200316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etinil-fenil-csoportot tartalmazó retinsav származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 200316 B 22.2196-2201) állapította meg. Cikkükben leszögez­ték, hogy az omitin dekarboxiláz (ODC) aktivitása a poliamin bioszintézist megelőzően megnőtt. Másutt megállították, hogy a poliamin szintézis növekedé­se a sejtburjánzással együtt jár ill. azzal összefügg, így ha az ODC aktivitását meg tudják gátolni, a sejt túlburjánzás megváltoztatható. Bár az ODC aktivitás okai ismeretlenek, tudjuk, hogy a 12-0-tetradekanoil-forbol-13 -acetén (IPA) ODC hatást indukál. Aretinsav meggátolja azt, hogy a IPA kiváltsa az ODC hatást A találmány szerinti vegyületek szintén meggátolják azt hogy a IPA ki­váltsa az ODC aktivitást mint azt a Cancer Res. 1975. 1662-1670. oldalán leírt kísérlettel lényegében azo­nos kísérlettel bizonyítottuk. Várható, hogy a találmány szerinti vegyületek szá­mos kémiai szintézis módszerrel elóállíthatók. A ta­lálmány szerinti vegyületek előállításának szemlélte­tésére bemutatunk néhány lehetséges változatot me­lyekkel e vegyületeket előállítottuk. A leírt eljárások lényegének figydembevételével az adott területen jártas szakember bármely más, találmány szerinti (I) általános képlett! vegyületetelő tud állítani, ezért nem . kívánjuk a találmányt az itt leírt speciális kiviteli mó­dokra korlátozni. A találmány szerinti vegyületek előállítását az 1. reakcióvázlaton szemléltetjük. Az 1. reakcióvázlaton szereplő (2) általános kép­lett! vegyületben X jelentése brómatom vagy jód­­atom, előnyösen jódatom. R jelentése a fenti teakci­­óvázlaton rüvidszénláncú alkilcsoport. A (2) általános képlett! vegyületek a megfeleld sa­vakból állíthatók elő. Ezek a savak ((I) általános kép­lett! vegyületek) kereskedelmi forgalomban kapható vegyületek, vagy ismert módszerekkel előállíthatók. Az észterezést úgy hajtjuk végre, hogy a savat egy megfelelő alkohol olatában, tionü-klorid jelenlétében refluxfeltét alatt forraljuk. 2-S órás refluxfcltét alatti forralás után a kívánt észtert kapjuk. Az észtert ismert módszerekkel választjuk és tisztítjuk. A (3) képletű vegyület az Aldrich Chemical Com- ' pany Beta-Ionone néven forgalmazott terméke. Az acetilén-csoportot lítium-diizopropil-amiddal vagy hasonló bázissal vihetjük be alacsony oldószerben, így például egy dialkil-éterben vagy ciklikus éterben, mint a tetrahidrofurán, pirán vagy hasonló, hathatjuk végre. Ügy is eljárhatunk, hogy a lítium-diizopropil-ami­­dot helyben állítjuk elő oly módon, hogy diizopropil­­amint vízmentes oldószerhez, pélkdául tetrahidrofu­­ránhoz keverünk, az oldatot lehűtjük -60—50 *C hő­mérsékletre inert atmoszférában. Ezután megfelelő oldószerben egy alkü-lítium-vegyület, például N-bu­­til-lítium ekvimoláris mennyiségét adjuk az elegyhez hűtés közben és megfelelő ideig keveijtt, amíg líti­­um-diizopropil-amid (LDA) nem képződik. A (3) képletű ketont (leglaább 10%-os mólfeles­legben) ezután feloldjuk, az oldatot az LDA elegy hő­mérsékletére hűtjük, és hozzáadjuk az LDA elegyhez. Rövid keverés után az elegyet dialkil-klórfoszfáttal, előnyösen dietil-klőrfoszfáttal keceljük, mely vegyü­­letet kb. 20% mólfeleslegben alkalmazunk. A reakcióelegyet ezután fokozatosan szobahőmér­sékletre melegítjük. Ezt az oldatot ezután egy máso­dik lítium-diizopropil-amidos oldathoz adjuk (kb. 2 3 mólekvivalens mennyiségű), melyet in situ állítot­tunk elő inert, előnyösen argon atmoszférában, ala­csony hőmérsékleten (például -78 *C-on), egy vfeme­­netes oldószert alkalmazva. Ezután a reakcióelegyet ismét szobahőmérséklet­re melegítjük, ezen a hőmérsékleten hosszú ideig, el­őnyösen 10-20 óráig, még előnyösebben 15 óráig ke­verjük. Az oldatot ezután megsavanyítjuk, és a (4) képletű vegyületet szokványos módszerekkel kinyer­jük. Az (5) képletű vegyületeket víz és oxigén kizárá­sa mellett állítjuk elő. Oldószerként egy vízmentes, éter típusú oldószert, pédlául egy dialldl-étert vagy ciklikus étert, mint például fúránt vagy piránt, el­őnyösen tetrahidrofuránt alkalmazunk. Először a (4) képfetű vegyület oldatát állítjuk elő inert atmoszférá­ban, például argon vagy nitrogén atmoszférában, majd egy erős bázist, például N-buúl-lítiumot adunk hozzá (kb. 10%-os mólfeleslegben). A reakciót ala­csony hőmérsékleten, -10 - +10 *C hőmérsékleten, előnyösen 0 *C hőmérsékleten indítjuk meg. A reak­cióelegyet rövid ideig keverjük, kb. 30 perc - 2 óra közötti időtartamig, majd ömlesztett cink-ldorid és a reakcióelegy oldószerének oldatát adjuk hozzá. A cink-ldoridotkb. 10%-os mólfeleslegben használjuk. A kapott reakcióelegyet további 1-3 órán keresztül keverjük ugyanazon a hőmérsékleten, amelyen a re­akciót elindítottuk, majd a hőmérsékletet kb. szoba­­hőmérsékletre emeljük, és a reakcióelegyet ezen a hő­mérsékleten tartjuk kb. 10-40 percig. A (6) általános képletű vegyületek előállítására a halogénezett benzoésav-aUdlésztert vízmentes oldó­szerben oldjuk. Az észtert a (4) képletű vegyületre számítva körülbelül ekvimoláris mennyiségben hasz­náljuk. Ezt az oldatot a reagensekre számítva kb. 5- 10 mől% mennyiségű tetrakisz-trifenil-foszfinpallá­­dium és az előbbiekben alkalmazott oldószer szusz­penziójához adjuk kb. -10-+10 *C hőmérsékleten. A kapott elegyet rövid ideig, kb. 15 percig keverjük. Az így előállított elegyhez ezután az (5) képletű vegyület előzetesen elkészített oldatát adjuk szoba­­hőmérsékleten. Ezt az oldatot hosszú ideig, kb. 15- 25 óráig keverjük szobahőmérsékleten. Ezután a re­akcióelegy hez egy savat adunk, a terméket elválaszt­juk, szokványos módszerekkel tisztítjuk, így a (6) ál­talános képletű vegyüeltet kapjuk. A (7) általános képlett! savak, és amidok a (6) ál­talános képletű vegyietekből állíthatók elő. Egy al­kálifémet tartalmazó bázissal végzett elszappanosítás után a savat kapjuk. Például egy (6) általános képletű észtert egy polá­ris oldószerben, például egy alkanolban oldhatunk, előnyösen inert atmoszférában, szobahőmérsékleten, majd hozzáadhatjuk a bázist, például a kálium-hidro­­xidot kb. háromszoros mólfeleslegben. Az oldatot hosszú ideig, kb. 15-20 óráig keverjük, lehűtjük, megsavanyítjuk, és a hidrolízis termékét szokványos módszerekkel elválasztjuk. Az amid bármely az amidképzésre ismert, megfe­lelő módszerrel képezhető. Az ilyen vegyületek elő­állítására eljárhatunk oly módon, hogy először egy savkloridot állíthatunk elő, majd a kloridot ammóni­­um-hidroxiddal vagy egy megfelelő am innal kezel­jük. Például a savat egy alkoholban oldott bázissal, pél­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom