200269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diétás és diabetikus erjesztett zöldség-, vagy zöldség-gyümölcs koktél előállítására

1 HU 200269 B 2 A találmány tárgya eljárás kalóriaszegény, diétás és diabetikus, fokozott táplálkozás-fi­ziológiai értékű zöldség- vagy zöldség-gyü­­mölcskoktél előállítására. A diétás, diabetikus étrend megvalósítá­sa az élelmiszer- és táplálkozástudomány fontos feladata. Az egyoldalú táplálkozás és a túltápláltság mind nagyobb egészségügyi problémát jelent. Gyakori az elhízás, és en­nek következtében fellépő érrendszeri és egyéb megbetegedések. A természetes és egészséges étrend kialakításánál feltétlenül szükséges a zöldségek és gyümölcsök, illetve a szezontól független rostos zöldség- illetve gyümölcslevek arányának növelése. Magyarországon kapható üdítőitalok, il­letve rostos gyümölcs- és zöldséglevek 12- -15% cukortartalmú termékek. Ezek a zöldsé­get illetve gyümölcsöt csak alacsony, maximá­lisan 1/3 rész arányban tartalmazzák. Hátrá­nya továbbá ezeknek a rostos leveknek, hogy állás közben jelentős az ülepedés, a lé az üveg 2/3, 3/4 részében felül helyezkedik el, míg a rostos rész az üveg aljára ülep­­szik. A 176 825 számú magyar szabadalmi le­írás olyan endopoligalakturonáz enzimet is­mertet, mellyel a különböző gyümölcsök és zöldségek, illetve azok le vei bonthatók. Ezek az endopoligalakturonézos bontással készült alapanyagok sűrű, sima konzisztenciájú ho­mogén termékek. Az enzimes kezelés hatáséra a zöldség- és gyümölcsszövetek csaknem tel­jesen sejtekre bomlanak. Az így nyert rostos levek tartalmazzák az eredeti szövet táp­anyagainak, vitaminjainak [Zetelaki-Horvéth és Vas, IFU Szinpozium Kiadvány, Bled (1980) és ásványi anyagainak (Zetelaki-Horváth és munkatársai, Acta Alimentaria) (1985)] jelen­tős részét. Az endopoligalakturonézos bontással ké­szített zöldség- illetve gyümölcslevek csak­nem teljes mértékben tartalmazzák az eredeti alapanyagok diétás rosttartalmúnak értéke­sebb hatású, így fiziológiás, méregtelenítő, koleszterinszintet csökkentő, emésztést elő­segítő, stb. pektin-tartalmát. [Kovács & Zete­laki-Horváth, Acta Alimentaria (1985)]. Az enzimes bontással előállított zöldség­levek egymással, valamint gyümölcslevekkel tetszés szerint keverhetők a megfelelő aroma, szín, tápanyag és vitamin-tartalom elérése érdekében. A bontás során előállított zöldség- illet­ve gyümölcskoktélok táplálkozás-fiziológiailag lényegesen értékesebbek, mivel nagyobb %­­-ban tartalmazzák az eredeti alapanyagot. A sejtekre lebontott zöldség- illetve gyümölcs­szövet 40-60%-át képezi a koktélnak. Az en­zimes bontásnál ugyanis elegendő a zöldséget vízzel 1:1 arányban hígítani, míg a gyümöl­csök enzimes kezelése zúzott állapotban, kü­lön vízadagolás (hígítás) nélkül történik. A termék színe, aromája egyenértékű az ere­deti alapanyagéval, és - mivel cukor nem ke­rül hozzáadagolásra - diabetikus célokra is felhasználható. Az így előállított kalóriaszegény, vitami­nokban (ű-karotin, C-vitamin) és ásványi anyagokban gazdag enzimesen lebontott zöld­­ségkoktélok nemcsak táplálkozás-fiziológiai szempontból nagy értékűek, hanem egészség­megőrző tulajdonságokkal is rendelkeznek, és gyógyélelmezési célokra is felhasználhatók. E készítmények pektintartalmuk segítsé­gével megkötik az epesavakat, szabályozzák az emésztést, bélmükődést, és hatásosan al­kalmazhatók dizentériás megbetegedéseknél, méregtelenítő szerepet töltenek be a szerve­zetbe kerülő mérgező, többértékű ionok lekö­tésével, és csökkentik a vér koleszterin­szintjét. Makro- és mikroelem-tartalmuk biz­tosítja a szervezet normál fiziológiai állapo­tának fenntartásához, az enzimek működésé­hez szükséges ásványi anyagok, nyomelemek utánpótlását. Igen jelentős a makroelemek közül a magnézium, melynek hiánya értágu­lást, a veseszövetek, szív, érrendszer és idegizmok elmeszesedését, a szénhidrát anyagcserében résztvevő enzimek elégtelen­ségét. A zöldségek közül legnagyobb magné­zium-tartalma a céklának van, a kalcium és magnézium aránya pedig kicsi, 1:1,2-1,3. A zöldség- és gyümölcslevek palackozá­sa előtt, illetve azt követően tartósításra van szükség. Jóllehet, a poligalakturonázos bon­tással nyert koktélok igen sok értékes táp­anyagot, vitamint és pektint tartalmaznak, ezek az általánosan alkalmazott hőkezelés so­rán jelentős mértékben károsodnak. A fenti károsodást a találmány szerinti eljárással úgy küszöböljük ki, hogy a poli­­galakturonázos kezeléssel egyidóben tejsavas fermentációt is végzünk. A tejsav baktériu­mok által termelt tejsav konzerváló hatása következtében lehetővé vélik, hogy a hőke­zelés hőmérséklete és/vagy időtartama jelen­tős mértékben csökkenthető, A fermentáció során keletkezett tejsav nemcsak konzerváló hatású, hanem az érzékszervi tulajdonságok és táplálkozás-fiziológiai érték javulása szempontjából is jelentős. Az ily módon előál­lított zöldség- és gyümőlcskoktélok ízválasz­téka a találmány szerinti eljárással jelentős mértékben bővíthető. Ugyanakkor a tejsav kultúrák által termelt tejsav többsége (L+), amelyet az emberi szervezet hasznosítani ké­pes. A találmány szerint úgy járunk el, hogy az előzetesen előkészített zőldségszuszpen­­zióhoz és/vagy gyümölcszúzalékhoz poliga­­lakturonáz enzimet és ezzel egyidejűleg vala­mely tejsavképző mikroorganizmust adunk. A technológia során először gépi előap­­rítást, illetve zúzást végzünk, majd adott esetben 0,5-3-szoros, célszerűen azonos mennyiségű pH=3,8-5,0 értékű citromsav puf­fert, valamint a lebontandó alapanyag súlyá­ra vonatkoztatott, célszerűen 0,001-1,0% fo­lyékony vagy por alakú endopoligalakturonáz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom