200154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dién-1-olok előállítására
9 HU 200154 B 10 azonban 80 °C és 180 °C közötti hőmérsékleten. Az eljárást általában légköri nyomáson illetve csökkentett vagy növelt nyomáson hajtjuk végre, és az üzemmód szakaszos vagy előnyösen folyamatos is lehet. A kiindulási vegyületeket oldott formában, például tetrahidro-furénos, toluolos vagy petroléteres oldatuk formájában is alkalmazhatjuk. Általában lehetséges a kiindulási vegyületeknek a fenti oldószerekkel vagy közömbös gázokkal, így nitrogénnel, argonnal vagy vízgőzzel való hígítása is. Bizonyos esetekben erre a célra oxigént is használhatunk. A reakció után a keletkezett termékeket a szokásos eljárásokkal, például desztillálóval különíthetjük el a reakcióelegyből; a reagálatlan kiindulási vegyületeket pedig adott esetben visszavezetjük a reakcióba. Különösen előnyös úgy eljárni, hogy a gázhalmazállapotú reakcióterméket rögtön elválasztóba visszük, ahol a termék komponenseire válik szét. Ilyen fajta elválasztást például frakcionáló kolonnában valósíthatunk meg. Homogén katalizátorok, így ásványi savak, szerves savak vagy savanhidridek alkalmazásánál a dehidratálást és a védöcsoport lehasítását előnyösen oldószer nélkül hajtjuk végre, 80 °C-tól 180 °C-ig, főleg azonban 120 °C-től 140 °C-ig terjedő hőmérsékleten. Lehetséges a reakciót magas forráspontú oldószereknek, így etilénglikolnak, ftálsavésztereknek, szilikonolajnak vagy magas forráspontú ásványolaj-frakcióknak, mint hőközlő folyadékoknak a jelenlétében is végrehajtani. A reakciót általában légköri nyomáson hajtjuk végre, bizonyos körülmények között a csekély, körülbelül 100-300 mbar-os túlnyomás előnyös lehet. A homogénkatalizátor mennyisége nem különösebben döntő. A katalizátor mennyisége a (II) általános képletű vegyületre vonatkoztatva általában 0,01-5, előnyösen 0,1-4 és főleg 1-2 mólszázalék. Ennél nagyobb menynyiségű katalizátor alkalmazása már további előnyökkel nem jár. Példa a kiindulási vegyületek előállítására: 1. példa 9-Hidroxi- dodec-10-enih 1-terc-b u til-éter, (4) képletű vegyület előállítása a [CJ reakcióvázlat szerint 50 g (1,9 gatom) magnézium, 434 g (1,64 mól) (3) képletű 8-bróm-oktil-terc-butil-éter és 2 liter tetrahidro-furán elegyéhez a szokásos módon, -10 °C-on lassan hozzáadjuk 105 g (1,5 mól) krotonaldehidnek 200 ml tetrahidro-furánnal készült oldatát. A reakcióelegyet -10 °C-on még egy óra hosszat keverjük, majd 2 liter jeges vízzel elhidrolizáljuk, és a reakcióelegy pH-ját 3-as értékig savanyítjuk, majd a szerves fázist elválasztjuk. A vizes fázist toluollal többször extraháljuk, az extraktumokat az első elválasztásnál kapott szerves fázissal egyesítjük. Az egyesitett oldatot nátrium-szulfáttal megszáritva, bepárolva és desztillálva 296 g cím szerinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 77%). Forráspontja: 127 °C/0,1 mbar Példák a találmány szerinti eljárás megvalósítására: 2-3. példa 8,10-Dodekadienol, (5) képletű vegyület előállítása a [DJ reakcióvázlat szerint (homogénkatalízissel) Az 1. példa szerint előállított (4) képletű vegyület 533 grammjához (2,08 mól) 5,5 g p-toluolszulfonsavat adunk, és az elegyet 140 °C-ra hevítjük. Közben a reakcióelegyből sztöchiometrikus mennyiségű vizet desztillálunk ki. Ezután a reakcióele gyet 170 °C-ra továbbhevitve erős izobutén gázfejlödés lép fel. A gázfejlödés befejeződése után a reakcióelegyet hagyjuk lehűlni, majd a reakcióelegyet vákuumban desztillálva izomerelegyként 318 g cim szerinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 84%). Forráspontja: 100 °C/0,1 mbar A kapott izomerelegynek körülbelül 50- -60 tömegszázaléka E,E-konfigurációjú, amit megfelelően alacsony hőmérsékleten végzett kristályosítással a termékből elkülöníthetünk. 3. példa A reakciót a 2. példának megfelelően végrehajtva, de homogénkatalizátorként p-toluolszulfonsav helyett 1 mólszázalék koncentrált kénsavat alkalmazva 341 g cím szerinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 90%). 4-11. példa 8,10-Dodekadienol, (5) képletű vegyület előállítása a [D] reakcióvázlat szerint (savas hete rogénka talizissel) A reakciót gázfázisban, izoterm viszonyok között, csöreaktorban (spirális alakú cső, belső átmérője: 0,6 cm, hossza: 90 cm) hajtjuk végre, és a reakcióidő legalább 6 óra. A kapott terméket a szokásos módon szétválasztjuk és meghatározzuk. A termék és a kiindulási vegyület mennyiségi meghatározását gázkromatográfiás módszerrel végezzük el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
