minimális, ugyanakkor a finom 9 órlökamra alsó munkafelületének hossza maximális, a B helyzetben ugyanakkor a durva 8 órlökamra alsó munkafelületének hossza maximális, míg a finom 9 órlökamra alsó munkafelületének hossza minimális. A maximális és minimális hosszak közötti 1 távolság különbség kiviteli példánk eseté­ben a következőképpen fejezhető ki: 1 = D/tgoC, ahol D az 1 ház belső átmérője, oC pedig a 6 belső válaszfal síkjának a 7 hossztengellyel bezárt szöge. A forgás során, miközben a 6 belső vá­laszfal B helyzetéből A helyzetébe megy át, a 6 belső válaszfal a 1 távolságon található őr­lőtesteket 85-90° közötti szögben megemeli és az 1 ház 7 hossztengelyével közel párhuza­mos irányban a 2 zárófedélnek ütközteti. In­tenzív mozgásuk során az őrlőtestek vi­szonylag erős ütőhatással szétroncsolják az órlendó anyag részecskéit. Ugyanekkor a finom 9 órlökamra alsó munkafelületének hossza megnő, és ennek hatására az órlőtestek a .ferde 11 csonkakúp­­felületen a 13 alkotó mentén legördülnek a 6 belső válaszfal alá, és a 9 órlökamra megüre­sedett térrészét kitöltik. Intenzív hosszirá­nyú és keresztirányú mozgásuk során az 6r­­lótestek az őrlendő anyagrészecskékkel üt­köznek, és azokat szétroncsolják. Miközben az 1 ház. továbbforog, a 6 bel­ső válaszfal A helyzetéből B helyzetébe megy át. Ezáltal megnő a durva 8 őrlőkamra alsó munkafelületének hossza - az A helyzethez képest 1 távolsággal -, és az őrlótestek a 10 csonkakúpfelület 12 alkotója mentén legör­dülnek a 6 belső válaszfal alatti tartományba. Mozgásuk során az őrlótestek az őrlendő anyagra intenzív őrlőhatást gyakorolnak. Ezzel egyidóben a 6 belső válaszfal a 9 órlókamróban alatta elhelyezkedő őrlőtesteket a 7 hossztengellyel lényegében párhuzamosan a 3 zárófedél felé hajitja, és hosszirányú re­pülésük közben az órlőtestek az órlendó anyag részecskéivel ütközve őrlóhatást fejte­nek ki. A fenti ciklus a továbbiakban azonos módon ismétlődik. ' A 8 és 9 őrlökamrák bélelt belső felüle­tének a 6 belső válaszfal irányában szétnyíló 10, illetve 11 csonkakúpfelületként való ki­alakításával az őrlőtesteknek a 2, illetve a 3 zárófedéltől a 6 belső válaszfal felé történő hoszirányú mozgása lényegesen intenzívebbé válik. A 6 belső válaszfaltól a 2, illetve a 3 zárófedél irányában az 'őrlőtestek a 6 belső válaszfaltól kapott impulzus hatására kény­szermozgást végeznek. Az őrlótestek a 8 és 9 őrlőkamrákban úgy helyezkednek el, hogy felületük a i, il­letve ß szögnek megfelelő természetes ré­zsűszöget veszi fel. Ez azt jelenti, hogy a felhalmozódott őrlőtestek felülete a 6 belső válaszfallal azonos oldal felé lejt. Mivel a 12 és 13 alkotóknak a 7 hossztengellyel bezárt .5, illetve ß szöge a 8, illetve a 9 őrlőkamrák­ba bevitt órlőtestek természetes rézsűszögé­vel egyezik meg, a golyó alakú órlőtestek el­veszítik egyensúlyi állapotukat, és az 1 ház 7 hossztengelye mentén maguktól legördülnek a perforált 6 belső válaszfalhoz, ahol a 8, il­letve 9 órlökamra munkaterét az 1'távolságon egyenletsen kitöltik. Ha a 12, illetve ' 13 alkotók 7 hosszten­gellyel bezárt í, illetve ß szögét az őrlőtes­tek természetes rézsűszögénél kisebbre vá­lasztanánk, illetőleg ha a 8, illetve 9 őrlő­kamrákba bevitt órlőtestek természetes ré­zsűszöge a é, illetve ß szögnél nagyobb, a 7 hossztengellyel párhuzamosan mozgó őrlőtes­tek nem érik el a 6 belső válaszfal alatti 1 távolságot. Ez esetben tehát a 8, illetve a 9 órlökamra munkatere nincs teljes mértékben kihasználva, ami az őrlés hatásfokának csök­kenését vonja maga után. Magától értetődik, hogy amennyiben a 8 és 9 őrlőkamrákban különböző fajta őrlótes­­teket helyezünk el, úgy a 10, illetve 11 csonkakúpfelületek 12, illetve 13 alkotóinak a 7 hossztengellyel bezárt & és ß szögei ugyancsak különbözőek. A 8 és 9 őrlőkamrák bélelt belső felüle­tének 2. ábra szerinti kialakítása révén - a 14 és 16 'csonkakúpszeletek segítségével - az őrlótestek 2, illetve 3 zárófedéltől a perforált 6 belső válaszfal felé irányuló hosszirányú mozgásának intenzitása növelhető, ami egyút­tal az őrlőhatás fokozását eredményezi. Ez a hatás a éi, illetve ßi szögek növe­lésével arányosan fokozódik. Amint azt említettük, a durva 8 őrlő­kamra térfogata előnyösen kisebb, mint a fi­nom 9. őrlőkamra térfogat. Ennek magyarázata a következő. A durva 8 őrlókamrába a 4 be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 o

Next

/
Oldalképek
Tartalom