199783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinblasztin-antitest konjugátumok és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 199783 B 2 (iv) tüdőkarcinóma sejtekkel vagy sejtfrakciókkal immunizált kecskékből vagy birkákból származó IgG; (v) humán végbélkarcinóma elleni antitesteket ki­választó egér hibridómákból származó monoklonális IgG; (vi) humán melanóma elleni antitesteket kiválasztó egér hibridómákból származó monoklonális IgG; (vii) olyan egér hibridómákból származó monok­lonális IgG, amely hibridóma humán leukémia sej­tekkel reagáló antitesteket választ ki; (viii) emberi neuroblasztóma sejtekkel reagáló an­titesteket kiválasztó egér hibridómákból származó mo­noklonális IgG; (ix) emberi mellrák antigénekkel reagáló antites­teket kiválasztó egér hibridómákból származó mo­noklonális IgG; (x) emberi petefészek sejtekkel reagáló antitesteket kiválasztó egér hibridómákból származó monoklonális IgG; (xi) emberi csont-szarkóma sejtekkel, emberi has­nyálmirigy karcinóma sejtekkel, emberi prosztata kar­­cinóma sejtekkel, stb. reagáló antitesteket kiválasztó egér hibridómákból származó monoklonális IgG; (xii) adenokarcinómák (ideértve a tüdő-, vese-, mell-, és hasnyálmirigy karcinómákat) elleni antites­teket kiválasztó egér hibridómákból származó mo­noklonális IgG; (xiii) emberi pikkelyes karcinóma sejtekkel reagáló antitesteket kiválasztó egér hibridómákból származó monoklonális IgG; (xiv) emberi hibridómákból származó monoklonális IgG (ezek olyan hibridómák, amelyek emberi tumorral társult antigén elleni antitesteket választanak ki, be­leértve a fentebb említett monoklonális antitesteket, de nemcsak azokra korlátozva). Az előnyös konjugátumok azok, amelyeket mo­noklonális antitestekből állítunk elő, előnyösen azok­ból, amelyek emberi ráksejteket ismernek fel, ilyenek pl. az adenokarcinóma, pikkelyes sejt karcinóma, átmeneti sejt karcinóma, melanóma, neuroblasztóma, kissejtes karcinóma, leukémia, limfóma, és szarkóma. Az antitestet a vinka hidraziddal való reakcióhoz úgy készítjük elő, hogy peijodáttal vagy más meg­felelő oxidálószerrel oxidáljuk úgy, hogy a felületi szénhidrátokban levő vicinális diolok közti kötések felhasadnak, és ezáltal az eredeti kötés mindkét ol­dalán aldehidcsoportok alakulnak ki. A vegyészek jól tudják, hogy az aldehidcsoport, amikor oldatban van más működőképes reagensek jelenlétében, valójában lehet acetál, hemiacetál, aminál, hemiaminál, stb. formájában. Az aldehid képződés kialakulát az 1. folyamatábra vázolja fel. Az oxidálódó szénhidrát egységek aránya és a termelt dialdehid egységek száma az alábbi tényezők eredménye, amelyet ismernek azok, akik a szakterü­leten jártasak: az alkalmazott peijodát mennyisége, az oxidálás általános reakciókörülményei (pl. az idő, hőmérséklet, oldószer, koncentráció, stb.), az antites­ten jelen levő vicinális diói szénhidrát egységek száma, és hozzáférhetőségük az oxidáló reagens szá­mára. Egy másik módszer szerint, vagy a fenti perjodátos oxidációval kombinálva, lehet alkalmazni enzimes oxidálást is, például galaktóz oxidázzal. Ez szelek­tívebb és korlátozottabb reagens, amely a galaktóz gyök 6-CH2OH helyének átalakítását katalizálja a szénhidrát egységen aldehid funkciókká. Ennek a 6- CH2OH csoportnak helyettesítetlennek kell lenni, hogy a sikeres oxidáció lehetségessé váljék, és egy blokkolt csoport, pl. olyan csoport, ahová sziálsav gyök van kötve, gátlás- mentesítését a neuramidináz enzimmel lehet elvégezni. Akárcsak fentebb, az így létrejött aldehid-maradékok száma sokféle változó függvénye. Az oxidált antitestet azután valamely (I) általános képletű vinka hidraziddal konjugáljuk nukleofil re­akcióban, ahol a magányos elektronpár a hidrazid csoport terminális nitrogénjén megkeresi az oxidált antitest aldehid csoportját. Általában minden mól antitest egy bizonyos számú mól vinka hidraziddal konjugálódik. A jelen találmány előnyeinek egyike a gyógyszernek az a nagy száma, amelyet az egyes antitest molekulákra rá lehet terhelni. A .konjugációs arány” kifejezést a vinka hidrazidok móljainak átlagos számára alkalmazzuk egy mól an­titestre. A konjugációs arány a jelen találmányban általában 5 és 35 között van, és az 5 és 25 közötti tartományban levő konjugációs arányok az előnyösek. További előnyös konjugációs arány tartományok a 10 és 20, a 15 és 25, és az 5 és 15 közöttiek. A vinka hidrazidok konjugálását oxidált antites­tekkel a szakterületen ismert standard módszerekkel végezhetjük el. Általában valamely (II) általános kép­letű vinka vízzel elegyedő oldószerrel, pl. dimetil­­formamiddal képzett oldatát az oxidált antitest lehű­tött, pufferolt vizes oldatához adjuk. A vinkát lehet alkalmazni szulfát-sóként, amely esetben szerves ol­dószerre nincs szükség. Előnyösek a 0-8 °C közti hőmérsékletek, és általában 0,1 n nátrium-acetát puf­fert alkalmazunk. A reakciót sötétben és inert at­moszférában a legjobb elvégezni. A reakció általában mintegy 10-24 óra alatt válik teljessé, és az így létrejött konjugátumot standard módszerekkel, pl. Sep­­hadexen végzett kromatográfiával lehet tisztítani. Az alábbi példákban alkalmazott MoAb (monok­lonális antitest) a ZCE-025, IgGi alosztályú rágcsáló antitest, amely karcinoembrionális antigénnel reagál. Ezt a Hybritech Incorporated fejlesztette ki [Abdel- Nahi és munkatársai: Radiology, 164, 617-21 (1987)]. Ezt az antitestet bizonyos ideje már tanulmányozzák Mach J. R és munkatársai elsősorban rákdiagnosztikai szerként, 35. monoklonális antitest néven [lásd még: Delaloye és munkatársai: J. Clin. Invest. 77, 301-11 (1986); Haskell és munkatársai: Cancer Res. 43, 3857-4)4 (1983); Sutherland és munkatársai: Cancer Res. 47, 1627-33 (1987)]. A ZCE-025-ről úgy találták, hogy szokatlanul nagy a molekulatömege (28000), SDS-PAGE vizsgálattal (gélelektroforézis) végzett elemzéssel redukáló körül­mények között. Ezt a vizsgálati módszert Laemmli írja le [Nature (London) 227, 680-85 (1970)]. A ZCE-025 kezelése endoglikozidáz F-fel [Elder és munkatársai: Proc. Natl. Acad. Sei. USA, 70, 4540-44 (1982)] azt idézi elő, hogy a könnyű lánc nagy része az SDS-PAGE-on azonos területen vándorol, mint a kontroll, azt jelezve, hogy a könnyű lánc nagy mo­lekulatömegét szénhidrát okozza. 1. példa 10 mg ZCE-025-öt feloldunk 1 ml 0,1 mól/literes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom