200021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás digitális információ fototermikus beírására, kiolvasására és törlésére
5 HU 200021 B 6 A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük. A rajzon:- Az 1. ábrán optikai tároló jelrögzitö létegének részletét ábrázoltuk, a beírt infoi— 5 mációkat hordozó diszkrét bemélyedések feltüntetésével, vázlatosan;- A 2. ábrán ugyancsak optikai tároló jelrögzitö rétegének 10 részletét tüntettük fel, információt hordozó folytonos bemélyedésekkel, vázlatosan;- A 3. ábrán a találmány szerinti el- 15 járás foganatosítására alkalmas optikai tároló példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, hosszmetszetben; 20- A 4. ábrán a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas további optikai tárolót ábrázoltunk, hosszmetszetben. 25 A javasolt eljárás szerint információs egységek fototermikus beírása, kiolvasása és törlése során a beírást megelőzően az optikai tároló jelrögzitö rétegének felületére töltést viszünk fel. A jelhordozó réteg anyaga fél- 30 vezető, vagy dielektrikum, amely a szubsztrátumon lágy (olvadt) állapotban egyenletesen szétfolyik. A felületi töltést a jelhordozó réteg felületére előnyösen termikus elektronemisszió vagy koronakisütés útján visszük 35 fel. A felületi töltéssel rendelkező jelhordozó réteg felületi energiája a töltés nélküli jelrögzitö réteg felületi energiájának és a felületi töltés által képviselt energiának az őszszege. A felületi töltés által képviselt energia 40 a töltéshordozók kölcsönhatásából származó energia. Mivel azonban az egynemű (azonos előjelű) töltéshordozók kölcsönhatásából származó energia negativ előjelű, a felületi töltéssel rendelkező jelrögzitö réteg felületi 45 energiája a töltés nélküli jelrögzitö réteg felületi energiájánál kisebb. A felületi töltés létrehozása során tehát a jelrögzítő réteg felületi energiája a felvitt töltéshordozók kölcsönhatása következtében csökken, akár ne- 50 gatív értéket is felvehet. Instabilitások a jelrögzitö réteg anyagában azonban csak azokon a helyeken (azokon a felületrészeken) vezetnek mélységben kétfokozatú bemélyedések kialakulásához, ahol a jelrögzitö réteg 55 anyaga a rá gyakorolt energetikai hatás (a rá irányított lézersugár) hatáséra megolvad. Minden információs egység - mélységben kétfokozatú bemélyedés - létrehozása során a jelrögzitö réteg felületére lokalizált elektro- 60 mágneses sugárnyalábot irányítunk, amelynek átmérője az információs egység (a bemélyedés) méretére korlátozott. Az elektromágneses sugárnyaláb útján közölt energiamennyiség - információ beírása esetén - nagyobb, 55 mint a jelrögzitö réteg anyagának megolvasztásához szükséges energiamennyiség és kisebb, mint a jelrögzítő réteg anyagénak szétroncsolásához szükséges energiamennyiség. Ezen a megengedett tartományon belül a digitális információ fotótermikus beírása többféleképpen szervezhető: lehetőség van a lézersugár intenzitás, keresztmetszeti felület, mozgáspálya, stb, szerinti moduláláséra. Amint az 1-2. ábrákból kitűnik, az optikai tároló 1 jelrögzitö rétegének mélység szerint kétfokozatú 2 információs bemélyedések vannak kiképezve. A 2 információs bemélyedések az 1. ábra szerint diszkrét, a 2. ábra szerint folytonos leképezések. Az 1 jelrögzítő réteg felületi energiájának lecsökkentése lehetővé teszi, hogy a fototermikus információbeírást az elektromágneses sugárnyaláb révén az 1 jelrögzítő réteg anyagának az anyag szétroncsolásét eredményező hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre történő felmelegítésével végrehajtsuk, ezáltal az információátirások ciklusszáma megnövekszik. Az 1 jelrögzitö réteg anyaga ily módon töltésmentes állapotban akár jelentős felületi energiával is rendelkezhet, így tehát lehetővé válik olyan jelrögzítő anyag felhasználása, amely a szubsztrátumot tüzfolyós halmazállapotban megfelelően benedvesiti, ugyanakkor szilárd halmazállapotban a szubsztrátummal szemben igen jó adhéziós tulajdonságot (tapadóképességet) mutat. Ennek köszönhetően az információ tárolása közben, amikor az 1 jelrögzitö réteg töltésmentes, az 1 jelrögzítő réteg törlőhatásokkal szemben igen ellenálló. Az 1 jelrögzítő réteg töltésmentesítése például átvezetési áramok révén, vagy a beírást megelőzően alkalmazott koronakisütés polaritásával ellentétes polaritású koronakisütés révén, stb. történhet. Információkiolvasás során az 1 jelrögzitö réteg felületére irányított elektromágneses sugárnyaláb által az 1 jelrögzítő réteg anyagával közölt energiamennyiség lényegesen kisebb az 1 jelrögzitö réteg anyagának megolvasztásához szükséges energiamennyiségnél. A kiolvasás tehát az 1 jelrögzitö réteg feltöltött és töltésmentes állapotában egyaránt végrehajtható. Annak érdekében, hogy az 1 jelrögzitö anyaga információtörlésnél a szubsztrátummal szemben jó nedvesítóképességet mutasson, az 1 jelrögzitö réteg felületi töltésraentesitésére van szükség. Ezután az 1 jelrögzítő réteg felületére a 2 információs bemélyedések méretével közel megegyező átmérőjű fókuszált elektromágneses sugárnyaláb, például lézersugár esetén energetikai hatást gyakorolunk, mégpedig úgy, hogy a közölt energiamennyiség az 1 jelrögzitö réteg anyagának megolvasztásához szükséges energiamennyiségnél nagyobb, a szétroncsolásához szükséges energiamennyiségnél viszont kisebb. 5
