200093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tumorellemes gyógyászati készítmények előállítására

11 HU 200093 B 12 írtak (7) szerint végeztük el. Röviden: a TKD puffert, MnCh-t, Triton-xlOO-at és timidin trifoszfátot tartalmazó reakcióelegyet poli­­(rA)(dT)ií templát primerrel inkubáltuk a ví­rus jelenlétében. A szürókorongra TCA-val kicsapott szintetizálódott DNS radioaktivitását scintillációs számlálóval határoztuk meg. Immunfluoreszcencia: A sejtek vázát - a citoszkeletont - felépítő actin filamentumok épségét, ill. megváltozását a normális, a transzformált és a CDM-mel kezelt sejtekben indirekt immunfluoreszcenciával mutattuk ki. A sejteket vékony, kór alakú fedőlemezre növesztettük, majd anti-aktin nyúl szérummal inkubáltuk 37 °C-on, 40 percig. Alapos mosás után a minták egy részét második antitest­ként fluoreszceinnel, más részét rodaminnal konjugált anti-nyúl kecskeszérummal inku­báltuk az előzőkhöz hasonló módon. A máso­dik antitest konjugáció után a mintákat flu­oreszcens mikroszkóppal ultraibolya fényben vizsgáltuk. Toxicitási vizsgálat: Tenyésztóedényben lévő IQ6 számú, két­napos QL fibroblaszt sejtkultúrákat kezel­tünk egyidöben DMSO-ban oldott CDM külön­böző koncentrációival. Az egyes edényekhez 1 ml térfogatban adtuk hozzá a vegyület hí­gításait. 48 óra múlva sejtszámolást végez­tünk, ill. megállapítottuk a sejtek viabilitá­­sát. A toxicitási vizsgálat (2. ábra) azt mu­tatja, hogy a CDM 103, 104 és 105 hígításai erősen toxikusok, mivel jelentősen csökken­tették az élő QL sejtek számát, ill. viabilitá­­sukat. Még a 106 hígítás alkalmazása után is sejtszám csökkenést kaptunk, habár ez nem volt jelentős. Lényegesen nem csökkent a sejtszám és a viabilités 107 és e feletti hígí­tásoknál, tehát ezek tekinthetők a biztosan nem toxikus dózisoknak QL sejtek esetében. Proliferáció-gátlás Vizsgáltuk a CDM hatását a gyorsan proliferálódó, transzformált QL sejtek szapo­rodási kinetikájára. A kezeletlen sejtek száma másodnaponként megkétszereződött. A CDM különböző koncentrációi erősen befo­lyásolták a sejtszaporodást. A IQ7 higitás a szaporodás-kinetikai görbe jellegét nem vál­toztatta meg, de a kezeletlen sejtekhez ké­pest azonos sejtszám csak későbbi időben keletkezett. Érdekes a 10® higitás hatása. A sejtek lényegesen lassabban kezdtek osz­tódni, de ez az intenzitás állandó volt, a 6. naptól kezdve pedig fokozódott, és a 8. napon megközelítette az előző hígításnál ka­pott értéket. Ehhez képest teljesen ellenkező hatást váltott ki a 105 higitás adagolása. Itt is előbb lassú szaporodás indult meg, de ez már a 4. napon megtorpant és a sejtszám et­től kezdve csökkent. A 104 hígításnál az előbbi jelenség már a második napon bekö­vetkezett. 8 A DNS szintézis intenzitása A DNS szintézis intenzitását a kezeletlen és kezelt sejtekben egy radioaktív nukleo­­zidnak, a timidinnek - az osztódó sejtekbe való beépülésével mértük. Egyre fokozódó beépülést tapasztaltunk a kezeletlen sejtek­nél. A beépülés intenzitásának növekedése csak az 6-6. napon mérséklődött. A 107 hígí­tásnál változó mértékű, hol növekedő, hol csökkenő beépülést észleltünk, ami azonban végeredményben lassú növekedést mutatott. A 106 higitás a DNS szintézis intenzitását ki­sebb mértékben, a 105 higitás igen jelentős mértékben csökkentette a QL sejtekben. Reverz transzkriptáz assay A CDM-nek a sejtosztódásra, a DNS szintézis intenzitására való hatása mellett azt is vizsgáltuk, hogyan befolyásolja a vegyület a QL sejtek által termelt daganatvírusok sza­porodását. A megjelölt napokon a sejtkultú­rák tápfolyadékaiból mintákat vettünk és a daganatvírusokra jellemző reverz transzkrip­táz enzim aktivitását mértük. A CDM 107 hí­gítása csökkentette ugyan az enzimaktivitás­sal arányos víruskoncentrációt a kezeletlen sejtekhez képest, de az adott időpontokban mért értékek emelkedő tendenciát mutattak. Alacsony kezdeti szintről a 10® hígítás eseté­ben is növekedés indult meg, de ez a 6. na­pon (a 3. mérési sorozatban) visszaesett, s erősen. csökkent viruskoncentrációt eredmé­nyezett. A 105 higitás a vírusszaporodást teljesen meggátolta, a 6., 8. napokon nem kaptunk enzimaktivitást. A citoszkeleton aktin filamentumainak változása A magasabbrendű sejtek váza a citosz­keleton, amely a sejtek citoplazmájában lévő fehérjefonalak komplex hálózata. Fő alkotó elemeik az actin-filamentumok, ezek jelenlé­tét, ill. változásait vizsgáltuk normális és daganatvirussal transzformált, ill. CDM-mel kezelt fibroblaszt sejtekben. A normális fib­­roblasztokban erőteljes, rendezett kötegeket alkotó, a citoplazma teljes egészére kiterjedő határozott aktin kötegeket figyelhetünk meg. A daganatvirussal transzformált sejtek egész morfológiai megjelenése különbözik a normá­listól. Bennük az aktin filamentumok felrosto­­zódtak, csomókban, rendszertelenül, irányult­ság nélkül helyezkednek el, a citoplazma egy részén találhatók, vagy sok helyen nem is ismerhetők fel. A CDM kezelés után a sejtek ismét határozott morfológiai megjelenésúek, nyúlványokkal rendelkeznek, és a korábban csomókká töredezett aktin részecskék fila­­mentumokká rendeződnek. Ezek irányultsága azonban még nem olyan erőteljes, mint a normális sejtekben. Lényegében hasonló fo­lyamat figyelhető meg, ha fluoreszcein he-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom