199824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ioncserélő gyantákhoz kötött kinolinkarbonsav-származékok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 199824 B 2 A találmány ioncserélő gyantákhoz kötött kinolin­­karbonsavszármazékok és ilyeneket tartalmazó gyógy­szerkészítmények előállítási eljárására vonatkozik. Régóta ismert, hogy gyógyhatású anyagokat ioncs­­rélő gyantákhoz kötnek, például azért, hogy a ható­anyagok jellegzetes szaguk ellenére felhasználhatók legyenek (C 383 552 számú svájci szabadalmi leírás) vagy azért, hogy a hatóanyagok egyenletes felszaba­dulását hosszabb időintervallumon keresztül is biz­tosítsák (42 818 számú európai nyilvánosságrahozatali irat). Ismeretes továbbá, hogy ismert féregirtószereket ioncserélő gyantákhoz kötnek, hogy ízüket befolyá­solják (3 028 082 számú NSZK-beli nyilvánosság­rahozatali irat). A kinolinkarbonsavak és azok származékainak ion­cserélő gyantákhoz való kötéséről eddig azonban sehol sem tettek említést. Ennek alapján találmányunk tárgya eljárás ioncse­rélő gyantához kötött (I) általános képletű kinolin­­karbonsav-származékok előállítására - a képletben R3 jelentése (d) általános képletű ciklusos csoport, amelyekben R4 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport. A találmány szerinti eljárásnál felhasználásra ke­rülő (I) általános képletnek megfelelő vegyület pl. az enrofloxacin (1- c iklopropil-7-(4-etil-1 -piperazinil)-6-fluor-l,4 dihidro-4-oxo-3- kinolinkarbonsav) vagy a ciprofloxacin (l-ciklopropil-6-fluor- l,4-dihidro-4- oxo-7-( 1 -piperazinil)-3-kinolinkarbonsav. A találmány tárgya eljárás során az ioncserélő gyantát az (I) általános képletű vegyületek vizes vagy poláros oldószeres oldatával vagy szuszpenziójával kezeljük. A találmány vonatkozik továbbá a találmány sze­rinti ioncserélő gyantához kötött kinolinkarbonsav­­származékokat hatóanyagként tartalmazó gyógyszer­­készítmények előállítási eljárására is, amely gyógy­szerkészítmények lehetnek tápadalékként alkalmazha­tó, szilárd, orális adagolásra alkalmas készítmények is. A találmány értelmében kationos vagy anionos típusú ioncserélő gyanták egyaránt alkalmazhatók, és ezek szerkezete lehet gélformájú vagy makroporozus. Az ioncserélő gyanták alapmonomeije bármely poli­merizálható monomer lehet, amelyek a megfelelő csoportok bevitelével kation- vagy anioncserélő gyan­tákká alakíthatók. Ilyenek például a következők: (met)-akrilsav-észter, (met)-akrilnitril valamint sztirol­­származékok. További komonomerként például a kö­vetkezők alkalmazhatók: polivinil- vegyületek, így például divinil-benzol, etilénglikoldimetakrilát, vagy metilén-biszakrilamid. Kondenzációs gyanták, ame­lyek kation- vagy anioncserélőként felhasználhatók, így például fenol, formaldehid és poliaminok kon­denzációjával nyert gyanták, amelyek anion- vagy kationcserélőként felhasználhatók az (I) általános kép­letű kinolinkarbonsavak hordozójaként. A találmány értelmében felhasználható ioncserélő gyanták ismertek. Ilyen gyanták előállítását írja le például az Ulmann lexikon (Ulmanns Enzyklopädie der tech. Chemie, 13. kötet, 299- 305, 4. kiadás). Az előnyösen alkalmazható makroporozus gyanták különböző porustérfogatúak lehetnek, és a térhálósítás mértéke előnyösen max. 20 %, még előnyösebben max. 12 %. A műgyanták szemcsemérete 50-1300 (im, előnyösen 100-300 pm között van. Különösen előnyösen alkalmazhatók az őrőlt ion­cserélő gyanták, amelyek őrlését végezhetjük a ki­­nolinkarbonsav-származékok felvitele előtt vagy után. A kereskedelmi forgalomban lévő ioncserélő gyan­ták közül alkalmasak például a következők: Lewatit®, Amberlite®, Dowex®. Az (I) általános képletű kinolinkarbonsavakat a technika állása szerint ismert eljárások szerint állítjuk elő (pl. 3 033 157 számú NSZK-beli nyilvánosság­rahozatali irat). Az ioncserélő gyanta hordozóra felvitt kinolinkar­­bonsav-mennyiség függ a felhasznált gyanta típusától, értéke általában 10 és 150 tömeg % közötti a száraz ioncserélő gyanta mannyiségére számolva. A kísérletek azt mutatják, hogy a folyadékokban a hatóanyag felszabadulása különösen jó. A találmány szerinti eljárásnál az (I) általános képletű kinolinkarbonsavak felvitelét az ioncserélő­gyantára vízben vagy poláros oldószerben végezzük. Poláros oldószerként alkoholokat, így például metanolt vagy etanolt, ketonokat így például acetont vagy ezek keverékét alkalmazzuk. Előnyösen víz jelenlé­tében dolgozunk, és az ioncserélő gyantát és a ha­tóanyagot szobahőmérsékleten addig érintkeztetjük, amíg a hatóanyag teljesen megkötődik. Ez az idő általában 5-24 óra A találmány szerinti, ioncserélő gyanta hordozós (I) általános képletű kinolinkarbonsavak előnyösen alkalmazhatók gyógyszerkészítmények, különösen el­őnyösen állatgyógyászati készítmények előállításához. Az állatgyógyászati készítményeknél ugyanis kü­lönös jelentősége van az olyan készítményeknek, amelyeknél ízjavítást - esetünkben az (I) általános képletű kinolinkarbonsavak keserű ízének megszün­tetését - vagy késleltetett felszabadulását lehet biz­tosítani. Az (I) általános képletű kinolinkarbonsavak antibakteriális hatását pl. a 187 580 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetik. A találmány szerinti eljárással nyert készítmények például a következők: szilárd készítmények, így pél­dául porok, premixek, koncentrátumok, granulátumok, pelletek, tabletták, boluszkészítmények, kapszulák, to­vábbá orális vagy kután adagolásra alkalmas szusz­penziók, amelyeket úgy állítunk elő, hogy a hatóanya­got tartalmazó gyantát szilárd vagy folyékony hordo­zóanyagban adott esetben további segédanyagok, így például nedvesítőanyagok, színezőanyagok, felszívó­dását elősegítő anyagok, antioxidánsok vagy fényvédő hatású anyagok jelenlétében elkeverjük és adagolásra alkalmas gyógyászati készítménnyé alakítjuk. Szilárd hordozóanyagként bármely ismert fizioló­giásán elfogadható szilárd szerves vagy szervetlen anyag alkalmazható, így például szervetlen anyagként konyhasó, karbonátok, például kalcium- karbonát, hidrogén-karbonátok, alumínium-oxid, szilikagél, agyagok, kicsapott vagy kolloid-eloszlású szilícium­­dioxid, foszfátok, szervetlen anyagként például cukor, cellulóz, különböző takarmányok, így például tejpor, állati eredetű őrlemények, gabonaőrlemények és ga­bonalisztek, keményítők. Segédanyagként például konzerválószereket, anti­­oxidánsokat, színezőanyagokat, továbbá például kenő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom