199720. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűmaró

HU 199720 B A maró sorozatgyártása esetén nehéz úgy hátraköszörülni minden vágóélet min­den marófogon, hogy a függőleges vágó­elek ugyanolyan sugárirányú távolságra le­gyenek a maró tengelyétől, mint a körív men­tén köszörült „m” szélek. Ezért sokkal elő­nyösebb és célszerűbb a maró hátraköszö­­rülése oly módon, hogy minden egyes 16 ma­rófogon, vagy a marófogak zömének belső kerületén keskeny „m" szélet alakítunk ki. A 42, 50 szabad teret célszerű úgy kialakí­tani, hogy az „m” szél élei tengelyirányban magasabban egymástól távolabb essenek. Ez­által nem csupán gyártás utáni új állapot­ban, hanem a 36, 38 lefutófelületek és a 28 bemetszés 27 vezetőfelületének (a vágóélek­nek) többszöri köszörülése után is fennmarad legalább egy keskeny ,,m” szél. Ily módon, mint az az 5. ábrán látható a keskeny „m" szél alsó kiinduló szélessé­ge kb. 0,05—0,13 mm, felső szélessége pe­dig 0,38 mm. Az „m" szél függőleges mérete előnyösen nagyobb, mint a 28 bemetszé­sé, ezáltal a 42, 50 szabad tér kissé túlnyú­lik a 28 bemetszés felső végén. Mint korábban hangsúlyoztuk a gyűrű­marókkal kapcsolatos gyakori hiányosság az, hogy a forgácsok megszorulnak a maró fa­lának belső kerülete és a munkadarabban kia­lakuló középső tüske között. Az a műszaki intézkedés, amelyet a 16 marófogak belső oldalán a keskeny „m” szél és a 42, 50 szabad tér kialakításával hoz­tunk létre, gyakorlatilag kiküszöböli a fent ismertetett hiányosságot. Ha egy forgács megszorul a maró falá­nak belső kerületén és a munkadarabban kialakuló középső tüske között a keskeny „m" szél által kifejtett magas fajlagos felü­leti nyomás a forgácsot széttöri, illetve annyi­ra elkoptatja, hogy a 42, 50 szabad téren, mint a kivezető úton át kijut a következő szom­szédos 28 bemetszésbe, illetve a 18 horony­ba. A fentiek alapján nyiiávánvaló, hogy a 42, 50 szabad tér sugárirányú méretének le­hetővé kell tenni bármely forgács bejutását. Általában a marók konstrukciója olyan, hogy a szokásos előtolási értékek mellett kialaku­ló forgácsvastagság mintegy 0,13 mm-ig ter­jed. Ezért a 42, 50 szabad térnek és a for­gácsot kivezető tér további részeinek lega­lább ilyen mértékűnek kell lenniük. Előnyös, ha a 42, 50 szabad térnek az „m" szél hát­só éle közelében legalább ilyen a sugárirá­nyú mérete, hogy a forgácsdarab amint az „m" szélén kialakul, a 42, 50 szabad téren, mint kivezető úton, azonnal távozhasson. Tapasztalati mérések szerint az olyan 42, 50 szabad tér, amelynél a felület sugárirány­ban kifelé legalább a >3°, előnyösen a ^7° szög alatt dől az „m” szél hátsó éléhez illesz­tett érintőhöz képest, ahol az „m” szél hát­só éle közelében a 42, 50 szabad tér sugár­irányú kikönnyítési mérete b=0,13 mm („m" 5 szél híján a függőleges oldal vágóélhez il­lesztett érintőhöz képest) elősegíti a forgács azonnali ürítését és átbocsátását a forgács­elvezető úton. Az érintő hajlásszögét a 2. és 4. ábra a szöge jelöli és az ábra szerinti a=12° érték megfelel a találmány szerinti maró 4. ábrán ábrázolt kiviteli alakja számára előnyös meg­oldásnak. Ha 44 körív határolja a 42 szabad teret, akkor legnagyobb sugárirányú szélességi mé­rete átellenes végei között van és igen fon­tos, hogy a 42 szabad térnek a 28 bemetszés felőli forgácsürítő végnél legalább b=0,13 mm legyen a sugárirányú kikönnyítési mérete. Olyan kiviteli alaknál, ahol a maró hűtő­közeget átbocsátó, a szárán felfelé áthaladó középső 54 csatornával van kialakítva, nyil­vánvaló, hogy a forgácselvezető utak fela­data bővül, nevezetesen a 16 marófogak köz­vetlen szomszédságában nagymennyiségű hűtőközeget továbbítani. A feladat összetett, mert a kívánatos hűtőhatás és a kikönnyí­téssel gyengített fogak szilárdsága egyaránt figyelembe veendő. A találmány szerinti gyűrűmaró előnye, a maró belső kerülete és a munkadarabban megmunkáláskor kialakuló tüske közötti súr­lódás csökkentése, a forgács feltoriódásából eredő járulékos hő és felhegedési jelenségek, továbbá az ezzel járó nagyobb teljesítmény­szükséglet kiküszöbölése, a túlméretes és durva felületű munkadarabok arányának csökkenése, a maró élettartamának növeke­dése. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 6 1. Gyürümaró szárral, amelynek szárá­hoz hengeres oldalfal kapcsolódik, amely­nek alapján a kerület mentén elosztott ma­rófogak és palástján a marófogaktól kiin­duló csavarvonal alakú hornyok vannak, min­den marófognak legalább egy sugárirány­ban kinyúló vágóéle van, az oldalfalban a belső felülettől sugárirányban kifelé a hor­nyok felé haladó bemetszések vannak a szom­szédos marófogak között, minden bemetszés­nek sugárirányú és minden vágóéi sugárirány­ban belső részétől felfelé irányuló vezetőfe­lülete van, a marófogak belső palástja a köz­te és a munkadarabban visszamaradó közép­ső tüske közötti sugárirányú szabad tér ki­alakítására ki van könnyítve, a szabad tér a maróíogak belső palástja és az egyes be­metszések vezetőfelületének metszésvonala mögött legfeljebb 1 mm távköznyire levő gya­korlatilag függőleges vonaltól kerületi irány­ban hátrafelé helyezkedik el, azzal jellemez­ve, hogy a szabad teret (50) lényegében véve sík felület (46) határolja, amely az oldalfal (14) belső palástjának érintőjével szöget (a) zár be és attól kifelé dől. 2. Az 1. igénypont szerinti gyürümaró, azzal jellemezve, hogy a szabad teret (50) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom