199922. lajstromszámú szabadalom • Létesítményrendszer szennyvizek és más folyékony hulladékok nyomás alatti elvezetésére

1 HU 199922 B 2 szennyvíz-elvezetéshez áramlástechnikai vonat­kozásban a nagynyomású változat előnyösebb, mivel nagyobb indítónyomásokkal dolgozik és a darabos, illetve képlékeny konzisztenciájú usza­­dékokkal szemben kevésbé érzékeny. A jelenleg járatos nyomás alatti szennyvízelve­zető rendszerek, köztük a nagynyomásúak jelleg­zetessége, hogy viszonylag bonyolult és drága gé­pi szennyvízbeemelő berendezéseket alkalmaz­nak, különös tekintettel az egyes fogyasztóknál elhelyezett egyedi légsűrítő berendezésre. Ez azt jelenti, hogy a szociális és egyéb jellegű szennyvi­zek szelektív elvezetéséhez - tekintettel a csa­tornahálózat ezesetben szükségessé váló ikresíté­sére kétszerezni, esetleg többszörözni, ami egy­részt még bonyolultabbá tenné a rendszert, más­részt a költségeket irreálisan megemelné. A találmány által megoldandó feladat az eddi­giekben ismertetett megoldások hátrányainak a kiküszöbölése és olyan létesítményrendszer lét­rehozása szennyvizek nyomás alatti, adott eset­ben szelektív elvezetésére, amely az eddigi ha­sonló rendszereknél egyszerűbb olcsóbb és biz­tonságosabb, központilag jobban kézben tartha­tó üzemeltetést tesz lehetővé. A kitűzött feladatot a találmány értelmében egy a szennyvízfeldolgozás vagy - tárolás helyéhez vezető nyomás alatti csatornahálózattal, a csator­nahálózatban levő nyomás fenntartását biztosító sűrített-levegő forrással, valamint az egyes fo­gyasztóknál elhelyezett pneumatikus szennyvíz­­átemelő berendezésekkel rendelkező létesít­­ményrendszernek legalább egy központi vagy körzeti sűrített-levegő forrása, célszerűen légsű­­rítőtelepe van, amely külön csővezeték-rendsze­ren keresztül az egyes fogyasztóknál elhelyezett pneumatikus szennyvízátemelő berendezésekkel rendelkező létesítményrendszernél azáltal old­juk meg, hogy a létesítményrendszernek legalább egy központi vagy körzeti sűrített-levegő forrása, célszerűen légsűrítőtelepe van, amely külön cső­vezeték-rendszeren keresztül az egyes fogyasz­tóknál elhelyezett pneumatikus szennyvízáteme­lő berendezésekkel, valamint a csatornahálózat­ba szükség szerint beépített közbenső szennyvíz­átemelő állomásokkal és/vagy öblítő állomások­kal van összekötve. Olyan területeken, ahol a háztartási szennyvíz mellett jelentős mennyiségű egyéb folyékony hul­ladék, például háztáji állattartásból származó hígtrágya keletkezik, célszerű a találmány sze­rinti létesítményrendszer olyan kiviteli alakjának alkalmazása, amelynél a gravitációs házi (fo­gyasztói) szennyvízvezetékek (a gravitációs fo­gyasztói szennyvízvezetékek) pneumatikus szennyvízátmeleő berendezéseken keresztül kü­lönféle szennyvizek szelektív elvezetésére alkal­mas, egymással párhuzamosan húzódó csőveze­tékekből álló nyomás alatti csatornahálózathoz húzódó csatlakoztatva. A találmány értelmében célszerű, ha a köz­ponti sűrítettievegő forrást a fogyasztóknál elhe­lyezett pneumatikus szennyvízátemelő berende­zéssel közös csővezeték-rendszer a nyomás alatti csatornahálózattal közös munkaárokban van el­helyezve. Még előnyösebb a fenti megoldás, ha a sűrí­tett-levegős csővezeték-rendszer és a nyomás alatti csatornahálózat közös védőidomban van elhelyezve. Ezen belül az egyik lehetséges meg­oldás szerint a védőidom előregyártott, egymás­sal összeerősítethető és egymást kiegészítő alsó és felső részből áll, amelyekben az elhelyezendő csővezetékek átmérőinek megfelelő, egymással párhuzamos üregek vannak kiképezve. Egy má­sik lehetséges kiviteli alaknál a védőidom alapja egy az elhelyezendő csővezetékek rögzítésére al­kalmas betonacél tartóváz, amely végleges helyén alátámasztva vagy befüggesztve a csővezetékek­kel együtt betonnal vagy más hasonló anyaggal monolit szerkezetű tömbbé van kiöntve. Ezek a kiviteli alakok egyszerű és termelékeny csővezetékfektetést tesznek lehetővé, jelentős idő- és költségmegtakarítással. A találmány szerinti létesítményrendszer üzembiztonságát jelentősen növeli az a kiviteli alak, amelynél a sűrített levegős csővezeték­­rendszer vezetékszakaszainak csatlakozási helye­in minden vezetékszakasz vége a levegőáramot korlátozó szerelvénnyel van ellátva. A találmány értelmében célszerű, ha a sűrített levegős vezetékrendszer vezetékszakaszainak két végén levő, levegőáramot korlátozó szerelvények az adott vezetékszakasz csúcsidőszaki szennyvi­zeinek eltávolításához szükséges átlagos levegő­mennyiség átbocsátására méretezett fojtótárcsa­­kénl vannak kialakítva. Az említett megoldásokkal esetleges csőtörés esetén sem következik be hirtelen nyomásesés a nagynyomású sűrített-levegős csőhálózatban és a létesítményrendszer egésze fennakadás nélkül tovább működhet. A fenti megoldásokból kiindulva ugyancsak célszerű, ha a levegőáramot korlátozó szerelvé­nyek a sűrített-levegős csővezetékrendszer házi bekötővezetékeinél is be vannak építve a pneu­matikus szennyvízátemelő berendezés elé. A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon Az 1. ábra egy találmány szerinti szennyvízel­vezető létesítményrendszer vázlatos felépítését mutatja, a 2. ábra az egyes fogyasztók csatlakozását tünteti fel, vázlatosan, a 3. ábra egy találmány szerinti, előregyártott részelemekből álló csővezeték-védőidom ke­resztmetszete, a 4. ábra a 3. ábrán látható védőidom hossz­­metszete, az S. ábra egy a munkaárokban alátámasztva monolit tömbbé kiöntött védőidom keresztmet­szete, a 6. ábra egy a munkaárokba való befüggesz­­tés után monolit tömbbé kiöntött védőidom ke­resztmetszete, a 7. ábra a levegőáramot korlátozó szerelvé­nyek találmány szerinti létesítményrendszerben való vázlatos elrendezését mutatja, a 8. ábra a levegőáramot korlátozó szerelvé­5 10 15 20 25 30 33 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom