199839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1',2'-dihidro spiro/imidazolidin-4,4'(3'H)-kinolin/-származékok és hatóanyagként ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 199839 B 2 A találmány tárgya eljárás olyan új r,2’-dihidro­­spiro[imidazolidin-4,4’(3’H)-kinolin]-származékok el­őállítására, amelyek hatásosak bizonyos, diabetes mel­litus következtében fellépő krónikus szövődmények, így diabetikus cataracták, retinopathia és neuropathia kezelésében. A találmány tárgya továbbá eljárás ha­tóanyagként az új l’,2’-dihidro- spirofimidazolidin- 4,4’(3’H)-kinolin]-származékokat tartalmazó gyógy­szerkészítmények előállítására, melyek a diabetes mel­litus következtében fellépő krónikus szövődmények kezelésére alkalmasak. Számos különböző próbálkozás történt olyan orális antidiabetikum előállítására, amely hatásosabb az is­merteknél. Ezek az erőfeszítések általában új szerves vegyületek - elsősorban szulfonil-karbamid-származé­­kok - előállítására és annak vizsgálatára terjedtek ki, hogy a kapott vegyületek orális alkalmazás esetén képesek-e jelentősen csökkenteni a vércukorszintet. Keveset tudunk azonban a szerves vegyületek haté­konyságáról a diabetes krónikus szövődményeinek, így a diabetikus cataractának, a neuropathiának és a retinopathiának megelőzésében vagy kezelésében. A 3 821 383 számú USA-beli szabadalmi leírás l,3-dioxo-lH-benz[d- e]izokinolin-2(3H)ecetsav-szár­­mazékokat ismertet, amelyek aldóz- reduktáz inhibitor hatásuk révén alkalmazhatók ilyen állapotok kezelé­sére. A 4 117 230 sz. USA-beli leírás hidantoinszár­­mazékok alkalmazását ismerteti aldóz-reduktáz inhi­bitorként diabetes következtében fellépő szövődmé­nyek kezelésére. Az ilyen típusú aldóz-reduktáz in­hibitorok úgy hatnak, hogy gátolják az aldóz-reduktáz enzim működését. Elsősorban ez az enzim felelős az aldózok - így a glükóz és a galaktóz - redukálásáért a megfelelő poliollá - így szorbittá és galaktittá - az emberi és állati szervezetben. így megelőzi vagy csökkenti a galaktit nemkívánatos felhalmozódását a galactosaemiás egyedek szemlencséjében, és a szorbit felhalmozódását a diabetikus egyedek szemlencséjé­ben, perifériás idegrostjaiban és veséjében. így tehát ezek a vegyületek a gyógyászatban értékesek mint aldóz-reduktáz inhibitorok bizonyos krónikus diabe­tikus szövődmények kezelésére, beleértve a szemre kiterjedő szövődményeket is, mivel a szakirodalomból ismeretes, hogy a poliolok jelenléte a szemlencsében cataracta képződéshez vezet, a szemlencse tisztasá­gának egyidejű elvesztésével. A találmány szerinti új l’,2’-dihidro-spiro[imida­­zolidin- 4,4’(3"H)-kinolin]-származékok az ( 1 b) álta­lános képlettel jellemezhetők - a képletben R jelentése hidrogén-, fluor- vagy klóratom. Előnyös az olyan (lb) általános képletű vegyület, amelynek képletében R jelentése klóratom. A találmány tárgyát képezik azok a gyógyszerké­szítmények is, amelyek valamilyen gyógy ászát ilag elfogadható hordozóanyagot és egy (lb) általános képletű hatóanyagot tartalmaznak, előnyösen egymás­hoz viszonyítva 1 : 4 és 20 : 1 közötti arányban. Ezek diabetesben szenvedő betegek diabetesfüggő szem- vagy neuritikus krónikus szövődményeinek megelőzésére és gyógyítására alkalmasak, oly módon, hogy a diabetesben szenvedő beteget valamely (lb) általános képletű vegyület gyógyítására vagy meg­előzésére alkalmas mennyiségével kezeljük. A C képlet szemlélteti az (lb) általános képletű 1 spirovegyületek számozását. Ezeket a spirovegyüle­­teket a C reakcióvázlat szerinti módon állítjuk elő. A szükséges mennyiségű 4-fenil-4-(karboxi-metil)­­imidazolidin- 2,5-diont emelt hőmérsékleten kénsav­val kezelve (VIII) általános képletű vegyületté cik­­lizáljuk. A (VIII) általános képletű vegyületet szoba­­hőmérsékleten, feleslegben alkalmazott tömény kén­savban ekvimoláris mennyiségű nátrium-aziddal ke­zelve 20-30 perc reakció után a kívánt (lb) általános képletű vegyületet kapjuk. A kiindulási anyagként használt 4-fenil-4-(karbo­­xi-metil)- imidazolidin-2,5-dion-származékokat a megfelelő benzoil-ecetsav- származékokból ammóni­­um-karbonáttal és valamilyen alkálifém- cianiddal - például kálium- vagy nátrium-cianiddal - vizes vagy vizes-alkoholos oldatban, körülbelül 9-10-es pH-n és 50-100 ”C reakcióhőmérsékleten állíthatjuk elő. Mivel az (lb) általános képletű vegyületek a spi­­ro-heterociklusos gyűrűben egy savas hidrogénatomot tartalmaznak, elvileg gyógyászatilag elfogadható ka­tionokkal szokásos módon sókká alakíthatók. Ezek a sók könnyen előállíthatok úgy, hogy egy (lb) általános képletű vegyületet a kívánt, gyógyászatilag elfogadható kationt tartalmazó vizes oldattal kezeljük, és a kapott oldatot - előnyösen csökkentett nyomáson - szárazra pároljuk. Egy másik lehetséges eljárás szerint az (lb) általános képletű vegyületek rövid alkilláncú alkohollal készített oldatát a kívánt fém alkoxidjával keverjük össze, és a kapott oldatot szá­razra pároljuk.Erre a célra megfelelő gyógyászatilag alkalmazható kationok például az alkálifémkationok, úgymint a kálium- vagy nátriumion és az alkáliföld­­fém-kationok, úgymint a kalcium- vagy magnéziu­mion; megemlíthetők még az ammóniumsók vagy vízoldható amin-addíciós sók, például (rövidszénláncú alkanol)-ammónium-sók vagy más, gyógyászatilag el­fogadható szerves aminokkal képzett bázisos sók. Az új, (lb) általános képletű vegyületek aldóz-re­­duktóz enzim- inhibitor hatásúak és felhasználhatók a diabetes krónikus szövődményeinek, így a diabetikus cataractáknak, a retinopathiának és a neuropathiának a kezelésére. A leírásban és az igénypontokban „ke­zelés” alatt értjük az ilyen szövődmények megelőzését és enyhítését is. A vegyületeket számos ismert módon adhatjuk be a betegeknek, például orálisan, parente­­rálisan vagy helyileg alkalmazva. A vegyületeket általában orálisan vagy parenterálisan adagoljuk, 0,05- 25 mg/testtömegkilogramm, előnyösen 0,1-10 mg/testtömegkilogramm napi dózisban. Az adagolás­ban azonban szükségszerűen előfordulnak bizonyos változtatások a kezelendő személy állapotától függően. Minden esetben az adagolásért felelős személy ha­tározza meg az egyén számára megfelelő dózist. A találmány szerinti új vegyületek adagolhatok önmagukban vagy gyógyászatilag alkalmazható hor­dozókkal összekeverve, egyszeri vagy többszöri dó­zisokban. Megfelelő, gyógyászatilag alkalmazható hordozók például a közömbös szilárd hígító- és töl­tőanyagok, steril vizes oldatok, és különböző szerves oldószerek. Az (lb) általános képletű vegyület és gyógyászatilag elfogadható hordozó összekeverésével kapott gyógyszerkészítményt számos kiszerelési for­mában, például tabletta, por, pirula, szirup, injekció formájában adagolhatjuk. Ezek a gyógyszerkészítmé­nyek adott esetben további adalékanyagokat, így ize-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom