200021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás digitális információ fototermikus beírására, kiolvasására és törlésére
7 8 HU 200021 B Azáltal tehát, hogy az 1 jelrögzitö réteg felületére felületi töltést viszünk fel, megváltoztatjuk az 1 jelrögzítő réteg felületi energiáját, ami lehetővé teszi, hogy az információ fototermikus beírását, kiolvasását és tárolásét az 1 jelrögzitö réteget nem károsító mértékű energetikai hatás útján megvalósítsuk. Ezáltal a fototermikus informécióbeírás, -kiolvasás és -tárolás megbízhatósága fokozódik, az információétirások ciklusszáma jelentősen megnő, és az információ beírására, kiolvasására és tárolására szolgáló optikai tároló rendszer tömege és méretei csökkenthetők. A 3-4. ábrákon egy-egy optikai tároló vázlatát tüntettük fel, amelyek a találmány szerinti eljárás foganatositéséra alkalmasak. Amint az ábrákból kitűnik, az alkalmazott optikai tárolónak átlátszó anyagból kialakított 3 hengeres szubsztrátuma van, melynek belső paléstfelületén 1 jelrögzitö réteg van kialakítva. A 3 hengeres szubsztrátum külső palástfelületén 4 vezetőréteg van elrendezve. A 3 hengeres szubsztrátum homlokfelületei 5 szigetelőkupakokkal vannak lezárva. Az 5 szigetelőkupakok között a 3 hengeres szubsztrátum tengelyirényában 6 középelektróda van kifeszitve, amely 7 áramvezető csatlakozóval van ellátva. A 6 középelektróda egy vagy több vezetőszélként van kialakítva. A 3 hengeres szubsztrátum hermetikusan zárt belső térrel rendelkezik, amely az 1 jelrögzitö réteg felületi töltésének létrehozásához szükséges koronakisütés céljából iners gázzal van kitöltve. A fototermikus informécióbeírás lokalizált 8 elektromágneses sugárnyaláb által történik, amelynek átmérője a 2 információs bemélyedések méretére van korlátozva. A 8 elektromágneses sugárnyaláb előnyösen lézersugár, amelyet 9 objektívlencse fókuszál. A 9 objektívlencse és a 3 hengeres szubsztrétum belső paléstfelületére felvitt 4 vezetőréteg relativ mozgatását a rajzon nem jelölt pozicionáló egység végzi. A pozicionáló egység segítségével a 8 elektromágneses sugárnyaláb az 1 jelrögzitö réteg kiválasztott 2 információs bemélyedésére irányítható. A koronakisütéshez szükséges potenciálkülönbség 10 és 11 csatlakozókapcsolókra kapcsolt feszültségek által biztosítható. A 10 csatlakozókapocs 12 rugós csatlakozón keresztül a 4 vezetőréteggel, a 11 csatlakozókapocs pedig 13 érintkezőn keresztül a 7 áramvezető csatlakozóval van összekötve. A 4. ábrán feltüntetett optikai tároló a 3. ábra szerinti optikai tárolótól abban különbözik, hogy itt a 6 középelektróda elektronemitterként van kialakítva. Ily módon az 1 jelrögzitö réteg felületi töltése termikus elektronemisszió által alakítható ki. A 3 hengeres szubsztrátum hermetikusan zárt 14 belső tere evakuált, a 6 középelektróda pedig a jobb oldali 5 szigetelőkupakra ágyazott 7 áramvezető csatlakozón és a 13 érintkezőn keresztül a 11 csatlakozókapocsra, a bal oldali 5 szigetelőkupakba ágyazott áramvezető csatlakozón és megfelelő érintkezőn keresztül 15 csatlakozókapocsra van kötve. A 10 és 11 csatlakozókapcsokra kapcsolt feszültségek 5 megfelelő potenciálkülönbséget biztosítanak, míg a 15 csatlakozókapocs a 10 csatlakozókapocshoz képest magas abszolút értékű negatív potenciálra van kötve. Ilyen potenciálviszonyok esetén az einittálandó elektródák az 10 1 jeli’ögzítő i'éteg felületére vándorolnak. Az 1 jelx-ögzítő réteg felületi töltésének kisütési lehetőségét biztosítandó, az 1 jelrögzítő réteget célszerűen félvezető anyagból alakítjuk ki. 15 A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas fenti optikai tárolók a következőképpen működnek: A 3 hengeres szubsztrátumot a rajzon nem jelölt forgató hajtás segítségével (elő- 20 nyösen villamos motor) forgástengelye körül forgatjuk. A 3 hengeres szubsztrátumot a belső palástfelületére felvitt 1 jelrögzitö réteggel együtt tengelyirányban a pozicionáló egység mozgatja, ezáltal változtatva az 1 jel- 25 rögzítő réteg és a 9 objektivlencse relatív helyzetét. A 10 és 11 csatlakozókapcsokra azonos előjelű, különböző nagyságú potenciált kapcsolunk, ily módon létrehozzuk a koronakisü- 30 téshez szükséges potenciálkülönbséget (3. ábra). Fototermikus beírás céljából a pozicionáló egység a 3 hengeres szubsztrátumot a beírandó információs egység címével megfele- 35 lő helyzetbe tolja. Az információs egységet képviselő 2 információs bemélyedés méretének megfelelő átmérőjű lokalizált 8 elektromágneses sugárnyaláb az 1 jelrögzitö réteg információs egységhez rendelt felületelemére 40 energetikai hatást gyakorol. Ezt követően a pozicionáló egység a 3 hengeres szubsztrátumot a következő beírandó információs egységhez rendelt címnek megfelelő helyzetbe tolja, ahol a modulált 8 elektromágneses su- 45 gárnyaláb az 1 jelrögzítő réteg adott felületelemére energiát sugározva újabb információs egység beírásáról gondoskodik. A 8 elektromágneses sugárnyalábbal tehát az 1 jelrögzitö réteg szomszédos felületelemeibe digitális 50 információt hordozó 2 információs bemélyedések sorozata írható be. Egy-egy 8 elektromágneses sugárnyaláb energiája az 1 jelrögzítő i’éteg anyagának megolvasztásához szükséges energiamennyiségnél nagyobb, annak 55 szétroncsolásához szükséges energiamennyiségnél viszont kisebb, A beirt információk kiolvasása céljából az 1 jehőgzítő réteg felületére fókuszált 8 elektx-omágneses sugárnyalábot vetítünk, 60 amelynek átméx’ője az információbeírás során használt 8 elektx'omágneses sugárnyaláb átmérőjével megegyezik, energiája azonban a beíx'ás során közölt energiamennyiséghez képest jelentősen kisebb. A kiolvasáshoz hasz- 65' nált 8 elekti’oinágneses sugárnyaláb energiája 6
