199922. lajstromszámú szabadalom • Létesítményrendszer szennyvizek és más folyékony hulladékok nyomás alatti elvezetésére
t HU 199922 B 2 A találmány tárgya létesítményrendszer települések vagy településrészek szennyvizeinek és más folyékony hulladékainak nyomás alatti, adott esetben szelektív elvezetésére. A települések, illetve a szennyvizek összegyűjtése és eltávolítása szempontjából önállónak tekinthető településrészek (ide számítva különféle ipari, mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű létesítményeket is) területén keletkező különböző jellegű szennyvizek és egyéb, hulladékfajtánként csővezetéki rendszerben szállítható folyékony hulladékok (főleg hígtrágyák) eltávolítására az alábbi ismert megoldások léteznek és kerülnek alkalmazásra — zárt szennyvíztároló medencékben való összegyűjtés és tengelyen (szippantókocsival) történő elhordás, — helyi (általában oldóaknában, oldómedencében történő) szennyvízkezelés utáni talajszikkasztás, — gravitációs csatornahálózat, — nyomás alatti csatornahálózat, — vákuum alatti csatornahálózat, illetve teljes települések vonatkozásában gyakran ezek kombinációja. A szennyvizeknek zárt medencékben való öszszegyűjtése és tengelyen történő elhordása csak olyan esetekben indokolt megoldás, amelyeknél a keletkező szennyvíz viszonylag kis mennyisége miatt vagy más oknál fogva vezetékes eltávolítás egyáltalán nem vagy pedig gazdaságosan nem lehetséges. Ezt a megoldást nagyobb kiterjedésű település általános jellegű (jelen esetben egy település minden részén nagyobb mennyiségben keletkező) szennyvizeinek az eltávolítására tarifális és közlekedési okokból egyaránt célszerű kerülni, ez a módszer ugyanis gazdaságosan csak kis mennyiségben keletkező, nagy csővezeték-hálózaton át nem szállítható szennyvizeknek az eltávolítására alkalmazható. Ennek ellenére jelenleg például a településen belül keletkező hígtrágyák, sőt sok esetben a szociális jellegű szennyvizek eltávolításához is ezt a módszert alkalmazzák, olcsón megépíthető vezetékes megoldás hiányában. Szennyvízszikkasztást a hatósági előírások csak háztartási szennyvizek eltávolításához engedélyeznek olyan területeken, ahol a teleknagyság, az altalaj, és a talajvízviszonyok ehhez megfelelőek. Nem alkalmazható szennyvízszikkasztás például háztáji gazdaságban, kisiparban, kistelkcs területen, \ „gy magas talajvízszintű területen keletkező szennyvizek eltávolításához. A szennyvízszikkasztás tehát csak erős korlátok között alkalmazható megoldás, emellett az altalaj és a talajvíz minőségének romlásához vezethet. A gravitációs csatornázás a szennyvízelvezetés évezredek óta bevált, biztonságos módja. Korlátái különösen a gazdasági hatékonyságra érzékeny, dinamikus fejlődést követelő gazdasági feltételek mellett mutatkoztak meg élesen, nevezetesen az igen magas létesítési költségei, lassú és környezetzavaró, épülése, hidraulikai korlátái (szállítási kapacitásának determináltsága), nagy helyigénye, .nagy anyag-, építési és eszközigénye stb. A különböző minőségű szennyvizek szelektív eltávolításához (egyes ipari üzemek belső vízelvezetési hálózatától eltekintve) nem alkalmas a gravitációs csatornázási rendszer, lényegében a fentebb felsorolt hátrányok miatt. Olyan területeken, ahol a szociális jellegű szennyvizeket gravitációs csatornahálózattal vezetik el, az egyéb folyékony hulladékokat - függetlenül azok tömegétől - tengelyen (szippantókocsival) szállítják el. Ez a módszer nagyobb mennyiségben keletkező, nem háztartási folyékony hulladék esetén gazdaságtalan és környezetzavaró. A nyomás, illetve vákuum alatti csatornázási rendszerek az utóbbi két évtizedben terjedtek el, elsősorban a gazdaságilag fejlett országokban (NSZK, USA, Svédország, Ausztrália, Kanada stb.). Ezeket a rendszereket kizárólag szociálisháztartási jellegű szennyvizek elvezetésére alkalmazzák. Olyan településeken, ahol többféle szennyvíz keletkezik, és nemgravitációs csatornahálózat üzemel, a folyékony hulladékok szelektív összegyűjtésére a vezetékes szállítás mellett tengelyen történő elhordását alkalmaznak. A nyomás, illetve vákuum alatti csatornázási rendszerek - magasabb technikai színvonaluk révén - kiküszöbölik a gravitációs csatornázás fentebb felsorolt hátrányait. A nyomó-, illetve szívóvezetékek kis átmérőjűek, sekély fektetésűek, ezért alkalmazásuk megnyitja a lehetőséget a szennyvizek szelektív gyűjtését biztosító ikresített hálózatok építésére. A nyomás, illetve vákuum alatti szennyvízelvezetési rendszerek közül általában az előbbi alkalmazása előnyösebb. Ennek egyik alapvető oka, hogy a szennyvíz továbbításához a nyomás alatti csatornarendszerben nagyobb mesterségesen létrehozott nyomáskülönbség vehető igénybe, akár több bar is, míg a vákuum alatti rendszereknél a nyomáskülönbség elméleti határértéke is csak 1 bar. Elsősorban ebből következik, hogy kedvezőtlen településszerkezeti vagy domborzati viszonyok esetén a nyomás alatti rendszerek alkalmazhatók jobban, és a hálózat biztosnágos is nagyobb ilyen rendszereknél (pl. kisebb dugulásveszély). A nyomás alatti csatornázási rendszerek két fő változata a szennyvízbeemelő telepeken alkalmazott szivattyú-gépegységek jellege szerint a kisnyomású, illetve a nagynyomású rendszer. A kisnyomású csatornázási rendszer jellegzetessége, hogy szennyvízbeemelő berendezései általában nagy belméretű átömlő csatornával készített, úgynevezett "dugulásmentes" vagy a szennyvíz darabos részeit feldaraboló előtéttel ellátott úgynevezett "aprító" örvényszivattyúk. A kisnyomású rendszer üzemeltetéséhez alkalmazott nyomás általában 0,6 és 3 bar. közötti. A nágynyomású csatornázási rendszerekben pneumatikus szennyvízátemelő berendezést alkalmaznak, ahol az üzemi nyomás általában 2 és 6 bar között van. A két változat közül a szokásos háztartási szennyvízen kívül más szennyvizek (például hígtrágyák) eltávolítására is szolgáló szelektív $ 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
