199894. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folyadéknak gázzal történő kezeléséhez

1 HU 199894 B 2 A találmány folyadéknak gázzal történő keve­résére szolgáló szerkezetre vonatkozik. A vegyiparban és élelmiszeriparban, ez utób­bin belül különösen a borászatban, konzervipar­ban és az üdítőitalok gyártása során gyakran al­kalmazott technológia a folyadékok keverése, melynek célja, hogy a folyadékban jelen levő, vagy a keveréssel egyidejűleg bevitt különböző anyagok tökéletes eloszlatását biztosítsa, azaz, hogy a folyadék homogén legyen, az alkotórésze­ket legkisebb térfogategységében is a kívánt ke­verési aránynak megfelelően tartalmazza. A ke­verés lényege, hogy a folyadékban olyan áramló mozgást hoznak létre, amely a különböző kon­centrációjú folyadékrészeket kicserőlődésre kényszeríti mindaddig, amíg a koncentráció ki­egyenlítődése, vagyis a teljes homogenizáció lét­rejön. A borászatban a keverési technológiát például borkezelési műveletek végrehajtására, kezelőa­nyagok, pl. derítőszerek bevitelére, széndioxid­dal történő dúsításár, a konzerviparban felöntő­­levek készítésére, az üdítőital gyártásban az italt alkotó komponensek homogenizálására, és ugyancsak széndioxiddal történő dúsításra hasz­nálják. Korábban a kevertetést búvárszivattyúval, propelleres keverőkkel, légkompresszoros keve­­rőkkel oldották meg. Ezek a megoldások költsé­gesek és gazdaságtalanok az alkalmazott eszköz magas beruházási igénye és az üzemeltetésükhöz szükséges energiafelhasználás miatt, továbbá nem kielégítően hatékonyak: a kellő homogeni­tás eléréséhez a keverést hosszú időn át kell foly­tatni. Borászati üzemekben leggyakrabban — az amúgyis rendelkezésre álló fejtőgépek felhaszná­lásával — a körfejtéses kevertetést alkalmazták, amelynek ugyancsak hátránya az eszköz- és ener­giaigényesség, továbbá, hogy a hatékonysága erő­sen függ a fejtőgép teljesítményétől. Újabban egyre elterjedtebben alkalmazzák a gázzal történő kevertetést, ahol a felhasznált gáz például levegő, széndioxid vagy nitrogén lehet. E módszer lényege, hogy a zárt tartályban elhelye­zett folyadékba bevezetett gáz hatására a folya­dékban cirkuláció alakul ki, amely a fent ismer­tetett módszerekkel hatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb megoldást nyújt a folyadékok keverésé­hez, homogenizálásához. A gázzal történő kevertetés eszközeként is­mert ez a megoldás, amely szerint a keverendő folyadékot tartalmazó tartályban gázvezetékre csatlakoztatott gyűrű alakú perforált csövet he­lyeznek el, amelynek furatain át vezetik be a ke­veréshez szükséges gázt. E megoldás hátránya, hogy a folyadékban levő bentonit, borkő vagy e­­gyéb lebegő szilárd anyag lerakódása maitt a perforált cső gyakran eltömődik, tisztítása és karbantartása pedig nehézkes, mivel a gyűrű ala­kú perforált cső a tartályban csak fix beépítésű leltet, a karbanatartást végső dolgozónak a tar­tályba be kell mennie, ami nyilvánvalóan baleset­­veszélyes. A megoldást jelentősen megdrágítja továbbá az a tény, hogy tartályonként külön szer­kezetet igényel. Egy másik ismert megoldásnál a tartályban gázsugár szivattyút helyeznek el, amely a gázbe­vezetést igen hatékonyan oldja meg a kiáramló gáz mennyiségének és sebességének, valamint a gázbevezetés irányának célszerű megválasztásá­val. Lehet fix beépítésű, vagy hordozható kivitelű is. Jelentős hátránya azonban, hogy előállítása — rozsdamentes, saválló acélból — költséges, to­vábbá hogy fix beépítés esetén drága, mivel tartá­lyonként külön gázsugár szivattyút kell beépíte­ni; hordozható kivitel esetén pedig egyrészt a tartályba juttatása nehézkes, másrészt hatékony­sága romlik, mivel ilyenkor nincs mód a gázbeve­zetés irányának áramlástechnikailag optimális beállítására. Mindkét fent ismertetett gázbevezető eszköz hátránya, hogy segítségükkel csak a gázbevezetés oldható meg, a folyadékba bejuttatandó adaléka­nyagok beviteléről külön, a kevertetés megkez­dése előtt, vagy annak megszakításával kell gon­doskodni. A szerkezetek fix beépítése miatt a ki­használhatóságuk rendkívül alacsony, hiszen a keverési igény csak időszakos, a folyadék tartály­ban tartózkodási idejének csak töredéke. A találmány feladata, hogy folyadéknak gázzal történő keveréséhez és/vagy homogenizálásához olyan keverő eszközt szolgáltasson, amely hor­dozható, a tartálynak a leghatékonyabb keverést biztosító zónájába egyszerű módon bejuttatható és onnan eltávolítható, és a tartályba csak a ke­­vertetéshez szükséges ideig van bevezetve. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a tartályt tömített bevezetőnyílással látjuk el, és a gázbetápláló eszközt e bevezetőnyíláson keresz­tül történő tömített bevezetésre alkalmasan ala­kítjuk ki, olyan, hatékony keverést biztosító esz­közt nyerünk, amely az ismert megoldások hát­rányaitól mentes és a legteljesebb mértékben mobil, a tartályba bármikor bejuttatható és on­nan eltávolítható. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan keverő szerkezet se­gítségével oldottuk meg, amelynek a folyadékot tartalmazó tartályba vezethető, gázforráshoz csatlakoztatható gázbetápláló eszköze van, és a­­mely szerkezetre az jellemző, hogy a gázbetáplá­ló eszköz az egyik vége tartományától kiinduló perforált szakaszt tartalmazó csővel rendelkezik, amely perforált szakaszával a tartály zárószerel­vénnyel ellátott kivezetőcsonkjához csatlakozta­tott tömszelencén keresztül a tartályba vezethe­­tően van kialakítva, és a perforált szakasszal el­lentétes, a gázforrás, pl. gázvezeték csatlakozó­szerelvényével összekapcsolható csatlakozódara­bot tartalmazó vége tartományában elzáró sze­relvénnyel van ellátva; és a cső perforált szaka­szának és a tömszelence külső tömítősíkja közöt­ti távolsággal azonos, előnyösen e távolságnál rö­­videbb. ' A találmány egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a gázbetápláló eszköz csövébe a gázbevezetés felőli végén a gázáramlás irányát tekintve az elzáró szerelvény mögött adalékanya­gok bevezetésére alkalmas, ugyancsak elzáró sze­relvénnyel ellátott cső, célszerűen injektálócső 5 10 15 iq 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom