200317. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként optikailag aktív 3-fenoxi-benzoesav-észter-származékokat tartalmazó herbicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

HU 200317 A dulási anyagokat megközelítőleg ekvimoláris mennyiségben -20 *C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, előnyösen az 5- [(2-klór-4-(trifluor-metil))fenoxi]-2-bróm-benzoesav vagy benzoil-halogenid oldatát -20 °C és 35 “C között adagoljuk, az adagolás befejezése után a reakcióele­­gyet a kívánt átalakulási fok eléréséig a reflux hő­mérsékletén kevertetjük. Hűtés után az oldatot híg savval, híg bázissal és vízzel mossuk, a fázisokat elválasztjuk. A terméket bármilyen ismert módszerrel kinyerhetjük, így például bepárlással. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai a találmány szerinit eljáráson kívül előállíthatták még oly módon, hogy a (II) általános képletű (alkil)-2- halogén-propionát (S)-enantiomerjét vagy racemátját- mely képletben R metil- vagy etil-csoport, Hal klór- vagy brómatom -5-[(2-klór-4-(trifluor-metiI))fe­­noxí]-2-bróm-benzoesavval reagáltatjuk előnyösen egy aza-vegyület, mint például 1,5-diaza-biciklo­­[5.4.0.]-undek-5-én (DBU) jelenlétében, és amennyi­ben a reakció során racemátot alkalmazunk, úgy a terméket reszováljuk. A találmány tehát herbicid készítmény, melyre jellemző, hogy hatóanyagként 0,01-95,0 t % mennyiségben (S)-l’-(metoxi-karbonií)-etil-5-[(2-klór-4- (trifluor-metil))fenoxi]-2-bróm-benzoátot, vagy (S)­­l’-(etoxi-karbonil)-etil-5-[(2-klór-4-(trifluor-metil))­­-fenoxi]-2-bróm-benzoátot tartalmaz egy- vagy több szilárd és/vagy cseppfolyós vivő­anyag - előnyösen természetes ásványi vagy szinte­tikus anyagok őrleménye - és/vagy inert oldószer - előnyösen xilol(ok) és/vagy ciklohexanon -, adott esetben felületkatív anyag(ok) - előnyösen anionos és/vagy nemionos emulgeáló - vagy diszpergáló­­szer(ek) - mellett. A találmány továbbá eljárás (S)-l’-(metoxi-karbo­­nil)-etil-5-[(2-klór-4-(trifluor-metil))fenoxi]-2-bróm­­-benzoát vagy (S)-l’-(etoxi-karbonil)-etil-5-[(2-klór-4- (trifluor-metil))fenoxi]-2-bróm-benzoát előállítására oly módon, hogy egy (I) általános képletű tejsavészter S-anantio­­merjét - mely képletben R metil- vagy etilcsoport- oldószeres közegben, előnyösen egy savakceptor jelenlétében 5-[(2-klór-4-(trifluor-metil))fenoxi]-2- bróm-benzoil-halogeniddel, előnyösen benzoil-klorid­­dal reagáltatunk, majd a kapott (S)-l’-(metoxi-kar­­bonil)-etil-5-((2-klór-4-(trifluor-metil))fenoxi]-2-bróm -benzoátot vagy az (S)-1 ’-(etoxi-karbonil)-etil-5-[(2- klór-4-(trifluor- metil))fenoxi]-2-bróm-benzoátot a re­­akcióelegyből kinyerjük, kívánt esetben tisztítjuk. A találmányunk szerinti két vegyület, az (S)-l’­­(metoxi- karbonil)-etil-5-[(2-klór-4-(trifluor-metil))fe­­noxi]-2-bróm-benzoát és az (S)-r-etoxi-karbonil)-etil-5- [(2-klór-4-(trifluor-metil))fenoxi]-2-brómbenzoát, szintézésénél használt intermedierek ismertek. Az 5-[(2-klór-4-(trifluor-metil))fenoxiJ-2-bróm­­benzoesav és - benzoil-halogenid szintézisét az USP 3 957 852 írja le. Az (RS) és az (S)-tejsav, valamint metil- és etilésztere az (RS)-2-halogén-propionsav­­metil- és etilésztere kereskedelmi forgalomban kap­ható. A standardként használt (RS)-l’-(etoxi-karbonil)­­etil-5-[(2-klór- 4-(trifluor-metil))fenoxi]-2-bróm-ben­­zoát előállítását a DE-PS 30 29 728 ismerteti, az (RS)-1 ’-(metoxi-karbonil)-etil-5-[(2-klór-4- (trifluor­metil))fenoxi]-2-bróm-benzoát szintézisét pedig ana­lóg módon végeztük azzal a változtatással, hogy (RS)-etil-laktát helyett (RS)-metil-laktátot alkalmaz­tunk. A találmányunk szerinti készítményeket preemer­­gens, vagy előnyösebben posztermergens módon al­­kalmazzzuk. Az aktív hatóanyag (a.i.) dózisa 10-100, előnyösen 10-75 g/ha között változhat a talaj minő­ségétől, a meteorológiai viszonyoktól, a gyomflóra összetételétől, stb. függően. A permetezéshez 50-1000 1/ha, előnyösen 50-500 1/ha permetlevet alkalmazha­tunk. A találmányunk szerinti vegyületekből (hatóanya­gokból) ismert módon formálunk készítményeket, így például nedvesedő permetezhető porokat (WP); szusz­penzió koncentrátumokat (SC), vízzel elegyedő ol­­datkoncentrátumokat (SL), emulzióképző koncentrá­tumokat (EC), víz nélkül kijuttatható granulátumokat (G), vagy porozószereket (DP), olajos szuszpenzió koncentrátumokat (FO). Alkalmazhatjuk a hatóanya­gokat ULV- formában is. Ezekben a készítményekben a hatóanyagokat szilárd vagy folyékony inert hordo­zóanyagokkal, oldószerekkel és esetenként egyéb se­gédanyagokkal keverjük. Ilyen segédanyagok lehetnek például felületaktív anyagok, mint a nedvesítőszerek, a szuszpendálódást, diszpergálódást elősegítő szerek, emulgeátorok, csomósodási, összetapadást gátló anya­gok (antil-caking), tapadást elősegítő, lepergést gátló szerek (spreader), behatoló képességet fokozó anya­gok, illetve biológiai hatást fenntartó vagy növelő anyagok, habzásgátlók, stb. Alkalmas szilárd hordozó- és hígítóanyagok az inaktív ásványi anyagok, mint a különböző kaolinok, porcelánföldek, az attapulgit, a montmorillonit, a csillámpala, a pirofillit, a bentonit, a diatomaföld vagy a nagydiszperzitású szintetikus kovasavak, a kalcium-karbonát, a kalcinált magnézi­­um-oxid, a dolomit, a gipsz, a trikalcium- foszfát, Fuller föld, stb. Alkalmas szilárd hígító és hordozó­­anyag lehet dohánylevélszár-őrlemény, faliszt stb. Al­kalmas folyékony hordozók, hígító és oldószerek például a víz, a szerves és/vagy vizes szerves oldó­­szer-elegyek, mint a metanol, az etanol, az n- és i-propanol, a diaceton-alkohol, a benzil- alkohol; ezek észterei, mint a metil-celloszov, a ketonok, így a dimetil-keton, a metil-etil-keton, a metil-izobutil-ket­­on, a ciklopentanon, a ciklohexanon, stb.; az észterek, mint az etil- acetát, a n- és i-butil-acetátok, az amil-acetát, az izopropil- mirisztát, a dioktil-ftalát, a dihexil-ftalát stb.; az aromás, az alifás, az aliciklusos szénhidrogének, mint a paraffin szénhidrogének,a cik­­lohexán, a kerozin, a gazolin, a benzol, a toluol, a xilolok, a tetralin, a dekalin; az alkil-benzolok elegyei; a klórozott szénhidrogének, mint a triklór-etán, a diklór-metán, a perklór-etilén, a diklór-propán, a klór­benzol stb.; a laktonok, mint a y-butitolakton stb.; a laktámok, mint az N-metil-pirrolidin, az N-ciklohe­­xil-pirrolidon; a savamidok, mint a dimetil-formamid stb.; a növényi és állati olajok, mint a napraforgómag-, a len-, a repce-, az olíva-, a szója-, a ricinus- és a spermacet-olaj stb. Alkalmas nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeáló­­szerek, a tapadást növelő, az aggregálódást megaka­dályozó, lepergést gátló anyagok lehetnek; ionosak, nemionosak. Az ionosak lehetnek: a különböző telített és telítetlen karbonsavak sói; az alifás, aromás, ali­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom