200157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluor-hidrogén és viaszok reagáltatására, és a termékeket tartalmazó kenőanyag és hűtő-kenő anyag

1 2 HU 200157 B Találmányunk fluor-hidrogén viaszokkal tör­ténő reagáltatására, valamint az eljárással előállított reakciótermékeket tartalmazó kenő­anyagokra, valamint hűtő-kenő anyagokra vonatkozik. 5 Az 551 787 sz. német szövetségi köztár­­saságbeli szabadalmi leírásban növényi és ál­lati eredetű zsirsavészterek fluor-hidrogén­nel történő reagáltatását ismertetik. Az eljá­rás során triglicerideket 100 °C-nál alacso- 10 nyabb hőmérsékleten közvetlenül reagáltat­­nak fluor-hidrogénnel. Reakciótermékként polimereket kapnak; a reakció időtartamától függően különböző polimerizációs fokú termé­keket nyernek. 15 Találmányunk célkitűzése a fluor-hidro­gén ismert reagáltatásának más osztályba tartozó anyagokra történő eredményes átvi­tele. Találmányunk további célkitűzése a fenti 20 reakció segítségével új, műszakilag értékes anyagok előállítása. A fenti célkitűzéseket az igénypontok­ban meghatározott eljárással illetve az ott jellemzett reakciótermékek segítségével old- 25 juk meg. Találmányunk tárgya eljárás viaszszói— mazékok, éspedig 0,1-4,3 tömegX fluortartal­mú viasszerű adduktok és a kiindulási anyagként felhasznált viaszhoz viszonyítva 30 1,1-1,9-szeres átlagos molekulatömegű és <0,1 tömegX fuortartalmú olajszerű termékek elő­állítására, oly módon, hogy telítetlen zsírsa­vak monoalkoholokkal képezett, összesen 34- -50 szénatomot tartalmazó, Ts < 60 °C olva- 35 dáspontú észterei keverékét inert oldószer­ben, 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, atmoszferikus nyomás éB 10 bar közötti nyo­máson fluor-hidrogénnel reagáltatjuk, mimel­­lett 40 a) a fent meghatározott viasszerű adduk­tok előállítása esetén, a fluor-hidrogént és a zsirsavészter-keveréket 0,1 : 2 és 2 : 1 közötti mólarányban reagáltatjuk; vagy 45 b) a fent meghatározott olajszerű termékek előállítása esetén, a fluor-hidrogént és a zsirsavészter-keveréket 2:1 és 15 : 1 közötti mólarányban reagáltatjuk. A találmányunk szerinti eljárást tehát 50 az jellemzi, hogy Ts < 60 °C - előnyösen Ts < 40 °C - olvadáspontú zsírsavészter-ke­­veréket alkalmazunk. Találmányunk értelmében viaszként elő­nyösen telítetlen zsirsavból és előnyösen te- 55 litetlen monoalkoholból képezett zsirsavészte­rek keverékét alkalmazhatjuk. A találmányunk szerinti eljárás előnyös foganatositási módja szerint zsirsa vészteje­ként hosszú szénláncú karbonsavakból és 60 monoalkoholokból képezett, összesen 34-50 szénatomot tartalmazó észterek keverékét al­kalmazzuk. Különösen előnyösen alkalmazhatunk 95- -nél kisebb - előnyösen 30 és 95. közötti, 65 különösen 75 és 95 közötti - jódszámú zsir­­savésztereket. Az ilyen zsirsavészterek ke­verékei kereskedelmi forgalomban levő szin­tetikus termékek vagy növényi vagy állati eredetű anyagok. Találmányunk értelmében kiindulási anyagként előnyösen szintetikus vagy növényi eredetű termékeket használha­tunk. A reakciót előnyösen 0-80 °C-on hajt­hatjuk végre. Az eljárásnál atmoszferikus nyomáson is dolgozhatunk, azonban előnyö­sen magasabb nyomás alatt - pl. 1,1-10 bar nyomáson - végezhetjük el az eljárást. A reakcióvezetéstől függően különböző reakciótermékeket kapunk. A reakciótermékek egyik típusát vi­szonylag enyhe reakciókörülmények mellett nyerjük. Az eljárás ezen változata szerint a fenti nyomás- és hőmérséklettartományok al­só részében dolgozunk (pL 1,1-5 bar nyomá­son ós/vagy 0-30 °C-on). Ennél az eljárás­­-változatnál döntő jelentőségű, hogy a fluor­­-hidrogén és viasz mólaránya 0,1 : 1-2 : 1 - előnyösen 0,4 : 1 és 1,8 : 1 közötti érték - legyen. A fenti reakció termékei (a továbbiak­ban .adduktok ‘) fluortartalmú viaszszerű masszák, amelyek nyilvánvalóan a fluor-hid­rogénnek a zsirsavészteren történő addíciója útján jönnek létre és fluor tartalmuk a reak­ciókörülményektől függően tág határokon be­lül változhat. Nagyon enyhe reakciókörülmé­nyek mellett (rövid reakcióidő és/vagy ala­csony hőmérséklet és/vagy kis alkalmazott fluor-hidrogén mennyiség) kis fluortartalmú illetve viszonylag magas jódszámú és ala­csony olvadáspontú adduktokat kapunk. Ez­zel szemben kevéssé enyhe reakciókörülmé­nyek alkalmazása mellett [azaz hosszabb re­akcióidő és/vagy magasabb hőmérséklet és/vagy nagy fluor—hidrogén mennyiség] ma­gasabb fluortartalmú illetve viszonylag ala­csony jódszámú és magasabb olvadáspontú adduktokat nyerünk. Az adduktok fluortar­talma 0,1 és 4,3 tömegX közötti érték. Elvileg a felhasznált folyékony viasz jódszáma és 0 közötti tartományban bármely jódszámnak megfelelő adduktot előállíthatunk. A fluortartalom változtatásával ezenkívül az addukt olvadáspontja is változtatható. Eljá­rásunk ' előnyös foganatositási módja szerint fokozott mértékben inert és magasabb hő­mérsékleten olvadó, a szokásos viaszok körét értelemszerűen kiegészítő éB - többek között - bontóanyag-komponensként, kenőanyagként vagy kenőanyag-keverékekben adalékanyag­ként - különösen hűtő-kenö-anyagok kompo­nenseként - felhasználható viaszokat állítha­tunk elő. A fenti tartományokon belül erélyesebb reakciókörülményeket alkalmazva teljesen másfajta reakciótermékekhez jutunk. Az eljá­rás ezen foganatositási módja szerint a nyo­más és/vagy hőmérséklettartomány felső ré­szében dolgozunk. így pl. az eljárást 3-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom