199720. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűmaró
Hü 199720 B Célszerű a találmány értelmében, hogy a szél legalább olyan magas, mint a bemetszés vezetőfelületének és a marófogak belső kerületének metszésvonala. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró egyik célszerű kiviteli alakjának oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak alulnézetének részlete vizsonylag nagyobb léptékben, a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén vett metszet, a 4. ábra a találmány szerinti gyűrümaró másik kiviteli alakjának alulnézete, az 5. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró egyik marófogának a maró beiső kerületéről vett nagyobb léptékű oldalnézete. A találmány szerinti 10 marónak az 1. ábrán nézetben látható kiviteli alakja 12 szárral van felső részen ellátva, ahonnan körkörös 14 oldalfal indul ki. A 14 oldalfal alsó részén kerületi irányban egymáshoz képest térközzel elhelyezett 16 marófogak vannak. Az egymás melletti 16 marófogak között a 14 oldalfalban felfelé irányuló csavarvonal alakú 18 hornyok vannak kialakítva, amelyeknek a sugárirányú mélysége a 14 oldalfalénak mintegy egyharmada. Ilyen módon minden 18 hornyot sugárirányban 20 gerinc zár le. A 10 marónak ebben a találmány szerinti célszerű kiviteli alakban három, sugárirányban és kerületi irányban is eltolt vágóéle van, nevezetesen belső 22 vágóéi, középső 24 vágóéi és külső 26 vágóéi. A 22 és 24 vágóélek a 20 gerincek alján vannak kialakítva és a 20 gernicek további részén a keletkező forgács kijuttatására belső 28 bemetszés és külső 30 bemetszés van kialakítva. Ilyen módon a 22 vágóélet a 28 bemetszés 27 vezetőfelületének alsó része határozza meg, míg a 24 vágóélet a 30 bemetszés 29 vezetőfelületének alsó része. A 26 vágóélet a 18 horony 31 vezetőfelületének alsó része határozza meg. Ezek a vezetőfelületek gyakorlatilag síklapokkal határoltak, a 28, 30 bemetszések felső végei lekerekítettek. A 22 és 24 vágóélek ívelt 32 vállal vannak összekötve, míg a 24, 26 vágóéiek az ívelt 34 vállal. Mint a 3. ábrán látható mindkét ívelt 32, 34 váll olyan sugárral van kialakítva, amely a következő vágóélhez kapcsolja. A három 22, 24 és 26 vágóéi függőleges irányban eltolva van elhelyezve abból az okból, hogy minden egyes 16 marófog két 36 és 38 lefutófelületből van kialakítva. Ezek a 22, 24 és 26 vágóélektől kiindulva kerületi irányban felfelé haladnak, a vízszinteshez való szögük például 8 és 15° közötti lehet. Ehhez járul hozzá az, hogy a 36 lefutó3 felület sugárirányban befelé s tengelyirányban felfelé, míg a 38 ieíutófelület sugárirányban kifelé és tengelyirányban lefelé lejt. Ezek a 36 és 38 lefutófelületek 40 élben metszik egymást. Ha a 10 maró működtetése során nagymennyiségű forgácsot kell eltávolítani, akkor célszerű a 36 lefutófelület sugárirányú lejtését +25° és —3° közé beállítani a vízszinteshez képest, míg a 38 lefutófelület célszerű hajlásszöge ekkor sugárirányban 5° és 35° között van, előnyösen a beállítandó hajlásszög 5°—10°. A 22, 24, 26 vágóélek függőleges és/vagy kerület mentén olyan mértékben vannak eltolva egymáshoz képest, hogy a 10 maró minden egyes vágóéle külön-külön forgácsot választ le, vagy legalábbis olyan vékony bordát tép. le az anyagból, amelyből forgács alakul ki. A 22 és 24 vágóélek sugárirányú és tengelyirányú lejtése következtében az általuk leválasztott forgácsokat a hozzájuk tartozó 28 és 30 bemetszések felfelé a 18 horonyba juttatják. A külső 26 vágóéi által leválasztott forgácsot hasonlóképpen felfelé a mellette levő 18 horonyba juttatjuk. Mint ahogy a 2. ábrán látható, a 14 oldalfal belső felülete sugárirányban ki van könynyitve a maró belső kerületének és a 28 bemetszés 27 vezetőfelületének 41 metszésvonala mögött, létrehozva a 42 szabad teret oly módon, hogy minden egyes 16 marófog belső 22 vágóélétől kerület mentén hátra- és felfelé keskeny „m” szélet alakítunk ki. A 2. ábrán a 42 szabad teret a 14 oldalfal belső kerületének kikönnyítésével alakítottuk ki, amely műveletet hengeres maróval, vagy 43 köszörűkoronggal végeztük. Ebben az esetben a 42 szabad teret 14 oldalfal felé a 2. ábrán 44 körívvel jelzett hengerpalást határolja. A 42 szabad tér kialakítási módjának előnyösebb változatát mutatjuk be a 4. ábrán, ahol ahelyett, hogy minden egyes 16 marófog belső kerületén körívalakú hengerpalásttal valósítanánk meg a kikönnyítést, 46 sík felületet köszörülünk a 48 köszörűkoronggal minden egyes 28 bemetszésben sugárirányban, előre meghatározott szögben. Ebben az esetben az 50 szabad tér kerületi irányban hátrafelé egyenesen arányosan növekvő méretű. Az „m" szél legnagyobb szélessége 1 mm lehet, előnyösen 0,05 és 0,38 mm közötti méretű. A keskeny „m" szél alkalmazása célszerű, mert a marót sugárirányú stabilitással ruházza fel és megelőzi a túlméretes furatok kialakulását a marásnál. Mindazonáltal nem lényeges minden egyes 16 marófogon az „m" szélet kialakítanunk. Ha közvetlenül a maró belső kerületének és a 28 bemetszés 27 vezetőfelületének metszésvonalánál (lásd az 52 szaggatott vonalat az 5. ábrán) hozzuk létre a kikönnyítést, inkább függőleges oldal vágóélet mint függőleges helyzetű szélet nyerünk. Ezáltal a maró belső kerülete és a munkadarabban visszamaradó középső tüske közötti súrlódás minimálisra csökken. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
