199658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsősorban fiatal állatoknak takarmánykiegészítő adalék előállítására tejipari melléktermékek felhasználásával

HU 199658 A A találmány tárgya, eljárás, elsősorban fiatal állatoknak takarmánykiegészítő adalék előállítására, tejipari melléktermékek felhasz­nálásával. Ismert, hogy a takarmányozás a tenyész­tés színvonalának emelésében döntő jelen­tőségű, maximális gazdasági eredményt csak valamennyi táplálóanyag komponensnek, a szükségletnek megfelelő biztosításával lehet elérni. Az ásványi anyag ellátási zavarok elsődleges vagy másodlagos hiányból szár­maznak. Hiány akkor jöhet létre például, ha a takarmány bizonyos ásványi anyagokban hiányos (okai főleg talajtípus, talaj-pH, trá­gyázás mértéke és formája). Különösen ki kell emelni a műtrágyák túlzott használatát, amely a N,P,K-tápanyagok indokolatlan be­vitelét jelenti. A talaj megzavart ásványi-bio­lógiai egyensúlya következtében a növények bizonyos elemeket csak részben, másokat pe­dig egyáltalán nem tudnak felvenni. Másik fontos tényező a takarmányadagokban a ta­karmányféleségek szűkülése. További hiány le­het az emésztési és felszívódási zavar, vala­mint a belső anyagforgalomban érvényesülő antagonista-szinergista kölcsönhatás. Az egyes elemek szerepe a szervezet ás­ványi anyagok forgalmában jelentős, hiányuk súlyos anyagcsere zavarokat okozhat. A jelenlegi gyakorlat szerint a makro- és mikroelemeket, vitaminokat különböző for­mában, például nyalósó, ásványi premix, komplett premix formájában pótolják. Leggyakrabban az egyes takarmányki­egészítőket különböző ásványi sók őrlésével és keverésével állítják elő. Ezt a szokásos technológiát taglalja például a 13 01 705 szá­mú NSZK-beli szabadalmi leírás. Lényegét tekintve ugyanezt írja le a 20 00 791 számú unyacsak NSZK szabadalmi leírás, amely­nél a homogenitást más technikai megoldás­sal biztosítják. Az ily módon előállított termé­kek azonban sohasem lehetnek teljesen homo­gének, mivel a különböző fajsúlyú sók már a gyártás során is szétülepszenek. Ez az üle­pedés a szállítás során folytatódik. Hátrá­nyuk még, hogy az őrlés és a keverés komoly energiát igényel. A 182 140 sz. magyar szabadalmi leírás­ból az ismerhető meg, hogy a megfelelő arány­ban oldatba vitt ásványi sókat az oldhatósági határig betöményítik, az oldatot porlasztva szárítják és a kapott porszerü anyag nyom­­elemes takarmánykiegészítőként alkalmaz­ható. Ez az eljárás már rendelkezik azzal az előnnyel, hogy vízoldhatóvá teszi a felhasz­nálandó ásványi anyagokat. A vivő közeg azonban itt gyakorlatilag maradéktalanul eltávozik a szárítás során, így a további fel­­használáskor nem játszik szerepet. E gondo­latot továbbvive jutottunk el találmányunk lényegéhez, hogy olyan hordozó anyagot ta­láljunk az ásványi anyagoknak, amely a fel­szívódást megkönnyíti, fokozza ezáltal azok hatásfokát. így jutottunk el arra a felisme­1 résre, hogy a tejipari melléktermékként ke­zelt sajt-, túrósavót és/vagy az ultraszűrés­kor keletkező permeátumot használjuk fel erre a célra. A találmány célja tehát olyan eljárás biz­tosítása, amely önmagában ismert mellék­­termékek alkalmazásával egyszerű és olcsó módon teszi lehetővé az ásványi és vitamin takarmánykészítők előállítását. Kísérleteink során a különböző tejipari termékek felhasználhatóságát vizsgáltuk. Meg­lepő módon a sajt, illetve túrósavó vagy a tej ultraszűrésekor visszamaradó folyékony fázis jobb hatású oldószernek bizonyult, mint pl. a víz. Ez a folyadék kedvezően megköze­líti az állati szervezetben lévő sejtek össze­tételét, így a legjobb oldószeres közegnek mutatkozott egyéb tápanyagok állati szerve­zetbe való juttatásához. A közeg hasznosítási fokát tovább növel­te az irányított savanyítás, ami megakadá­lyozza a nem-kívánatos baktériumok szapo­rodását. Ez a savanyú közeg kedvező kém­hatást alakít ki a belekben: elősegíti a hasz­nos és gátolja a káros baktériumok szapo­rodását. Növeli a különböző vitaminok szin­tézisét és/vagy hasznosulását, élénkíti a vér­keringést, frissíti a szervezetet. A találmány alapja tehát az a felismerés, hogy ha a tejipari melléktermékekben (sajt­savó, túrósavó, permeátum) megfelelő arány­ban feloldott ásványi sókat és vitaminokat por­lasztva szárítjuk, olyan homogén, porszerü anyagot kapunk, amely a makro és mikro­elemeket, valamint vitaminokat a kívánt arány­ban tartalmazza minden elemi részecskéjé­ben. A fenti eljárással elkészített oldatot azon­ban nem szükséges minden esetben száríta­ni. Az itatásos állattartás esetében oldat for­májában is használható. A fentiek alapján a találmány eljárás el­sősorban fiatal állatoknak takarmánykiegészi­­tő adalék előállítására tejipari melléktermé­kek, ásványi sók es vitaminok felhasználá­sával olyan módon, hogy a sajt- vagy túró­gyártás során keletkezett savót centrifugál­juk, a kapott folyadékot vagy a tej vagy savó ultraszűrése után kapott permeátumot beolt­juk tejsavbaktériumokkal 28—30°C-on és leg­alább 24 órán át állni hagyjuk, majd benne 40°C hőmérsékleten keverés közben 15—75 g/1 kálcium-foszfátot és/vagy 15—25 g/T kálcium-karboriátot és/vagy 5—10 g/1 magnézium-karbonátot és/vagy 4—25 g/1 nátrium-kloridot és/vagy 0,2—2 g/1 mangán-szulfátot és/vagy 0,1 — 2 g/1 vas-szulfátot és/vagy 0,00!—0,1 g/1 cink-szulfátot és/vagy 0,001—0,1 g/1 kobalt-szulfátot és/vagy 0,001—0,1 g/1 réz-szulfátot és/vagy legfeljebb 0,1 g/1 vitamint, előnyösen 0,0084 g/1 A, 0,0028 g/1 B,, 0,0042 g/1 B2, 0,0028 g/1 B6, 0,001 g/1 B12, 0,014 g/1 D-pan-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom