199663. lajstromszámú szabadalom • Tartókeret
HU 199663 B 10 nek a kerületi mérete magasságban változó) illetőleg több 7 kengyel által hordozott teher is megfelelően rögzítetten tartható az egyes palástszakaszokban, mivel az egyes oldalfairészpárok átlapolási mérete változtatható. Ugyancsak szilárd kötés valósítható meg akkor is, ha magasságban eltolt 9 oldalfalrészeket képezünk ki, mivel ekkor a teljesen szabálytalan külső formájú 2 teher is jól rögzíthető és tartható. Ha a 7 kengyelt levesszük, az 1 tartókeret mindenféle változtatás nélkül, például talajon történő teherszállításra mint szánkó alkalmazható. A 9 oldalfalrészek a 2 teher rögzítésére szolgálnak, ahol a fentiekben említett összekötőelemek alkalmazhatók (5. ábra). Szánkóként történő alkalmazás esetén különösen jól megfigyelhetők az alapkonstrukció előnyei. Az 5 csúszólap teljesen zárt csúszófelületet képez, és ezáltal, hogy a 7 kengyelt a keskenyebb oldalon rögzítjük, semmilyen szerkezeti rész nem áll ki a csúszósíkon kívüli részre. A korábban levett 7 kengyel az 1 tartókeret elülső részére ismét bedugható (4. ábra), és szalaggal vagy egyébbel ott rögzíthető, és a szánkóhoz mint húzókengyel vagy kocsirúd használható. A végénél felhajlított, műanyagból álló 5 csúszólap mindkét oldalon igen kis csúszási ellenállással jellemezhető. Az 5 csúszólap középső tartománya a teheroldali 4 hosszirányú főtartók között kissé fel van hajlítva, és így a 4 hosszirányú főtartók a nyomvonal jobb követését lehetővé tevő szélső szántalpakat képeznek. Nagyobb méretű szállítószán, pl. sebesültek szállítására, ill. nagyobb méretű hordágy megvalósításához két 1 tartókeretet egymással összekapcsolunk (4. ábra). A két 1 tartókeret közötti kapcsolatot két egymásba dugható kapcsolóelem biztosítja. Erre mutat példát a 6. és 7. ábra, ahol az 1 tartókeret az egyik oldalán 18 kapcsolóhüvellyel, a másik oldalán pedig 17 dugaszolható résszel van ellátva, amelyek váltakozva egymásba kapcsolódnak, mivel a két 1 tartókeretet tükörképet képezően egymással összeillesztjük. Keresztmetszetben mindkét kapcsolóelem lényegében négyszögletesre van kiképezve, és oldalt 25 és 26 befogónyílásokkal vannak ellátva, amelyekbe a 3 és 4 hosszirányú főtartók végei behelyezhetők. Mivel a 17 dugaszolható rész hüvelyszerűen is kialakítható, a kapcsolóelemekben átvezetett, húzásbiztos 33 kapcsolat valósítható meg. Ez a húzásbiztos 33 kapcsolat szíjjal, szalaggal, illetőleg a 31 tartókötélzet részeivel biztosítható, amelyek a szánkóként történő alkalmazáskor egyébként nem szükségesek, különösen előnyösek a 12., 13., vagy akár a 14—19. ábrákon bemutatott példakéntí kiviteli alakok, amelyek önelreteszelést valósítanak meg. Enné] a kiviteli alaknál az 5 csúszólap hajlítható, rugalmas anyagból van kiképezve, amely a kapcsolóelem oldalán két 10 kereszttartó között szabadon és ferdén felfelé állóan kiképezett 24 szegélysávval van ellátva, amely a kapcsolóelemeknek a végső 9 fele által meghatározott tartományba nyúlóan előrenyúlik. Amikor két 1 tartókeretet egymáshoz csatlakoztatunk, a két 1 tartókeret 24 szegélysávja egymáson felfekve felhajlik oly módon, hogy egy lényegében tömített kapcsolat jön létre, amelynek előnye, hogy a hó nem tud a szállítótérbe bekerülni. Az 5. ábrán bemutatott alaknak, ahol a teherrögzítés a tartóoldalon valósul meg, különösen sebesült szállítása esetén van jelentősége, mivel a sebesültet a 9 oldalfalrészekkel többször a testméretéhez igazodóan lehet becsatolni, és ezáltal számára megfelelő melegítő betakarást is biztosítani lehet. Mivel 1 tartókeretenként legalább egy 7 kengyel van kiképezve, így mindkét oldalon egy húzó-, illetőleg tartókengyel képezhető, ahol a 7 kengyel a teheroldali 4 hosszirányú főtartók nyitott felfelé hajlított végébe dugható be. Szintén szíjjal, szalagokkal vagy kötélzettel valósítható meg 32 összekötés, ahol a szíj, szalagok, kötélzet, stb. az 1 tartókeret végső 10 kereszttartóját és a 7 kengyel 14 összekötőrúdját fogják össze. A tartó-, illetőleg húzókengyelre például síbotok erősíthetők fel szükség esetén. A sebesült számára kiképezett fekvőfelület a 31 tartókötélzet beállítható részeiből, valamint a 29 hálóbetétből van kialakítva, ahogyan ez a 3. és 5. ábrákon is látható. A havon való csúszási tulajdonságokat az illesztési hely gyakorlatilag nem befolyásolja, mivel maga az illesztési hely nem fekszik a csúszósíkban. A sebesült számára kiképzett fekvőfelület adott esetben párnázatta! is ellátható. Az 5 csúszólap az 1 tartókeret keskenyebb oldalán is felfelé van hajlítva, és célszerűen a tartóoldali 3 hosszirányú főtartókra van rögzítve, az ily módon kialakított, felfelé hajlított 34 oldalrészekben a 13 kereszttartók helyén továbbá 28 nyílások vannak a 7 kengyel számára kiképezve. A 34 oldalrészekben továbbá fogantyút képező 27 nyílások vannak, ezáltal a két egymáshoz rögzített 1 tartókeret könnyen kezelhető hordozható saroglyát, illetőleg hordágyat képez. A 31 tartókötélzetnek azon részei, amelyek a 27 nyílásokon keresztül vannak vezetve, és amelyek a tartóoldali 3 hosszirányú főtartókhoz vannak rögzítve, szükség esetén fülecsekkel is elláthatók, és négy ilyen jellegű rész segítségével adott esetben helikopter mentőkötelének kampójára is felelrősíthető a hordágy. A találmány szerinti tartókeret egy további kiviteli alakja a 8—13. ábrákon látható, aholis az 5’ csúszólap célszerűen megerősített, többrétegű műanyagból van kiképezve, és a teheroldali 4 hosszirányú főtartók az 5’ csúszólapnak a hosszirányú peremeibe vannak beágyazva. Az 5’ csúszólap 11 elülső része lapátszerűen van a teherolda! irányába hajlítva. A teheroldali 4 hosszirányú főtartók hátsó, illetőleg alsó végszelvényei a tartóoldal irányába meg vannak hajlítva, és a teheroldali és tartóoldali 3 és 4 hosszirányú főtartók ennél a kiviteli alaknál is kapcsolóelembe 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
