200425. lajstromszámú szabadalom • Golyós őrlőszerkezet
7 HU 200425 B 8 menónyíláson keresztül olyan nyert terméket viszünk be, amelynek részecskéiben szerkezeti hibák, mikrorepedések, pórusok, könynyen őrjódó zárványok, stb. találhatók. Az ilyen nyers termék őrléséhez ezért természetszerűleg viszonylag kisebb munkaráfordítás szükséges. A durva 8 őrlőkamrából a perforált 6 belső válaszfalon át többnyire olyan részecskék kerülnek a finom 9 őrlőkamrába, amelyek szerkezeti hibákat már csak elvétve tartalmaznak. Az ilyen anyagrészecskék őrlésé ezért viszonylag nagyobb munkaráfordítást igényel. Ennek biztosítására a finom 9 őrlókamrában nagyobb mennyiségű őrlótestre van szükség, ami a 9 őrlőkamra térfogatának arányos növelését teszi szükségessé. A 3-5. ábrák szerinti golyós őrlőszerkezetnél, ahol a 8b és 9b őrlókamrák belső felületén hosszanti 19, illetve 20 bordák vannak elrendezve, az 1 ház forgása közben a 19 és 20 bordák az őrlőtesteket megemelik. A 3. ábrán látható helyzetben a durva 8b őrlőkamra alsó munkafelületének U hossza a minimális értéket veszi fel. Az őrlőtestek a 8b őrlőkamrában ennek következtében a viszonylag legmagasabb szinten helyezkednek el. A 8b őrlőkamra belső csonkakúpfelülete az ebben a helyzetben alsó félkör keresztmetszete mentén sima, a 19 bordák a felső félkör keresztmetszet mentén helyezkednek el. Az 1 ház 7 hossztengely körüli 180°-kal való elfordulása után a 6 belső válaszfal a 6a jelű helyzetet veszi fej. Miközben a perforált 6 belső válaszfal a 6a jelű helyzetbe fordul át, az őrlőtesteket a 6 belső. válaszfal mintegy 85-90°-kal megemeli és a 2 zárófedél elé kihajítja. A 7 hossztengellyel párhuzamos mozgást végző őrlőtestek mozgásuk közben őrlöhatást fejtenek ki. A 6 belső válaszfal 6a jelű helyzetében a durva 8b őrlőkamra alsó munkafelületének hossza maximális, vagyis a li hosszhoz képest 1 = D/tgoC távolsággal nagyobb. A 8b őrlókamrában elhelyezkedő órlötestek szintje ennek megfelelően a viszonylag minimális szintre csökken. Ebben a helyzetben a hosszirányú 19 bordák a 8b őrlőkamra belső csonkakúpfelületének alsó félkör keresztmetszete mentén helyezkednek el. Az 1 ház ezt követő elfordulása során az őrlőtesteket a 19 bordák magukkal viszik, mintegy Sö-OO^-kal megemelik és a 2 zárófedél irányában kihajítják, miközben az órlötestek az őrlendó anyagra órlóhatást gyakorolnak. A finom 9b őrlőkamra működése a 8b őrlőkamráéval azonos, csak természetesen ellentétes fázisban játszódik le. Az őrleményt - a készterméket - az 1 házból a 3 zárófedél 5 kimenönyilásán keresztül távolitjuk el. Ha a 8b őrlőkamra térfogata a 9b órlőkamráénél kisebb, vagy azzal egyenlő, úgy a 8b őrlőkamra őrlési teljesítménye a 9b 6 őrlökamráénál nagyobb lesz. Ez ahhoz vezetne, hogy a 9b őrlókamrába a 9b őrlókamrából a perforált 6 belső válaszfalon keresztül túlzott mennyiségű őrlendó anyag kerül, így a 9b őrlókamrán belüli őrlés hatásfoka csökken. A 8b őrlőkamra térfogatát ezért a 9b őrlökamráénál kisebbre kell méretezni. A 6-9. ábrák jól szemléltetik, hogy az 1 ház és vele együtt a perforált 6 belső válaszfal forgása közben a 24 és 27 őrlókamrákba bevitt 34, illetve 35 őrlőtestek elhelyezkedése ciklikusan változik. Attól függően, hogy a 24, illetve 27 őrlőkamra alsó munkafelülete a perforált 6 belső válaszfal helyzetének megfelelően hosszabb vagy rövidebb, a 34, illetve 35 órlötestek halmazának magassága is változik. A 6. ábra szerint, ahol a 24 őrlőkamra alsó munkafelületének hossza minimális, a 27 őrlőkamra alsó munkafelületének hossza pedig maximális, a .34 őrlőtestek a 24 őrlókamrában hl magasságban, mig a 35 őrlőtestek a 27 őrlókamrában h2 magasságban rendeződnek el. 180“-kal elforgatott helyzetben vagyis a 7. ábra esetében a 34 őrlótestek hí’ magasságban, a 35 órlötestek pedig h2’ magasságban rendeződnek el, ahol hi < hí’ és h2 > h2\ Ez a változás azt eredményezi, hogy az 1 ház forgása során a 34 és 35 órlötestek C' tömegközéppontjának magassága, és ebből eredően az 1 ház forgástengelyét ágyazó 21 csapágyak terhelése is ciklikusan változik. , A 24 és 27 őrlőkamrák bélelt belső felületének a 6-9. ábrák szerinti excentrikus kialakítása a terhelés kiegyenlítését célozza. Az 1 ház 6. és 8. ábrákon feltüntetett helyzetében a 24 őrlókamrában lévő 34 őrlótestek halmazának hí magassága maximális, ugyanakkor a 27 őrlókamrában lévő 35 őrlőtestek halmazának h2 magassága minimális. A 34 órlötestek halmazának C tömegközéppontja az 1 ház 7 hossztengelyétől ekkor Re távolságban helyezkedik el, mig a 35 őrlótestek halmazának K középpontja a 7 hossztengelytől Rk távolságban van. Az 1 ház 180°-kal való elfordulása után a 24 és 27 őrlókamrák a 7. és 9. ábrákon feltüntetett helyzetbe kerülnek. Amint a 7. ábrán látható, a 24 óriúKamra leghosszabb munkafelülete, ugyanakkor a 27 őrlőkamra legrövidebb munkafelülete kerül ekkor alulra. A 24 őrlőkamrában lévő 34 őrlőtestek ekkor a minimális hl’ magasságban, ugyanakkor a 27 őrlókamrában lévő 35 órlötestek a maximális h2’ magasságban rendeződnek el. Ezzel összhangban változik természetesen a tömegközéppont helyzete is. A hl’ magasságú .halmazban elrendeződő 34 őrlőtestek C tömegközéppontjának a 7 hossztengelytől mért távolsága Re’, ugyanakkor a h2’ magasságú halmazban elrendeződő 35 órlötestek K tömegközéppontjának a 7 hossztengelytől mért távolsága Rk’. A 23 és 26 csonkakúpfelületek excentrikus kialakításával megfelelő méretezés esetén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
