200048. lajstromszámú szabadalom • Reflektív adó- és vevőberendezés kétirányú fényvezetős hírközlő rendszerhez
1 HU 200048 B 2 A találmány tárgya reflektív adó- és vevőberendezés kétirányú fényvezetős hírközlő rendszerhez. Egymódusú fényvezetővel képezett kétirányú hírközlő rendszerben lehetséges, hogy egy vagy több fényforrást csak a fényvezető-szakasz egyik végén helyezzenek el. (US-A-4 195 269, elsősorban 2. hasáb, 32- -44. és 51-55. sorok, DE-A-2 708 606; WO-A-87/06084, elsősorban a 7. oldal 32. sorától a 8. oldal 11. soráig, a 8. oldal 22-31. sorai és a 3. ábra; Electronics Letters 22. évf. (1986) 9. szám, 479-481. oldalak és 10. szám 517-518. oldalak). Optikai (intenzitás-) modulátor vezérelhető optikai iránycsatolóval képezhető ki ITelcom Report 10. évf. (1987) 2. szám 90-98. oldal, 8. és 9. ábra; WO-A-87/06084, 3. ábra]. Az ilyen optikai iránycsatoló két azonos optikai hullámvezető sávból áll, amelyek egy szubsztrátumban diffúzióval vannak kialakítva (pl. titánnak litiumiobátba történő diffúziójával). A két keskeny és vékony sáv optikai törésmutatója nagyobb, mint a szubsztrátumé. A sávok meghatározott hosszon szorosan (tipikusan 5 um távolságra) egymás mellett futnak úgy, hogy az általuk vezetett hullámok optikai mezői átfedjék egymást, és az úgynevezett csatolási hosszukkal periodikusan ismétlődve az egyik hullámvezető sáv a másiknak fényenergiát adjon át. A hullámvezető sávok között és mellett elektródák helyezkednek el, az ezek által előállított külső villamos terek a törésmutató és ezzel a terjedési sebesség és a szórás változásához, az úgynevezett elektrooptikus effektushoz vezetnek. Végeredményben a fényenergia átadásban is megfelelő változások lépnek fel. A találmány megalkotásakor azt a célt tűztük ki, hogy olyan kétirányú optikai hírközlő rendszernél, ahol egy vagy több fényforrás a fényvezető-szakasznak csak az egyik végén helyezkedik el, a reflektív adó- és a vevőberendezést különösen célszerűen alakítsuk ki. Ebben az összefüggésben ismertettek már egy kétirányú optikai hírközlő rendszert, amelyben a fényvezető csak az egyik végén van ellátva egy, legfőképp lézerből álló fényforrással, mig a másik végén bemenetével a fényvezetőre kapcsolt felező vezérelhető optikai iránycsatoló van kiképezve, amelynek mindkét hullámvezető sávja részben áteresztő tükörrel van lezárva, és a sávok vezérlöelektródáira az adójel van ráadva. Továbbá a részben áteresztő tükör mögött a két hullámvezető sáv egyike ellátható a vevő-fényjelet érzékelő optoelektromos átalakítóval (DE P 3 725 479.0) Ezzel szemben a találmány egy más megoldást ad a reflektív adó- és vevőberendezés kialakítására. A találmány tehát reflektiv adó- és vevőberendezés kétirányú fényvezető hírközlő rendszerhez, amelyben a fényvezető csak egyik végén van ellátva előnyösen lézerrel képezett egy vagy több fényforrással. A találmánynak a fényvezetőhöz egyik részben áteresztő tükre által képezett be/kimenetével kapcsolódó, villamosán vezérelhető integrált-optikai Fabry-Perot-rezonátora van, amelynek vezérlőelektródái adó-jelforráshoz vannak csatlakoztatva, és a Fabry-Parot-rezonátornak a fényvezetővel ellentétes oldali másik részben áteresztő tükre mögött a Fabry-Perot-rezonátor hullámvezető sávján keresztül vevő-fényjellel megtáplált optoelektromos átalakító van elhelyezve. Megjegyezzük, hogy ismertek a távolságmérésre használt Fabry-Perot-rezonátorok, ill. interferométerek. Ezek két egymással párhuzamosan felállított reflektorból (tüköi'ből) állnak, amelyek között a fény rezonanciaszer üen oda-vissza tükröződik, és amelyek közül legalább az egyik részben áteresztő úgy, hogy fény átléphessen rajta. A két reflektor legalább egyike mozgathatóén van kialakítva, és a reflektorok távolsága a mérendő hosszúsághoz, illetve ennek változásához úgy van hozzárendelve, hogy a fényátvitel a reflektortávolsággal periodikusan változik (DE-A 3 044 183). Ezenkívül megjegyzendő, hogy elviekben az is ismert, hogy az elektrooptikai Fabry-Perot-modulátorok reflektívmodulátorként kialakíthatók. (Proc. ECIO ’87, 44-47. oldal, elsősorban a 45. oldal 12-30. sorai és az 1. ábra; OPTICS COMMUNICATIONS 55. évf. (1985) 5. szám, 316-318. oldalak, elsősorban a 316. oldal jobb hasábjának 8. sorától a 317. oldal bal hasábjának 4. soráig és az la. ábra). A kétirányú hírközlés problémáira itt nem térnek ki, ehhez mutat utat a jelen találmány. A találmánynak, kapcsolódva azzal az előnyével, hogy a reflektiv adónak egyszerű szerkezet van, mivel az integrált-optikai eszköz csak egy lineáris hullámvezető szakaszból és két polírozott és bevont homlokfelületből áll, további előnye, hogy előállítása nem támaszt különleges követelményeket a fotolitográfiával szemben, hely és anyagszükséglete alacsony, és hogy előállításának technológiájában mesBzemenőleg a már létező integrált-optikai fázis modulátorokra (lásd idézett Telcom Report, 6. ábra) lehet támaszkodni, ahol a homlokfelületek reflexiócsökkentö kialakítása reflektiv réteggel helyettesíthető. Ezért belátható, hogy a reflektív adó előállításának költsége nagyon kedvező. Előnyös ezen kívül, hogy a reflektív adó átkapcsolása a teljes tükrözés állapotából a TE-hullámok maximális átvitelének állapotában 3 V-nál nem nagyobb vezérlő feszültséggel megoldható. Még akkor is, ha a villamos mellett termikus munkapontstabilizációt is használunk egy Peltier-elem segítségével, mindössze kis áramok szükségesek, mivel a találmány szerinti reflektiv adón említésre méltó veszteségi teljesítmény nem lép fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
