199773. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidro-naftalin-származékok és az ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

metilén-kloridot vagy kloroformot) alkalmazhatunk. Oldószer-elegyeket vagy fölös mennyiségű savmeg­kötőszert is alkalmazhatunk. Az X helyén halogén­atomot tartalmazó (lia) általános képletű vegyületeket célszerűen oly módon állíthatjuk elő, hogy a meg­felelő, X helyén aril- vagy alkil-szulfonil-csoportot tartalmazó (lia) általános képletű vegyületet acetonban nátrium-halogeniddel vagy piridin- hidrogén-haloge­­niddel reagáltatjuk, kb. 0-100 °C-on. Egy (Ha) általános képletű vegyületet önmagában ismert módon nátrium- vagy kálium-cianiddal történő reagáltatással (VIH) általános képletű vegyületté ala­kítunk. A; cianiddal történő reagáltatást inert szerves oldószerbeh (pl. dimetil-szulfoxidban, dimetil-forma­­midban, hexametil-foszforsav-triamidban stb.), szoba­­hőmérséklet és 150 °C közötti hőmérsékleten - el­őnyösen kb. 40-80 °C-on - hajthatjuk végre. A (Vm) általános képletű vegyületet önmagában ismert módon (IV) általános képletű vegyületté re­dukáljuk. Redukálószerként pl. nátrium-bisz-(2-meto­­xi-etoxi)-alumíniumot-dihidridet, diizobutil-alumíni­­um-hidridet stb. alkalmazhatunk. A redukciót inert szerves oldószerben (pl. klórozott szénhidrogénben, mint pl. metilén-kloridban; éterben, pl.dietil-éterben, tetrahidrofiiránban vagy dioxánban; szénhidrogénben, pl. hexánban vagy ciklohexánban stb.), kb. 20-100 °C-on - előnyösen kb. 30-50 °C-on - hajthatjuk végre. A (IV) általános képletű vegyületet a megfelelő (IX) általános képletű alkohollá redukálhatjuk, melyet- a korábbiakban a (VII) —» (Ha) átalakítással analóg módon - a megfelelő (Ilb) általános képletű vegyületté alakíthatunk. A (IV) általános képletű vegyületek redukcióját önmagában ismert módon, az ilyen re­dukcióknál szokásos redukálószerekkel (pl. hidrogén­nel katalizátor - mint pl. Raney-nikkel vagy palládium- jelenlétében; vagy lítium-alumínium-hidriddel, nát­­rium-bór- hidriddel vagy lítium-bór-hidriddel stb.) végezhetjük el. A redukciót inert szerves oldószerben (pl. egy éterben, mint pl. dietil-éterben vagy tetra­­hidrofuránban; vagy alkoholban, pl. metanolban vagy etanolban) kb. 20-100 °C-os hőmérsékleten hajthatjuk végre. Az (V) általános képletű tetralon-származékok is­mertek vagy ismert vegyületek előállításával analóg módon állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek legalább egy aszimmetriacentrumot tartalmaznak (a 2-helyzetben) és ezért optikai antipódok vagy racemátok alakjában fordulhatnak elő. Az egynél több aszimmetriacentru­mot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek az (I) általános képleten feltüntetett relatív konfigurációit mutatják. Az (I) általános képletű vegyületek kifejezett kal­cium- antagonista hatást mutatnak és a gyógyászatban különösen Angina pectoris, iskémia, arritmia és ma­gasvérnyomás kezelésére, illetve meglőzésére alkal­mazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek kalcium-anta­­gonista és vérnyomáscsökkentő hatását az alábbi tesz­tekkel igazoljuk: A) 3H-nifedipin-megkötés meghatározása A meghatározást nyúl- vagy tengerimalacszív ho­­mogenizátumán vagy részlegesen tisztított membrán­ján végezzük el. A reakcióelegy (0,3 ml) 0,2-0,8 mg membránfehérjéből, 1 nM 3H-nifedipinból (vagy 0,25 nM 3H-nitrendipinből) és különböző koncentrációban jelenlevő teszt-vegyületből áll. Az inkubálást 30 per­cen át 25 °C-on vagy 37 °C-on végezzük és inku­­bációspufferrel történő hígítással állítjuk le; ezután szűrés következik. A szűrőhöz kötött radioaktivitást szcintillációs számlálóval mérjük. A fajlagos kötést (azaz receoptorhoz való kötődést) a teljes és nems­­pecifikusan kötött radioaktivitás különbségeként ha­tározzuk meg. A nemspecifikus kötődést fölös mennyiségű nemradioaktív nifedipin (1 mM) jelen­létében határozzuk meg. A teszt-vegyület hatáserősségét ennél a tesztnél az IC50 és %-os maximális gátlási érték (%-os ma­ximális gátlás) segítségével fejezzük ki. IC50 értéknek a specifikus 3H-nifedipin (illetve 3H-nitredipin) meg­kötés félmaximális gátlását előidéző hatóanyag-kon­centrációt tekintjük [mól/l-ben]. A fajlagos kötés ma­ximális gátlását a %-os maximális gátlási értékkel adjuk meg; a nifedipin referens vegyület esetében ezt az értéket 100 %-nak tekintjük. Mindkét para­métert a koncentráció- kötés görbéből extrapoláljuk. B) Kutya koronáriaartéria csíkok A teszt során kutya koronária artériából spirális csíkokat (2-2,5 mm széles és 10 mm hosszú) vágunk ki és szervkamrában 0,5 g előfeszítés mellett felfüg­gesztjük. Ezeket a csíkokat kb. 1-2 órán át Krebs- Henseleit puffer-oldatban előinkubáljuk; az oldaton 37 ”C-on oxikarbon gázt (95 % oxigén és 5 % szén-dioxid elegye) vezetünk át. A teszt-vegyületnek a KC1 (84,7 millimól) összehúzódásra kifejtett relaxáló hatását a szervkamrában állandó emelkedő teszt-ve­gyület koncentráció mellett mehatározzuk. A fenti módszerrel mérjük a teszt-vegyület kalcium-csatorna blokkoló hatását, mivel a kálium-klorid összehúzódás kizárólag a feszítéstől függő kalcium-csatornán ke­resztül történő kalcium-beáramlás útján jön létre. A teszt-vegyület hatékonyságát az IC50 érték se­gítségével fejezzük ki. IC50 értéknek [mól/l-ben] a kálium-klorid összehúzódás félmaximális relaxációját előidéző hatóanyag-koncentráció tekintjük. Ezt az ér­téket a kapott koncentráció-hatás görbéből extrapo­láljuk. C) Hemodinamikus paraméter narkotizált kutyán A hemodinamikus kísérlet négy legfontosabb mé­rési paramétere (illetve mérési egysége) a következő: (1) CBF = koronária vérátáramlás [ml/perc] - a koronáriaartérián átfolyó vér átáramlási sebessége. (2) HF = szívműködés [ütés/perc] - a szívfrek­vencia. (3) BP = vérnyomás (Hgmm) - vérnyomás. (4) dp/dt = balkamrás nyomás emelkedésének üteme (Hgmm) - a balkamrás vérnyomás növekedési sebessége a szív összehúzódó erejének mértéke. A fenti értékeket a kiinduláis értéktől való %-os maximális eltérés (A%) formájában, a beadagolt dó­zisokra adjuk meg. Ily módon nem csupán a teszt-vegyület hatásának összképét kapjuk meg, hanem az egész szervezetben a keringési rendszer meghatározott részére kifejtett potenciális szelektivitásra is értékelést nyerünk. Egy anesztetikum beadása után a kutyát intubáljuk és mesterségesen lélegeztetjük. A vér pH-ját, valamint pC02, pÖ2 és haemoglobin értékét vér-gáz-analizátor segítségével óránként mérjük. A vérnyomást (szisz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom