199834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolo(2,3-a)kinolizin-származék és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 199834 B 2 A találmány tárgya eljárás új, gyógyászatiig hatá­sos (I) képlett! racém vagy optikailag aktív cisz 1 -(hidroxi)-1 -etil-1,2,3,4, 6,7,12,12b-oktahidro-indo­­lo[2,3-a]kinolozin előállítására. A (I) képlett! vegyületekben a C/D gyűrűk kap­csolata cisz. Az 1-es pozícióban lévő etil-csoport és a 12b pozícióban lévő hidrogénatom térállása azonos, tehát a,a vagy ß,ß ennek a két vegyületnek 1:1 arányú elegye a racém vegyület. Az 1-es helyen lévő hidroxi-etil-csoport az 1-es helyen lévő etil-csoporttal ellenkező térállású: ahol az etil-csoport a térállású, a hidroxi- etil-csoport ß, ahol pedig az etil-csoport ß térállású, a hidroxi-etil-csoport a térállású. A találmány szerinti (I) képletű vegyületek erős analgetikus, antikonvulzív és antihypoxiás hatással ren­delkeznek, ily módon alkalmasak ezen kóros állapotok kezelésére. A találmány szerinti (I) képletű vegyületek újak, előállításukra az irodalomban ezidáig nincs példa. Az l-(ß-karboxi-metil)-la- etil-1,2,3,'4,6,7,12,12b a-ok­­tahidro-indolo[2,3a]kinolizin redukálásával már töb­ben próbálkoztak, pl. S. R. Wann és mtsi J. Org. Chem. 1981. 46. 2579. közleményükben ismertetett eljárás szerint a redukciót nátrium-bór-hidriddel di­­metil-szulfoxidban metán-szulfonsav jelenlétében vé­gezték. A 870.887 számú belga szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint a redukciót boránnal vé­gezték tetrahidrofuránban. A redukció végtermékeként mindkét esetben a kiindulási anyagként használt (-)­­ebunamonint kapták vissza. Hogy ha valamely (II) képletű racém vagy optikai­lag aktív cisz vegyületet klór-hangyasav-alkilészterrel reagáltatjuk éter vagy gyűrűs éter oldószer - előnyösen tetrahidrofurán - és savmegkötő szer jelenlétében, a kivált csapadékot eltávolítjuk, a szűrletet komplex fém­­hidriddel redukáljuk, a feldolgozás után a reakció­­elegyből elkülönítve megkapjuk az I képletű racém vagy optikailag aktív cisz vegyületet. A találmány tárgya tehát eljárás az (I) képletű új racém vagy optikailag aktív cisz l-(hidroxi-etil)-l­­etil-1,2,3,4,6,7, 12,12b-oktahidro-indolo[2,3-a]kinoli­­zin előállítására, oly módon, hogy a (II) képletű racém vagy optikailag aktív cisz vegyületet klór-han­­gyasav-alkilészterrel reagáltatjuk éter vagy gyűrűs éter oldószerben, például tetrahidrofuránban, savmeg­kötő szer jelenlétében, majd komplex fémhidriddel, így nátrium- bórhidriddel feldolgozási lépéseket (be­­párlás, extrakció, szárítás) követően a bepárlási ma­radékból a terméket kinyerjük. Klór-hangyasav-alkilészterként alacsony szénatom­számú származékot, előnyösen klór-hangyasav-etil­­észtert (etil-klór-formiátot) használunk. Savmegkötő szerként trialkil-amint, előnyösen trietil-amint haszná­lunk. A termék kristályosításához 1-4 szénatomszámú alkoholt, előnyösen metanolt használunk. A kiindulási vegyületként használt O képletű ve­gyületet és előállítási eljárásait M.F. Barlett és mtsai: J. Am. Chem. Soc. 82, 5941 (1960), és L. Gesztes és mtsai: Acta Pharm. Hung. (1968), 38 71, C.A. 1968, 69 59473j közlemények ismertetik. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy vegyü­­leteink értékes farmakológiai hatással rendelkeznek. Egyidejűleg mutatnak antikonvulzív, antihipoxiás és jelentős fájdalomcsillapító hatást. Vegyületeink farmakológiai hatását CFLP:LATI egereken „in vivo” kísérleteken tanulmányoztuk. A kezelt állatokon mutatkozó hatások átlagértékét ke­zeletlen, ún. kontroll csoportnál mért hatások átlag­értékéhez hasonlítottuk. A kísérleti állatokat az „A” jelű vegyület különböző dózisaival kezeltük. Az „A” jelű vegyület neve: cisz 1-(hidroxi-etil)­­-1 -etil-1,2,3,4,6,7,12,12b-oktahidro-indolo- [2,3-a]ki­­nolizin racém elegye. Az „A” jelű vegyület hatásai pszichofarmakológiai teszteken 1. Antikonvulzív hatás - metrazol görcs (G.M. Everett, R.K. Richards, J. Pharmacol. Exp. Ther., 81, 402-407, 1944) 18-21 g-os vegyes ivarú CFPL:LATI egereket az A anyag I. táblázatban megadott dózisával kezeljük orálisan. 1 órával később 125,0 mg/kg pentilén-tetra­­zolt (metrazol) adagolunk szubkután. A kezelt állato­kon mutatkozó perzisztáló klónusos görcsök kisebb mértékben mutatkoznak, mint a kezeletlen állatokon. A görcsök védését antikonvulzív hatásnak minősítjük. Az eredményeket az I. táblázat tartalmazza. I. táblázat Vegyület Dózis Görcsölő állatok %-a n Kontroll A mg/kg p.o. 30 100 5 40 5 2. Antihipoxiás hatás - asphyxia (C. Caillard és mtsai, Life Sei., 16, 1975.) 24—26 g-os vegyes ivarú CFLP:LAT1 egereket 16 órás éheztetés után az A anyag II. táblázatban meg­adott dózisaival kezelünk orálisan. Egy óra múlva az állatokat 100 ml-es, szorosan záródó üvegekbe tesszük, és a behelyezéstől az elpusztulásig eltelt időt állatonként mérjük. Azokat az álatokat tekintjük vé­dettnek, melyek túlélési ideje 30 %-kal meghaladja a kezeletlen állatok átlagos túlélési idejét Az eredményeket a II. táblázat tartalmazza. II. táblázat Vegyület mg/kg Dózis Védett állatok %-a n A 25 10 5 A 50 50 5 A 100 60 5 ED50 (mg/kg) 67,2 (35,9-104,6) 3. Analgetikus hatás - ecetsavas writhing szindróma (R. Koster és mtsai, Fed. Proc., 18, 412, 1959) 18-21 g-os vegyes ivarú CFPL:LATI egereket az A anyag különböző dózisaival kezelünk orálisan, majd 30 perc múlva 0,6 %-os ecetsavat adunk intra­­peritoneálisan 0,3 ml/állat volumenben. Az opisthotó­­nusok számát 3x10 percig regisztráljuk, majd a cso­portok átlagértéket a kontroll csoport átlagához hason­lítjuk. Az eredményeket a III. táblázat tartalmazza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom