200328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirazol-oxim-származékok előállítására
\ trii'irw« ftíjáfás Új n!*i*?,0,-0X!”*-c70rmazéVoV előállítódra. A !3,',">ány «Tcrmti eljárássá1 olyan új (I) áltálé* nos képletű pirazol-oxim-származékokat állítunk elő, amelyek képletében 5 R jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos áltólvagy fenilcsoport, Rí jelentése 1-4 szénatomos áltól- vagy fenilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom, 1-5 szénatomos altól- 10 csoport, trifluor-meti!- vagy -fenilcsoport, X jelentése halogénatom, 1-5 szénatomos altól-, 1-4 szénatomos alkoxi-, trifluor-metil-, 2-7 szénatomos alkoxi-karbonil- vagy metilén-dioxi-csoport, n értéke 0,1 vagy 2. 15 A találmány szerinti eljárással előállított (1) általános képletű vegyiiletek új vegyiiletek, és hasznos intermedierek gyógyszer- és mezőgazdasági készítmények hatóanyagainak előállításában. Mivel a találmány szerinti eljárással előállított vegyiiletek is fun- 20 gicid hatásúak, önmagukban is használhatók fungicidként A találmány szerinti eljárást, amit az A) reakcióvázlaton mutatunk be, úgy végezzük, hogy (Ü) általános képletű pirazolszármazékot — a képletben R, 25 Rí, R2, X és n jelentése a fentiekben megadott — hidroxil-aminnal reagál tatunk. A reakciót oldószerben, bázis jelenlétében is végezhetjük, ebben az esetben a (II) általános képletű pirazolszármazék a hidroxil-amin sójával reagál. A 30 reakciót végezhetjük oldószeres közegben a hidroxilamin ismert módszerrel történő egyidejű előállításával is. Ebben az esetben a hidroxil-amin közvetlenül reagál a (II) általános képletű pirazolszármazékkal. A találmány szerinti eljárásban hidroxil-aminként 35 használhatjuk a hidroxil-amin valamilyen szervetlen savval kialakított sóját, mint például hidrogén-kloridját, szulfátját is. Ezeket a sókat ismert módszerekkel állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható ol- 40 dószerek közül megemlítjük a következőket: alkoholok, mint például metanol, etanol, izopropanol vay dietilén-glikol; éterek, mint például dietil-éter, diizopropil-éter, tetrahidrofurán, dioxán, mono- és dietiién-glikol-éterek; halogénezett szénhidrogének, mint 45 például diklór-metán, kloroform vagy tetraklór-etán; aromás szénhidrogének, mint például benzol, monoklór-benzol, nitro-benzol vagy toluol; nitrilek, mint például acetonitril, dimetil-szulfoxid, dimetilformamid vagy víz és ezen oldószerek megfelelő ele- 50 gye. Abban az esetben, ha kétfázisú oldószerelegyet használunk, szükség van egy fázistranszfer katalizá-Ki’ 200323 8 n *or alkalmazására Fázistranszfer katalizátorként alkalmazhatunk például trictü-bcnzil ammóniumkloridot vagy troktil-metil-ammónium-kloridot Bázisként alkalmazhatunk szerves vagy szervetlen bázisokat. Szervetlen bázisok közül a kővetkezők alkalmazhatók: alkálifémek- vagy alkáli földfémek karbonátjai, mint például nátrium-, kálium-, kalciumkarbonát vagy nátrium-hidrogén-karbonát; alkálifémek- vagy alkáliföldfémek hidroxidjai vagy -hidridjei, mint például nátrium-, kálium- vagy kalcium-hidroxid, nátrium- vagy lftium-hidrid. Az alkalmazható szerves bázisok közül a következőket említjük meg: dietil-amin, trietil-amin, piridis és 4-dimetil-aminopiridin. A bázist a (III) általános képletű fenolszármazékkal ekvimoláris mennyiségben vagy feleslegben alkalmazhatjuk. A reakciót szobahőmérsékleten és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten játszathatjuk le. Areakció ideje függ az alkalmazott hőmérséklettől és a reaktánsok mennyiségétől, de általában 1 perc és 48 óra közötti. A reaktánsok mennyisége ekvimoláris lehet, de alkalmazhatjuk valamelyik reaktánst feleslegben is. A reakció végén a kívánt terméket megfelelő szokásosan alkalmazott módszerekkel elkülöníthetjük, és szükség esetén kristályosítással vagy desztillálóval tisztíthatjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű pirazolszármazékokat például a B) reakcióvázlaton bemutatott reakció szerint állíthatjuk elő. Az előállítás folyamán (IV) általános képletű pirazolszármazékot — a képletben R, Rí és R2 jelentése a fentiekben megadott és Hal jelentése halogénatom — (III) általános képletű fenolszármazékkal — a képletben X és n jelentése a fentiekben megadott és M jelentése hidrogénatom vagy alkálifém—reagál tatunk, megfelelő oldószeres közegben. , A reakcióban kiindulási anyagként alkalmazott (IV) általános képletű vegyületeket ismert eljárással, mint például a Chemical Abstract Vb. 73,1970 3844w hivatkozási helyen ismertetett eljárással állítjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek jellemzőit és Fizikai állandóit az I. táblázatban adjuk meg, a korlátozás igénye nélkül. Az 1. és 26. sorszámú olajos formájú vegyületek NMR-spektrumának jellemzőit és fizikai állandóit az I. táblázatban adjuk meg, a korlátozás igénye nélkül. Az 1. és 26. sorszámú olajos formájú vegyületek NMR-spektrumának jellemző adatait a II. táblázatban adjuk meg. I. Táblázat Vegyület száma R Rl R2 x„ CQ Olvadáspont 1. H CH3 H H olaj 2. H CH3 CH3 H 133,8 3. H CH3 CH3 2-C1 177,4 4. H ch3 ch3 3-C1 166,0 5. H CH3 CH3 4-C1 158,2 2
