200094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vér reológiai tulajdonságainak befolyásolására szolgáló, doxaminolt tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
3 HU 200094 B 4 vörösvérsejtek alakulási képességére nézve igaz. Mivel a jó alakulási képesség előfeltétel ahhoz« hogy a vörösvérsejtek a hajszálerek rendszerén át tudjanak jutni, a megrosszabbodott alakulási képesség miatt fellépő vér- 5 átáramlási zavarok és az ilyen zavarok következtében lecsökkent perfúziós nyomás a szövetek oxigénellátásának erős csökkenéséhez vezet. Ezért nagyon fontos célkitűzés az említett betegségek kezelésére olyan ható- 10 anyagokat felkutatni, melyek a vörösvérsejtek alakulási képességét javítják. A vörösvérsejtek alakulási képességének mérésére manapság rendszerint az úgynevezett .filtrációs teszt’-et használják. Ennek 15 során a vörösvérsejtek szuszpenzióját olyan szűrőre viszik fel, melynek pórusátmérője a kis hajszálerek átmérőjével azonos. Bármely vegyület, amely a vörösvérsejtek alakulási képességét javítja, egyúttal feltétlenül növeli 20 a vörösvérsejtek átjutását a már említett szűrő pórusain keresztül és ezzel a vörösvérsejt-szuszpenzió szűrhetőségét fokozza. Ilyen kísérleti elrendezésben vizsgáltuk azt, hogy a doxaminol, illetve a DE-PS 25 15 68 145 számú német szövetségi köztérsasógbeli szabadalmi leírásból ismert N-demetil-doxaminol (jele: WW 241), miként változtatja meg szuszpendált emberi vörösvérsejtek alakulási képességét. Az emberi vörösvérsejtek 30 perifériális és cerebrális vérátáramlási zavarokban szenvedő betegektől származtak. Módszer 35 Egy bizonyos Angiológiai Klinika bizonyitottan perifériális, illetve cerebrális vérátáramlási zavarokban szenvedő betegeitől, a rutinvizsgálatokhoz egyébként is szükséges vérvétel során, még 20 ml vért vettünk be- 40 tegenként, a vörösvérsejtek alakulási képességének vizsgálata céljából. A vérmintákhoz heparint adtunk a véralvadás megakadályozása végett. Legkésőbb 2 órán belül a vérmintákat centrifugáltuk, ezután a vörösvérsejteket izotóniás pufferoldattal két Ízben mostuk, majd ilyen pufferoldatban szuszpendáltuk; ennek során a hematokrit-értéket 3%-ra állítottuk be. Ezután az egyes szuszpenziókat több részre osztottuk és az egyes mintákhoz vagy a fent nevezett két vegyület közül az egyiket, vagy pedig kontrollként csupán oldószert adtunk. 37 °C-on 30 percig tartó inkubálás után az egyes próbákat speciális berendezésben szűrtük. Az említett szűrési műveletet úgynevezett nukleopórus-szűrőn keresztül végeztük, aminek a pórusmérete egységesen 5 mcm. Az idő függvényében mértük a szűrőn keresztülfolyó szuszpenzió mennyiségét és a kapott adatokból kiszámítottuk az úgynevezett folyási állandót. Elvileg ez a folyási állandó kifejezi a vörösvérsejtek átfolyásának sebességét a nukleoporózus szűrőn keresztül, a szűrés első fázisa alatt. Amennyiben a vörösvérsejtek alakulási tulajdonságai rosszabbak, úgy erre a folyási állandó kisebb számértéke utal. Szélsőséges esetben ez a folyási állandó zérus is lehet; ilyen értéket például akkor kaptunk, ha a vörösvérsejtek alakulási képességét teljesen megszüntettük, ami például tejsav nagy koncentrációban történő hozzáadására következett be. A vizsgálatokat 10 különböző betegtől származó 10 vérmintával folytattuk le. A doxaminolt és a WW 241 jelű vegyületet 10"7 és 10-6 mól/liter koncentrációban alkalmaztuk. Az említett koncentrációk egyébként nagyjából azonosak azzal a koncentrációval, ami a mondott két vegyület terápiás dózisban történő beadása után a vérben várható. 1. táblázat Kontroll (betegektől származó vér) Doxaminol IO'7 mól/1 Doxaminol 10-6 mól/1 WW 241 ÍO-7 mól/1 WW 241 10-6 mól/1 Kontroll (egészségesektől származó vér) 16,5 ± 4,1 19,2 t 3,7 * 20,0 ± 2,8 * 16,3 ± 5,0 17,1 ± 4,3 21,2 ± 4,1 * A doxaminol és a WW 241 hatása a vörösvérsejt-szuszpenziók folyási állandójára Kőzépérték ± standard eltérés n = 10 kísérlet alapján WW 241 = N-f2-(6,ll)-dihidrodibenz(b,e)oxepin-ll-il-etil]-l-amino-3-fenoxi-propanol-(2) * = szignifikáns különbség (p < 0,05) a beteg egyénekből származó vérhez, mint kontrolihoz képest. Eredmények Az eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze. Ebből kitűnik, hogy a doxaminol a folyási állandót mind 10"6 mól/1, mind 10*7 mól/1 koncentrációban alkalmazva csökkenti. 60 A szignifikancia-teszt (Wilcoxon szerint, párosított teszt) azt mutatja, hogy a hatás szignifikáns. Ezzel szemben a WW 241 nem befolyásolja szignifikánsan az ún. folyási állandót. Igen érdekes az olyan összehasonlítás 65 is, ha a beteg egyének vérének folyási ál-
