199860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gangliozid-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 199860 B 2 vés savakkal. Ezeket a származékokat a továbbiakban egyszerűen acilátoknak, példázul acetátoknak, propi­­onátoknak stb. nevezzük. A találmány szerinti új gangliozid- származékok között olyan vegyületek is szerepelnek, amelyekben csak a hidroxilcsoportok észterezettek szerves savakkal, azaz amelyek szabad kaiboxilcsoportokat tartalmaznak. A gangliozidokban lévő egyik szialinsav karbo­­xilcsoportjának két metilészterét írták le MacDonald és munkatársai [Notes on improved procedures for the chemical modification and degradation of glycosphyngolipids, Journal of Lipid Research, 21, 642-645 (1980)]. Ezek a vegyületek a Gmi és Gm3 gangliozidok metilészterei [a leírásban használt rövi­dítések megfelelnek azoknak, amelyeket Svennerholm javasolt a gangliozidok azonosítására, J. Neurochem., 10, 613 (1963)]. MacDonald és munkatársai azonban nem utaltak a vegyületek semmilyen biológiai hatá­sára. A Gm3 gangliozid metilészterét a peracilezett származékai egyikének az előállítására is felhasznál­ták; ahol a peracilezett származék különféle bomlási vagy összekapcsolási reakciók elvégzéséhez készült [Methods of Enzymology, 50, 137-140 (1978)]. Mac­Donald és munkatársai a fentebb említett közlemé­nyükben szintén leírták a Gmi és Gm3 gangliozidok metílésztereinek acetilezését, az acilezett vegyületeket azonban nem különítették el. A lépből, májból és veséből (Buffaló patkányok­nál), Morrismájdaganatokból és fibroblaszt sejtekből kivont lipidek ecetsavanhidriddel és piridinnel történő acetilezését ismertette Terunobo Saito és Sen-Itiroh Hakomori (Journal of Lipid Research, 12, 257-259 (1971) ]. A szerzők az egyéb glikolipideket is tartal­mazó gangliozid-keverék acetilezése útján kapott ter­mékből kromagoráfiás úton egy acetilezett ganglio­­zid-keverékét különítettek el, anélkül azonban, hogy azonosították volna az egyes gangliozidokat. Az amidok közül a Gm3 helyettesí­­tetlen amidját írták le [Ad. Exp. Med. Bioi., 19, 95 (1972) ], azonban ebben az esetben sem tettek említést biológiai tulajdonságokról. A találmány célja új funkcionális gangliozid-szár­­mazékoknak, a gangliozidok szialinsav-karboxil-cso­­portjain képezett észtereknek és amidoknak, ezek keverékeinek, az észterekben és az amidokban az oligoszaccharid, a szialinsavak és a ceramid hidro­­xilcsoportjai peracilezett származékainak, ezek szabad karboxilcsoportot tartalmazó keverékeinek és sóiknak ez előállítása. A találmány további célja olyan új gyógyászati készítmények előállítása, amelyek hatóanyagként az új funkcionális gangliozid- származékokat tartalmaz­zák az ismert gangliozidokkal együtt. A találmány az alábbiakban részletesen ismertetjük. A. A gangliozid kiindulási vegyületek A találmány szerinti új értékes gangliozid-szárma­­zékok a gangliozid alapszerkezetben lévő karboxil­­és/vagy hidroxilcsoportok funkcionális módosításával vezethetők le. A mindeddig tisztított alakban előállított gangliozidok az (A) általános képlettel jellemezhetők. A képletből kitűnnek a találmány szerinti módosított funkciós csoportok. A találmány szerinti funkcionális származékokhoz kiindulási anyagként alkalmazott gangliozidok külön­féle állati szervekből és szövetekből extrahálhatók, különösen a központi és perifériás idegrendszer szö­veteiből, például az agyból, az agy-gerincvelő folya­dékból, az izmokból, a vérplazmából és a vérszé­rumból, a veséből, a mellékvesékből, a májból, a lépből, a bélből, az eritrocitákból vagy a leukocitákból. A szakirodalomból ismert tisztított gangliozidokból is kiindulhatunk, például a gerincesek, így emlősök, mint az ember, szarvasmarha, borjú, patkány vagy egér szöveteiből vagy szerveiből vagy mikroorganiz­musokból előállított gangliozidokból. A találmány értelmében az új gangliozid-szárma­­zékokat a kiindulási gangliozid molekulában jelenlevő hidroxil- és/vagy karboxilcsoportok funkcionális mó­dosításával állítjuk elő. A találmány szerint új gang­liozid származékokat különösen úgy állítjuk elő, hogy a karboxilcsoportokat észterezzük vagy amiddá ala­kítjuk és/vagy a hidroxilcsoportokat acilezzük. A találmány szerinti észterek vagy amidok külö­nösen monoészterek és monoamidok - monoszialo­­gangliozidok esetén -, és poliészterek és poliamidok - poliszialo-gangliozidok esetén-, és ez utóbbi esetben annyi észter- vagy amidcsoportot tartalmaznak, ahány karboxilcsoport van jelen a molekulában, és így ahány szialinsav- csoport van jelen. A találmány szerinti új gangliozid-származékokat egyes „tisztított” és azonosított gangliozidok módo­sításával vagy gangliozidok keverékének, például mo­­noszialo-gangliozidok és poliszialo-gangliozidok ke­verékének módosításával állíthatjuk elő. A találmány szerinti aktív vegyületek észterezéssel vagy amiddá alakítással történő előállításánál az elegyekben, pél­dául a mind monoszialo-gangliozidokat, mind poli­­szialo-gangliozidokat tartalmazó 3. példa szerinti elegyben valamennyi karboxilcsoport módosított, és olyan származékokat kapunk, amelyek teljesen ész­terezettek vagy amidokká alakítottak. A leírásban szereplő „észterek vagy amidok” kifejezés ilyen ér­telemben teljesen észterezett vagy amiddá alakított termékekre vonatkozik. Ez különösen a példákban szereplő származékokra vonatkozik, ahol egyszerűen észterekre vagy amidokra hivatkozunk. A fenti kife­jezésen tehát poliszialo-gangliozidokat tartalmazó olyan keverékeket értünk, amelyek valamennyi kar­­boxilcsoportja teljesen észterré vagy amiddá alakított A találmány tehát gangliozid-származékokra vo­natkozik, amelyek akár egyetlen „tisztított” ganglio­­zidból vagy gangliozidok keverékéből származnak. A találmány körében továbbá a különféle ganglio­­zid-szerkezetekből nyert származékok tartoznak, ahol a gangliozid szerkezete eltérő lehet a szialinsavma­­radék számát és típusát, a ceramid maradék vagy az oligoszaccharid maradék típusát illetően. A kémiai szerkezetüket tekintve az alapvető kiin­dulási gangliozidok lehetnek monoszialo-, diszialo-, triszialo-, tetraszialo- vagy pentaszialogangliozidok, ahol az előnyös szalinsav N-acetil-neuraminsav és N-glikolil-neuraminsav. A szialinsavak az oldalláncúk egyik hidroxilcso­­portján acilezettek is lehetnek, például a 8-as helyzetű hidroxilcsoport lehet acilezett, ha ez a helyzet szabad és nem kötődik ketozid- kötéssel egy másik szom­szédos szialinsav maradékhoz. A ceramid rész a fentebb ismertetett módon kü­lönféle lehet, s a ceramid egy részét tartalmazó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom