200317. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként optikailag aktív 3-fenoxi-benzoesav-észter-származékokat tartalmazó herbicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

HU 200317 A 1 fás-aromás szénhidrogének szulfonátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil-alkoholok szulfátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil-savak, észterek, éterek szulfonátjai; a fenol, a krezol, a naftalin kondenzációs termékeinek szul­fonátjai; a szulfatált növényi és állati olajok; az alkil-, az aril-, az aralkil-foszfátészterek, illetve a fent fel­sorolt vegyületek alkáli- és alkáliföldfémekkel, vagy szerves bázisokkal - mint a különböző aminokkal alkanol-aminokkal - képzett sói, mint a nátrium-la­­uril-szulfát, a nátrium-2-etil-hexil-szulfát, a dodecil­­benzol-szulfonsav nátrium-, etanol-amin- , dietanol­­amin-, trietanol-amin-, izopropil-amin sója; a nátrium mono- és diizopropil-naftalinszulfonát; a naftalinszul­­fonsav nátriumsója; a nátrium-diizo-oktilszulfoszuk­­cinát-, a nátrium- xilolszulfonát, a petróleumszulfon­­sav nátrium-, vagy kálciumsója; kenőszappanok; a kálium-, a nátrium-, a kálcium-, alumínium-, mag­­nézium-sztearát stb. A foszfátészterek lehetnek fosz­fátéit alkil-fenolok, vagy zsíralkoholok poliglikollal képzett éterei, valamint ezeknek a fentiekben említett kationokkal vagy szerves bázisokkal részben vagy egészben közömbösített formái. Hasonlóan anionos felületaktív anyagok még a dinátrium-N-oktadecil­­szulfoszukcinát, a nátrium-N-oleil-N-metil-taurid, va­lamint a különböző ligninszulfonátok. Alkalmas nemionos nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek stb. lehetnek az etilén-oxid 10-20 szénatomszámú alkoholokkal képzett éterei, mint a szetaril-poli(oxi-etilén), az oleil-poli-(oxi-etilén); az alkil-fenolokkal képzett éterek, mint a t-butil-, az oktil-, a nonil-fenolokkal képzett poli-(glikol-éterek); a különböző szerves savakkal képzett észterek, mint a sztearinsavnak polietilénglikollal képzett észtere vagy a polietilénglikol-oleát stb.; az etilél-oxid, pro­­pilén-oxid blokkpolimerizátumok; a zsír és olajsavak hexatinhidridekkel képzett részleges észterei, mint a szorbitnak olajsavval vagy sztearinsavval képzett ész­terei, stb.; illetve az ilyen típusú vegyületek etilén­­oxiddal képzett kondenzációs termékei; a tercier gli­­kolok, mint a 3,6-dimetil-4-oktin-3,6-diol vagy a 4,7- dimetil-5-decin-4,7-diol; a polietilénglikol tioéterek, mint amilyen a dodecil-merkaptánnak polietiléglikollal képzett étere stb. Alkalmas tapadást növelő anyagok az alkáliföldfém szappanok, a szulfonborostyánkősav-észter sók, ter­mészetes és mesterséges vízoldható makromolekulák, mint a kazein, a keményítő, az arab mézga, a cel­lulóz-éterek, a metil-cellulóz, a hidroxi-cellulóz, a poli(vinil-pirrolidon), a poli(vinil-alkohol) stb. Alkal­mas habzásgátlók lehetnek a kismolekulasúlyú po­­li(oxi-etilén), poli-(oxi-propilén) blokkpolimerek, az oktil-, a nonil-, a fenil-poli(oxi-etilén) [etilén-oxid egységek száma >5], a hosszúláncú alkoholok, mint például az oktil-alkoholok, a speciális szilikonolajok. Megfelelő adalékanyag alkalmazásával érhetjük el, hogy a formált készítmények kolloidkémiailag kom­patibilisek különféle műtrágyakompoziciókkal. Szükség szerinti a formálás során ismert peszti­­cideket és/vagy tápanyagokat is felhasználhatunk al­kotórészként. NedvesedŐ permetezhető porokat (WP) például úgy készíthetünk, hogy a hatóanyago(ka)t, segédanya­gokkal, felületaktív anyago(ka)t Összekeverjük a hor­dozóanyagokkal, majd a keveréket őröljük, végül homogenizáljuk. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy a szilárd szerves vagy szervetlen hígító anyag(ok)ra, vagy a szilárd ható­anyagot is tartalmazó porkeverékre például porlasz­tással visszük fel a folyékony felületaktív anyagot. Hasolóan járunk el folyékony hígítóanyag esetén is. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy az előzetesen megőrölt szilárd kompo­nenseket olyan szerves oldószerben szuzspendáljuk, amelyik folyékony felületaktív anyago(ka)t tartalmaz. Ezt a szuszpenziót például porlasztással szárítjuk. Ily módon a felületaktív anyagot a szilárd hatóanyag és a szilárd hígító anyag felületére visszük. Vizes diszperziós közegű emulzió előállítására al­kalmas, Önként emulgeálódó folyadékot, - úgynevezett emulzióképző koncentrátumot (EC) - oly módon ké­szíthetünk, hogy a hatóanyagot vagy azok keverékét a fentiekben ismertetett felületaktív anyagok valame­lyikével, vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk. Az így kapott emulzióképző koncentrátum vízzel önként vagy kis mechanikai behatásra olyan permedé emulziót képez, amely hosszabb állás után sem változik meg. Vízzel elegyedő oldat koncentrátum (SL) oly mó­don állítható elő, hogy a hatóanyag és a megfelelő vízoldható segédanyagok vizes és/vagy vízzel ele­gyedő oldószeres oldatát állítjuk elő. Vízzel történő hígítással a kívánt koncentrációjú permedé állítható elő. A hatóanyag vizes oldatkoncentrátumát megfelelő emulgeátor kiválasztásával vízzel nem elegyedő fo­lyadékban is diszpergálhatjuk, ily módon úgynevezett fordított emulziót kapunk. Az oldószer és a felületaktív anyagok megfelelő kiválasztásával tehát olyan ké­szítményeket állíthatunk elő, amelyek vízzel vagy vízzel nem elegyedő folyadékkal való összekeverés hatására olyan - akár molekulárisán - diszpergált fázisokat hoznak létre, amelyek hosszabb idő után sem változnak meg. Szuszpenziókoncentrátum (SC) előállításához víz (előnyösen ioncserélt) és valamilyen fagyásgátló kom­ponens (előnyösen etilénglikol vagy glicerin) elegyé­­ben, szükség szerint melegítéssel oldjuk fel a ned­vesíthető- és diszpergálószereket. Ehhez az oldathoz adagoljuk állandó keverés fenntartása mellett a szilárd (poralakú, vagy kristályos) hatóanyago(ka)t, majd szükség szerint anti-caking komponenst keverünk be. Az így kapott szemcse - folyadék fázist (zagy) nedvesőrlő berendezésekkel (például zárt Dyno-ma­­lomban) a kívánt szemcseméretre őröljük, amely ál­talában a tárolási stabilitás érdekében - max. 5 mikrométer szemcseátmérőt jelent. Őrlést követően szükség szerint habzásgátló komponenst, illetve sűrítő (theckening) komponenst keverünk be a homogeni­­zálás során. Eljárhatunk úgy is, hogy a komponensek összekeverés! sorrendjét megváltoztatjuk, illetve szük­ség szerint egyéb komponenseket is adagolunk (pél­dául színezék stb.). A hatóanyag mellett kombinációs partnerként használhatunk folyékony, vízzel nem ele­gyedő vagy vízzel elegyedő hatóanyagokat is. Ala­csony olvadáspontú szilárd hatóanyagokat bevihetjük ömledék formájában is emulgeátor nélkül vagy emul­­geátorral összekeverve. Az ULV készítmények az EC-szerekhez (eseten­ként SC szerekhez) haosnlóan készíthetők. Közvetlen felhasználásra alkalmas granulátumokat (G) készíthetünk extrudáiással, rétegeléssel felhasz­nálva valamilyen eleve szemcsés hordozóanyagot (pél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom