200154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dién-1-olok előállítására

7 IUI 200154 B 8 A találmány szerinti eljáráshoz alumíni­um-foszfát katalizátorokként főleg hid roter­­mái eljárásául szintetizált, zeolitos szerkezetű alumínium-foszfátokat alkalmazunk. A hidrotermál eljárással előállított alumí­nium-foszfátok például a következők: APO-5, APO-9, APO-11, APO-12, APÓ-14, APO-21, APO-25, APO-31 és APO-33. Ezeknek a ve­­gyületeknek a szintézisét az EP 132 708, US 4 310 440 és az US 4 473 063 ismertetik. Például az AlPCh-5 (APO-5) katalizátort úgy állítják elő, hogy ortofuszforsavnt psze­­udoböhmittel (Catapal SB,KI) vizben homo­­géni-e kevernek, az igy kapott elegyhez tet­­rapropil-ammónium-hidroxidot adnak, és ez­után a reakcióelegyet autoklávban az elegy saját nyomásán, körülbelül 150 °C-on 20-60 óra hosszat reagáltatják. A kiszűrt alumini­­um-foszfátot 100-160 °C-on szárítják és 450- -550 °C-on kihevitik. Az AlPCh-9 (APO-9) katalizátort szintén ortofoszforsavból és pszeudoböhmitből állít­ják elő, a szintézis azonban vizes DABCO-ol­­datban [ l,4-diazabiciklo-(2,2,2)oktán] megy végbe, körülbelül 200 °C-on, az elegy saját nyomásán, 200-400 óra hosszan. Az A1PŰ4-21 (APO-21) szintézise orto­foszforsavból és pszeudoböhmitből történik vizes pirrolidon oldatban, 150-200 °C-os hő­mérsékleten, az elegy saját nyomásán, 50-200 óra alatt. A találmány szerinti eljáráshoz használ­ható szilicium-aluminium-foszfátok például a következők: SAPO-5, SAPO-11, SAPO-31 és SAPO-34. Ezeknek a vegyületeknek a szinté­zisét például az EP 103 117 és az US 4 440 871 ismertetik. A SAPO vegyülete­­ket vizes reakcióelegyból 2 óra - 2 hét idő­tartam alatt végzett kristályosítással nyer­jük, 100-250 °C-on és a reakcióelegy saját nyomásán, és a reakcióelegy szilícium-, alu­mínium- és foszforkomponenseit szerves ami­­nok vizes oldatában reagáltatják. A SAPO-5 szintézisénél például úgy jár­nak el, hogy vizes tetrapropil-ammónium­­-hidroxidban szuszpendált szilicium-dioxidot vizes ortofoszforsavban szuszpendált psze­­udoböhmittel összekevernek, és a reakcióele­gyet keverós autoklávban 150-200 °C-on, az elegy saját nyomásán, 20-200 óra hosszat re­agáltatják. A kiszűrt por alakú termék szárí­tása 110-160 °C-on, kihevítése pedig 450- -550 °C-on történik. A találmány szerinti eljáráshoz katalizá­torként lecsapott alumínium-foszfátokat is al­kalmazhatunk. Ilyen alumínium-foszfátot pél­dául úgy állíthatunk elő, hogy 92 g diammó­­nium-hidrogén-foszfátot 700 ml vizben ol­dunk, az így kapott oldatba több, mint 2 óra alatt becsepegtetjük 260 g aluminium-nitrát­­-monohidrátnak 700 ml vízzel készült oldatát. A becsepegtetés közben a reakcióelegy pH­­-ját 25 t%-os ammóniaoldat egyidejű hozzó­­adagolásával 8-as értéken tartjuk. A kapott csapadékos oldatot még 12 óra hosszat ke- 6 verjük, majd leszivatjuk. A szüredéket ki­mossuk és 60 °C-on 16 óra hosszat szárítjuk. A találmány szerinti eljáráshoz katalizá­torként alkalmas bór-foszfátokat például koncentrált bórsav és foszforsav összekeve­résével és összegyúrásával, az ezt követő szárítással, végül 250-650 °C-on, előnyösen 300-500 °C-on közömbös gáz-, levegő- vagy gőzatmoszférában végzett kihevítéssel állít­hatunk elő. Ezekre a foszfátokra módosító kompo­nenseket vihetünk fel, inipregnálással (átita­tással és ró porlasztással) vagy sok esetben ioncserével is, mint ezt a zeolitoknál már le­írták. A foszfát katalizátorokat, éppenúgy mint a zeolit katalizátorokat savakkal is mó­dosíthatjuk. Megfelelő savas katalizátorok például a periódusos rendszer III. és IV. főcsoportjába valamint a IV.-VI. mellékcsoportjába tartozó elemek savas hatású oxidjai, főleg a Kiesel­gel, Kieselgur vagy kvarc formájú szilícium­­-dioxid, továbbá a Litán-dioxid, cirkónium-di­­oxid, foszfor-oxidok, vanádium-oxidok, nióbi­­um-oxidok, bór-oxidok, alumínium-oxidok, króm-oxidok, inolibdén-oxidok, volfrám-oxi­­dok, horzsakő vagy ezeknek az oxidoknak az elegyei. Ezekre az oxidokra is módosító kom­ponenseket vihetünk fel, mint ezt a zeolitok­nál már leírták. A módosítás további lehető­ségét nyújtja a savas kezelés, éppúgy mint a zeolit katalizátoroknál. A találmány szerinti eljáráshoz foszfor­savval vagy bórsavval átitatott katalizátoro­kat is használhatunk. A foszforsavat vagy a bórsavat például szilícium-dioxid-, alumínium­­-oxid-, titán-dioxid- vagy horzsakő hordozó­ra visszük fel, páldául felitatással vagy rá­­porlasztással. Foszforsavtartalmú katalizátort nyerhetünk például foszforsav-, nátrium-di­­hidrogén-foszfát- vagy dinátrium-hidrogén­­-foszfát oldatnak szilicium-dioxiddal való fel­­itatásával, az ezt követő szárítással illetve kihevítéssel. A Kieselgélre a foszforsavat permetezőtoronyban is ráporlaszthatjuk, ezt a szárítás és többnyire kihevités is követi. A foszforsavat a hordozóanyagra impregnáló malomban is ráporlaszthatjuk. Az így nyert katalizátorokat 2-4 mm-es rudacskák, 3-5 mm-es átmérőjű tabletták, 0,1-0,5 mm szemcsenagyságú zúzalék vagy fluidizóciós pellett formájában használhatjuk fel. A találmány szerinti eljárásnál, hetero­génkatalizátorok jelenlétében a szokásos re­akciófeltételek a gázfázisú reakcióknál 100- -500 °C, előnyösen azonban 200-400 °C hő­mérséklet és 0,1-20, előnyösen 0,5-5 g kiin­dulási vegyület/g katalizátor-óra terhelés. A reakciót szilárd- és fluidágyas reakcióként is megvalósíthatjuk. A reakciót folyadékfázisban szuszpenzi­­ós, permetezéses vagy zagyszivattyúzásos technikával is megvalósíthatjuk, 50 °C és 200 °C közötti, előnyösen azonban 80 °C és 180 °C közötti hőmérsékleten. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom