200048. lajstromszámú szabadalom • Reflektív adó- és vevőberendezés kétirányú fényvezetős hírközlő rendszerhez

3 HU 200048 B 4 A találmány további részleteit a követ­kező leírásban a rajzokon szemléltetett kivi­teli alak alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti reflektiv adó- és vevőberendezés vázlatos elrendezési rajza és a 2. ábra a találmányban alkalmazott in­tegrált-optikai Fabry-Perot-rezonátor axono­­metrikus rajza. Az 1. ábra vázlatos kiviteli példát ábrá­zol a találmány szerinti villamosán vezérelhe­tő, integrált-optikai FPR Fnbry-Perot-rezoná­­torral ellátott reflektiv adó- és vevőberende­zésre. Az FPR Fabry-Perot-rezonátor egyik AI be/kimeneténél egy LWL fényvezetővel van összekapcsolva, ez az LWL fényvezető alkotóeleme lehet egy kétirányú optikai hír­közlő rendszernek és ehhez, mint ahogy az 1. ábrán látható, tartozik az egyik végén egy adó egy B elektrooptikai átalakítóval, például egy lézerdiódával, és egy vevő egy C optoelektromos átalakítóval, például egy pin-diódával, amelyek egy T sugárosztó ré­vén az LWL fényvezetőhöz vannak csatlakoz­tatva. A kétirányú optikai kommunikációs rendszernek a rajzon ábrázolt másik végénél nincs adót képező saját fényforrása, hanem tartalmaz egy integrált-optikai FPR Fabry­­-Perot-rezonátorral létrehozott reflektiv adót, amely a kétirányú optikai kommunikáci­ós rendszer említett egyik végéhez küldendő adójellel modulálható. A 2. ábrán külön is ábrázolt villamosán vezérelhető FPR Fabry-Perot-rezonátor tar­talmaz egy S szubsztrátumba, pl. litium-nio­­bátba, diffundált lineáris optikai egymódusú SL hullámvezető sávot. A LiNbOa kristály S szubsztrátumnak az SL hullámvezető sávhoz képest merőleges horalokfelületei optikai mi­nőségűre vannak polírozva, és részben át­eresztő dielektromos Sí és Síi tükörként vannak kiképezve. Az optikai SL hullámveze­tő sáv é6 a homlokfelületi Sí és Síi tükrök együtt alkotják az optikai FPR Fabry-Perot­­-rezonátort. A részben áteresztő Sí tükör egy Ai be/kimenetet alkot, amelynél az integ­rált-optikai FPR Fabry-Perot-rezonátor az LWL fényvezetőre rá van kapcsolva. A másik részben áteresztő Síi tükör mögött van elhe­lyezve egy pl. pin-diódával megoldott, továb­bi részeiben nem taglalt vevő D optoelektro­mos átalakítója. A lineáris optikai SL hullám­vezető sávval párhuzamosan E és 0 vezérlő­­eiektródák vannak pl. alumíniumból felpáro­­logtatva, ezekre ráadott feszültséggel lehet­séges elektrooptikai jelenség révén megvál­toztatni a LiNb03 kristály törésmutatóját és ezzel az FPR Fabry-Perot-rezonátor két hom­lokfelületi Sí és Síi tükre közötti optikai tá­volságot. Ezekre az E és 0 vezérlőelektró­­dákra az LWL fényvezetőn keresztül külden­dő adójel, pl. egy 140 Mbit/s-os jel van rá­adva. Az FPR Fabry-Perot-rezonátorban ill. interferométerben mindegyik homlokfelületen a rápárologtatott Sí, Síi tükör reflexiós ko­efficiensétől függően az oda érkező optikai hullára egy része reflektálódik és a maradók átvitelre kerül. Az SI, Síi tükrök mögött egymásra szuperponálódnak a közvetlenül át­vitt hullámvonulatok amplitúdói és az olyan hullámvonulatok amplitúdói, amelyek előzőleg egy vagy több esetben az FPR Fabry-Perot­­-rezonátorban oda-vissza reflektálódtak. A relatív fázishelyzettól függően ez az egymás­ra szuperponálódó hullámvonulatok kölcsönös kioltásához (destruktív interferenciához) vagy összeadódáBához (konstruktiv interfe­renciához) vezet. Amennyiben pl. az Sí, Síi tükrök közti optikai távolság pontosan a felhasznált fény egynegyed hullámhosszának páros számú többszöröse, úgy az LWL fényvezető előre­mutató irányában a D optoelektromos átalakí­tóhoz vezetett fénynek konstruktív interfe­renciája van, aminek az a hatása, hogy fény nem tükröződik vissza az LWL fényvezetőbe. Egy veszteségmentes ideális FPR Fabry-Pe­­rot-rezonátornál (az SL hullámvezető sávban nincs terjedési veszteség, az Sí, Síi tükrök­ben pedig nincs szóródási veszteség) ebben az esetben az egész fény átvezetésre kerül. Amennyiben az Sí, Síi tükrök közti op­tikai távolság pontosan az egynegyed hul­lámhossz páratlan számú többszöröse, úgy előremutató irányban a fényhullámok kioltják egymást, de hátrafelé az LWL fényvezető irá­nyában konstruktiv interferencia lép fel, igy maximális fény kerül vissza az LWL fényve­zetőhöz. Az ábrázolt reflektiv adó a következő­képp működik. Egy, az optikai hírközlő rendszer túloldaláról egy egymódusú LWL fényvezetőn átvitt (pl. 680 Mbit/s-es), elő­nyösen alacsony modulációs fokú (pl. 10%) fényjel az Sí tükör átviteli fokának megfelelő intenzitással belép az AI be/kimenetnél az SL hullámvezető sávba, és az SL hullámvezető sávba jutott vett fényjelből a részben át­eresztő Síi tükör átviteli fokának, pl. 40%­­-nak megfelelő rész átlép a részben áteresz­tő Síi tükrön és eléri a mögötte lévő D opto­elektromos átalakítót. Az SL hullámvezető sávban vezetett fényből a D optoelektromos átalakítóba el nem jutó és a részben áteresztő Síi tükör tükrözési fokának, pl. körülbelül 40%-nak megfelelő részt az Síi tükör visszaveri és a részben áteresztő Sí tükörhöz juttatja, ahol az részben áthatol, részben visszaverődik, az igy visszavert fénynél ezek a folyamatok megfelelően ismétlődnek. Az Sí tükör által átengedett fényhullám­vonulatok közötti, az E és 0 vezérlőelektró­dákra adott adójel feszültségétől függő in­terferencia (előnyösen nagy modulációs fokú, pl. 100%) intenzitásmodulációként hat a fény­re, amely az SL hullámvezető sáv AI be/ki­­menetén keresztül ismét visszakerül az LWL fényvezetőbe, amelyen át ellenkező irányban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom