200316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etinil-fenil-csoportot tartalmazó retinsav származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 200316 B A találmány tárgya eljárás új (I) általános képletű, retinoidhoz hasonló hatással rendelkező vegyílletek, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyó­gyászati készítmények előállítására. Közelebbről a találmány olyan (I) általános képle­tt! vegyílletek előállítására vonatkozik, ahol a retin­­sav savas csoportot tartalmazó részében lévő három olefin-kötést tartalmazó csoportot etinil-fenil-cso­­porttal helyettesítjük. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a retinsav ilyen jellegű szerkezeti módosításá­val a retinsavéhoz hasonló hatású vegyületeket nyer­hetünk. Az 56-123.903. sz. japán szabadalmi leírás nema­­tocid hatású vegyületeket ír le. a vegyületek 2-(2- (((1,1 -dimetü)-dimetil-szilil)-oxi)-etil-£Űfa-<4-(2,6,6- trimetil-ciklohexén-l-il)-3-butén-l-inil)-l-ciklopen­­tén-l-metanol szerkezetűek, amelyen az l-(2,’6\6’­­trimetil-ciklohex-1 *-enil)-but-l-én-3-in szerkezeti egység szerepel. Azonban kizárólag ez a csoport ha­sonló a jelen leírásban és a fenti japán szabadalmi le­írásban leírt vegyületekben. A jelen találmánynak a japán szabadalmi leírásban lefrt vegyietekhez ha­sonló vegyületek nem képezik tárgyát A találmány szerinti eljárással olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, melyek képletében A jelentése (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil-, karboxil- vagy amino-karbonil-csoport A találmány szerint előállított (I) általános képle­tű vegyületek bőrbán talmak, példái akne, Darier be­tegség, pszoriázis, ichtiózis, ekcéma, felületi bőr­gyulladás, és felhám rákbetegségek kezelésére alkal­mazhatók. A találmány szerinti vegyületek ízületi gyulladásos betegségek és egyéb immunológiai rend­ellenességek (például lupus erythematosus) kezelésé­re is alkalmasak, mivel a seb behegesedését elősegí­tik. A vegyületek továbbá alkalmasak a szem nedve­sedésével kapcsolatos betegség kezelésére is. A találmány további tárgya eljárás gyógyászati ké­szítmények előállítására, melyek hatóanyagiént (I) általános képletű vegyietet tartalmaznak gyógyá­­szatilag alkalmas segédanyaggal együtt A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy egy (II) általános képlei vegyietet - mely képlet­ből A jelentése a tárgyi körben megadott és X jelen­tése bróm- vagy jódatom - egy (in) képletű vegyülettel tetrakisz-trifenil­­foszfin-palládium jelenlétében egy megfelelő oldó­szerben reagáltatunk; és kívánt esetben egy kapott A helyében (1-4 szénatom os alkoxi)-karbonil-csopor­­tot tartalmazó (I) általános képlei vegyietet hidro­­lizissel savvá alakítunk; és kívánt esetben egy kapott savat egy bázissal, majd oxalil-kloriddal kezelünk és egy kapott savkloridot ammónium-hidroxiddal egy A helyéből amino-karbonil-csoportot tartalmazó (I) ál­talános képlei vegyietté alakítunk. A találmány szerinti előnyös vegyietek azok, ahol a benzol-gyűrűn lévő etinil-csoporthoz képest a helyettesítő para helyzei, A jelentése -COOH, vagy 1-4 szénatomos alkil-észter. A legelőnyösebb vegyietek a 4-(4’-(2,6+,6f-tri­­metil-ciklohexil-l-enil)-but-3’-én-r-inil)-benzoésav -etilészter és a 4-(4’-(2,6,6-trimetil-ciklohex-l-enil)­­but-3’-én-r-inil)-benzoésav. A találmány szerinti vegyületeket szisztémikusan vagy topikálisan adhatjuk a betegeknek a kezelendő 1 betegségtől, a betegség kezelési módjától, a szüksé­ges dózis nagyságától, és számos egyéb tényezőtől függően. Bőrbetegségek kezelése esetén általában előnyös, ha a hatóanyagot topikálisan adjuk a betegeknek, bár bizonyos esetekben, példái súlyos cisztás akne vagy pszoriázis esetén orálisan is adagolhatjuk. Bármely szokványos topikális készítmény, példá­ul oldat, szuszpenzió, gél, kenőcs, tapasz vagy hason­ló használható. Az ilyen topikális készítmények a szakirodalomban jól ismertek, példái a Remingt’s Pharmaceutical Science (17. kiadás, Mack Piishing Company, Easton, Pennsylvania) írja le készítésüket Topikális kezelés céljára a hatóanyagot por vagy spray, különösen előnyösen aerosol formájában is al­kalmazhatjuk. Ha a hatóanyagot szisztémikusan használjuk, port, tablettát pirulát vagy hasonló készítményeket vagy szirupot elixirt készíthetünk belőle orális adagolás céljára. Intravénás vagy intraperitoneális kezelés cél­jára injekció formájában beadható oldatokat vagy szuszpenziókat készíthetünk. Bizonyos esetekben a hatóanyagot kúp vagy bőr alá helyezhető, nyújtott ha­tású készítmény vagy intramuszkuláris injekció for­májában készíthetjük ki. Az ilyen topikális készítményekhez egyéb gyógy­hatású anyagokat is adhatunk, példái olyanokat amelyek a bőr kiszáradásának kezelésére alkalmasak, fényvédő hatásúak, a bőrbetegség kezelésére alkal­masak, megelőzik a fertőzést, csökkentik a gyulladást vagy irritációt és hasonlókat A bőrbetegség vagy egyéb más ismert vagy felfe­dezett a reünsavhoz hasonló vegyietekkel kezelhe­tő betegségeket úgy kezelünk, hogy egy vagy több ta­lálmány szerinti vegyiét terápiásán hatékony dózi­sát adjuk a betegnek. A terápiás koncentráció az a koncentráció, amely az adott negatív állapotot pozi­tív irányban változtatja meg, vagy pedig visszaszorít­ja a betegség terjedését Bizonyos esetekben a talál­mány szerinti vegyületek potenciálisan alkalmasak lehetnek arra, hogy profilaktikusan alkalmazzuk őket egy adott állapot kialakulásának megelőzésére. A megfelelő terápiás vagy profilaktikus koncent­ráció mindig esetenként változó, és bizonyos esetek­ben a kezelendő állapot súlyosságától és a betegnek a kezelésére való érzékenységétől függ. Ennek meg­felelően minden esetre nem javasolható egy bizonyos dózisnagyság, hanem ezt az adott betegség jellemző­itől függően kell megválasztanunk. A megfelelő koncentrációt rutin vizsgálatokkal ál­lapíthatjuk meg. Azonban feltehető, hogy például ak­ne vagy hasonló bőrbetegség kezelésére 0,01-1/) mg/készítinény ml koncentrációjú készítmény topi­kális kezelés esetén megfelelő terápiás hatást eredmé­nyez. Ha szisztémikus kezelést alkalmazunk, várha­tó, hogy számos olyan betegség kezelésére, melyre a találmány szerinti vegyületek alkalmasak, 0,01-5 mg/testtömeg/fcg napi dózis megfelelő lesz. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tek retinsavéhoz hasonló hatását a retinsav hatásiának klasszikus mérési módszerével igazoltuk. A klasszi­kus módszer szerint a retinsavnak az omitin dekarbo­­xilázra gyakorolt hatását mérik. A retinsav és a sejburjánzás közötti összefüggést elsőnek Verma és Boutwell (Cancer Research, 1977, 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom