199663. lajstromszámú szabadalom • Tartókeret
HU 199663 B végződnek. A kapcsolási tartományban (illesztési tartományban) az 5’ csúszólapot is a 4 hosszirányú főtartók görbületét követően meg lehet hajlítani. A tartóoldali 3 hosszirányú főtartók több alátámasztással vannák ellátva, amelyeket teheroldalt kihajlított bordák képeznek. Minden, bordával ellátott tartomány egy-egy 13 kereszttartón is meg van támasztva. A bordaként kiképezett alátámasztások egy vagy több 7’ kengyel 6’ tartóelemeként szolgálnak. Mindegyik 7’ kengyel lényegében U-alakúra van kiképezve, amelynek az oldalrészei le vannak hajlítva, és a szabad végei 8 kampót képezően vannak meghajlítva, amelyek a bordákba beakaszthatók. A lehajlítási tartományban van a 14 összekötőrúd elhelyezve, amely a teheroldali 4 hosszirányú főtartón és ezáltal az 5’ csúszólap külső oldalán fekszik fel. A 9 oldalfalrészek az átlapolható 15 tartományban 19 tépőzár csíkokkal vannak ellátva, aholis a két dimenziós csatlakozáshoz a két átlapolandó 15 tartományban lévő 19 tépőzár csíkok egymáshoz képest 90°-kal elforgatva vannak elhelyezve. A 10 ábrán láthatóan a 19 tépőzár csíkok, amelyek a baloldali 9 oldalfalrészhez vannak kiképezve, természetesen a belső oldalon vannak. A 10. ábrán látható példakénti kiviteli alak arra az esetre alkalmazható, amikor igen nagyméretű 2 terhet kell a találmány szerinti 1 tartókerettel szállítani. Ekkor a baloldali 9 oldalfalrész egy befelé behajlított 16 meghosszabbított résszel van ellátva. A befelé behajlított 16 meghosszabbított rész belső oldalán a hajtáspereméhez csatlakozóan átlapolható kötési 15 tartomány van kiképezve, míg egy további kötési 15’ tartomány a 16 meghosszabbított rész szabad pereme mentén a 9 oldalfalrész felé irányuló kiképzendő, ha nagyméretű terhet kívánunk átfogni (11. ábra). Ennél a kiviteli alaknál a 19 tépőzár csíkok a 10. ábrán látható baloldali 9 oldalfalrész belső oldalán is megtalálhatók, és célszerűen a behajtott 16 meghosszabbított rész rögzítésére szolgálnak. Természetesen a jobboldali 9 oldalfalrészen is kialakítható a 16 meghosszabbított rész, adott esetben a két 9 oldalfalrész egyike többszörösen behajlított 16 meghosszabbított résszel is kiképezhető. A szánkóként történő alkalmazáskor is jól zárhatók a 19 tépőzár csíkok segítségével a 9 oldalfalrészek, ekkor csupán az átlapolás cserélődik fel, azaz a 11. ábrán kívül átlapolódó 9 olctalfalrész belül helyezkedik el. A végénél felhajlított 5’ csúszólap, ahogyan ezt már korábban is említettük, előnyösen többrétegű szálerősítésű műanyagból van kiképezve és katonai célokra járulékosan lövedék- és szilánkfékező betéttel látható el, amely lövedék- és szilánkfékező hatás különösen hatékony, ha háton történő betegszállítás esetén az 5’ csúszólapnak a vége a sebesült feje fölé is hajlik. Az 5’ csúszólap például üvegszállal erősített duroplasztból álló 11 külső rétegekből és poliuretán lábból álló közbenső rétegből van kialakítva. A 12. és 13. ábrákon egy olyan példák 'nti kiviteli alak látható, ahol a kapcsolóelemek önelreteszelően kapcsolódnak egymáshoz. Ennél a példakénti kiviteli alaknál a 18 kap csolóhüvely keresztmetszete négyszögletesre van kialakítva, míg a két 3 és 4 hosszirányú főtartók végei a 18 kapcsolóhüvelybe tartóoldalról behelyezhetők. A keskenyebb oldalon egy-egy 22 nyílás van kiképezve. A 17 dugaszoiható részben értelemszerűen a másik oldal mindkét 3, 4 hosszirányú főtartói végződnek, ahol a 17 dugaszolható rész fedett 23 üreggel van ellátva, amelyben U-alakú 20 rugó van elhelyezve, amelynek két végénél egy kifelé nyúló 21 reteszelő csap van elhelyezve. Amikor a kapcsolóelemek egymáshoz kapcsolódnak, a 21 reteszelő csapok a 22 nyílásokba rögzítődnek és ezáltal a két 1 tartókeret megfelelő összekapcsolása biztosítva van. A kapcsolat a 21 reteszelő csapoknak a benyomásával könnyen oldható. A 14—19. ábrákon az önzáró és megfelelően kapcsolódó kapcsolóelemek további kiviteli alakja látható. Ennél a példakénti kiviteli alaknál a 17 dugaszolható rész és a 18 kapcsolóhüvely lényegében az 1—7. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál alkalmazott kapcsolóelemeknek felel meg, azaz mindkét kapcsolóelem hüvelyszerűen van kiképezve és az oldalánál 25 és 26 befogónyílások vannak kialakítva, amelyben a 3 és 4 hosszirányú főtartók végződnek. A 18 kapcsolóhüvelyben kb. középen 35 keresztrúd van kiképezve, amely rugózó 36 oldalrészeket köt össze. Ezek a 36 oldalrészek a 18 kapcsolóhüvelynek a 3 és 4 hosszirányú főtartókkal összekötött oldalánál, annak 40 oldalfalaiból kiállóan vannak elrendezve. A 35 keresztrúd a 17 dugaszolható rész bevezetésekor a rugózó 38 nyelvek végén kialakított 39 horogszakállba akaszkodik bele (18. ábra). A rugózó 38 nyelvek a 17 dugaszolható rész teljes hosszára kiterjedően vannak kiképezve és a 37 keresztrudakból kiál lóan vannak elrendezve, amely 37 keresztrúdak a 17 dugaszolható rész 3 és 4 hosszirányú főtartókkal összekötött oldalánál, annak 41 oldalfalait kötikössze. A 18 kapcsolóhüvely az 1 tartókeret felől nyitott, így a már reteszelt 38 nyelvek efelől a nyitott oldal felől szétfeszíthetők, és így a kapcsolat oldhatóvá válik. A 39 horogszakállal ellátott 38 nyelvek a nemkívánatos szétfeszítés ellen úgy vannak biztosítva, hogy az ábrán nem szereplő fedéllel vagy tolórésszel vagy egyéb hasonló elemmel vannak ellátva, amely a 17 dugaszolható részen vagy a 18 kapcsolóhüvelyen hajlíthatatlanul van megfogva. A találmány szerinti 1 tartókeret tehát egy többcélú kombinálható szerkezet, és minden egyes funkciójához, akár hátizsákként történő használathoz, akár szánkóként történő használathoz, akár hordágyként történő használathoz az adott célnak legjobban megfelelő és leg12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
