199770. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán-dion-karbonsav-származékokat tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények, és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 199770 B 2 Savkötőszerként szerves és szervetlen bázisok egyaránt alkalmazhatók. Ilyen bázis például a piridin, 4-amino-piridin, kollidin, trietil-amin, ammónium-, nátrium-, kálium- vagy kálcium-karbonát, vagy a megfelelő -hidrogén-karbonátok. A (III) általános képletű savhalogenid mindenekelőtt az acetil-klorid, propionsav-klorid, vajsav-klorid, valeriánsav-klorid, 3-metoxi- propionsav-klorid, 2- klór-propionsav-klorid, ciklopropánsav- klorid vagy ciklohexánsav-klorid, valamint a megfelelő bromidok. A (IV) általános képletű hidroxil-amin, mindenekelőtt a metil-, etil-, klór-etil-, porpil-, izopropil-, butil-, izobutil-, allil-, cikloallil-, metallil- és propinil-hidroxil-amin, melyek só formájában, például hidrokloridként is alkalmazhatók a reakcióban. A kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű ciklohexán-dion-karbonsav-származékokat a B-reakcióvázlat szerint állíthatjuk elő, melynek során először egy 3,5-dihidroxi- benzoesavat hidrogénnel és Raney-nikkellel hidrogénezünk, majd ezt követően a savgyököt észterezzük vagy amidáljuk. Ennek során a ketocsoportot adott esetben védeni kell, például enol-éterként vagy enaminként, lásd például a J. Am. Chem. Soc., 78 4405 (1956). Eljárhatunk azonban a C-reakcióvázlat szerint is, melynek során egy 3,5-dihidroxi-benzoesav-származékot Raney-nikkellel hidrogénezünk az Arch. Pharm., 307, 577 (1974) leírása szerint. Kis alkalmazott mennyiség esetén az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények jó szelektív növekedésgátló és szelektív herbicid tulajdonságokat mutatnak, ezért különösen előnyösen alkalmazhatók haszonnövények, főleg cukornád, gabona, gyapot, szója, kukorica- és rizsültetvényeken. A készítmények egyes olyan gyomokat is károsítanak, melyek irtása eddig csak totál herbicidekkel volt lehetséges. A hatóanyagok hatásmechanizmusa szokatlan. Számos közülük átvihető, azaz, azokat a növények felveszik és más helyre szállítják, ahol aztán hatásukat kifejtik. így lehetséges például széleslevelű gyomnövények felületi kezelésével azokat a gyökerükig károsítani. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények és más herbicid és növénynövekedést szabályozó készítményekkel összehasonlítva már kis felhasznált mennyiség esetén hatásosak. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények ezenkívül erős növénynövekedést szabályozó hatással rendelkeznek, mely a kultúrnövények terméshozam-növekedésében jelentkezhet. Számos (I) általános képletű vegyületet hatóanyagként tartalmazó készítmény ezenkívül koncentrációtól függő, növénynövekedést szabályozó hatással rendelkezik. Ez a hatás mind egyszikűek, mind kétszikűek növekedése esetén megfigyelhető. így például trópusi területeken a mezőgazdaságban talajborítóként („cover crops”) termesztett hüvelyesek növekedése az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményekkel történő kezelés során szelektíven gátolható úgy, hogy a talaj eróziója a kultúrnövény vetésterületén gátolt marad, azonban e növények nem jelentenek egyidejűleg konkurenciát a haszonnövényre. Számos haszonnövény esetén a vegetatív növekedés gátlása lehetővé teszi a haszonnövény sűrűbb ültetését, mely által a talaj felületére vonatkoztatva termés többlet érhető el. A növénynövekedést szabályozó készítményekkel történő termésfokozás egy másik mechanizmusa, hogy a növény a tápanyagokat nagyobb mértékben fordítódnak a virág- és gyümölcsképzésre, mint a vegetatív növekedésre, mely ilyen formán gátolt. Bizonyos egyszikű növények esetén, például füvekénél vagy például gabonánál a vegetatív növekedés gátlása gyakran kívánatos és előnyös. Egy ilyen növekedésgátlás többek között füvek esetén gazdasági szempontból is érdekes, mivel így diszkeretekben, paritokban és sportpályákon vagy utak mentén a fűnyírás gyakorisága csökkenthető. Ugyancsak jelentős a cserjék és fás növények növekedésének gátlása utak mentén, illetve leálló sávok mentén, vagy általában minden olyan területen, ahol egy erőteljes növekedés nem kívánatos. Ugyancsak fontos növénynövekedést szabályozó készítmények alakalmazása gabona szárhossz-növekedésének csökkentésére, mivel a szalmaszár rövidülésével a növények érése előtti megdőlés veszélye csökken, vagy teljesen megszűnik. Ezenkívül bizonyos esetekben a növénynövekedést szabályozó készítmények gabona esetén a szalma erősödéséhez vezethetnek, mely ugyancsak a megdőlés ellen hat. Ugyancsak alkalmasak ezenkívül az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények a tárolt burgonya csírázásának gátlására. A burgonya téli tárolása során gyakran csírák képződnek, mely foltosodásához, súlycsökkenéshez és egyéb hibák keletkezéséhez vezethetnek. Nagyobb alkalmazott dózisok esetén a találmány szerinti készítmények a vizsgált növények fejlődését olyan mértékben gátolják, hogy azok elpusztulnak. A találmány tárgya tehát olyan herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmény, mely hatóanyagként valamely új (I) általános képletű vegyület tartalmaz. Az (I) általános képletű vegyületeket, a formálási technikában önmagában ismert és alkalmazott segédanyagokkal együtt, készítményként alkalmazzuk, és erre a célra például emulzió-koncentrátum, közvetlenül permetezhető vagy hígítható oldat, híg emulzió, permetezőpor, oldható por, porozószer, granulátum alakra, valamint például polimer anyagba bedolgozott, borított kapszula formára dolgozzuk fel, önmagában ismert módon. Az alkalmazás módját, például permetezést, ködösítést, porozást vagy öntözést mindenkor a készítmény alakjától, az elérendő céltól és az adott körülmény ektő függően választjuk meg. A készítmények, azaz az (I) általános képletű hatóanyagot és szilárd vagy folyékony adalékanyagot tartalmazó keverékek önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő, például a hatóanyag és töltőanyagok, például oldószerek, szilárd hordozóanyagok és adott esetben felületaktív vegyületek (tenzidek) alapos elkeverésével és/vagy eldörzsölésével. Oldószerként például a következő oldószerek alkalmasak: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, például xilol-elegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsav-észterek, példái dibutil— vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, például 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
