199654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adapter menetbordázott csigatészta-jellegű termék nagyüzemi gyártására

1 HU 199654 B 2 A bejelentés tárgya eljárás menetbordá­zott csigatészta-jellegű termék nagyüzemű gyártására elsősorban apró-, illetve szálas­tésztát előállító tésztagyártóvonalon, amely­nek során a gép fejrésze a tészta tömörítésé­nek befejezése után a tésztát a matricán egyen­letesen elosztja, itt alakítjuk, majd a matricán végső alakját megkapott tésztát a vágógép­pel megfelelő hosszúságúra vágjuk. A találmány tárgya még az adapter a tész­tagyártógéphez, amelynek matricája, tüskéje és vágószerkezete van. A találmány szerinti adapter a tésztagyá­rakban alkalmazott korszerű, automatizált tésztagyártó vonalak sajtológépén a tömörítő egység matricája és a vágó részegység közé építve végzi a tésztacsövek menetbordázásá­­sát. Hagyományos, például hidraulikus saj­­tolókkal felszerelt üzemben (az adapter) ugyancsak az alakítószerszám után beépítve alkalmazható. A tésztagyárak a szálas és apró árun kí­vül előállítanak még vágott terméket (vágott csőtészta), csavart terméket (széles metélt), fészekterméket (cérna), kiszúrt terméket (leveles tészta), továbbá töltött terméket (ra­violi). Egyes fajtákon belül több méretet gyár­tanak, így a termékek száma (csak az alakot tekintve) meghaladja a 100—150-et. A vágott tészták nagyon hasonlítanak a rövid cső alakzatához. Itt a tésztát nem köz­vetlenül a matrica alatt vágják el, hanem egy (a matrica alá szerelt) furatos, kúp alakú testen keresztül átengedve a kúp palástján forgó késsel. Ez a kés a kúp szögének meg­felelően ferdén vágja el a tésztát. Így a vágott tészták gyártása ennek a kúpos testnek a be­helyezésével bármely apró árut gyártó gép­soron megoldható. Kálmán Ferenc — Nádházi Gyula: „Szá­raztésztagyártás" című könyve (Mg. Kiadó, Budapest, 1983) részletesen ismerteti a tészta­készítő gépeket gyártó nagy cégek (Braibanti, Páván, Bühler, Clermont) által az 1950-es évektől napjainkig kialakított, fejlesztett automatizált gépsorait. Ezeken kialakult egy ma is alkalmazott, egységes alapelvekre épü­lő technológia. Nevezetesen a tésztagyártó vonal sajtológépén a megfelelően előkészített tészta a tömörítő gépegységbe jut. Ezen gép­egység feladata a tészta tömörítése és a mat­ricán való áthajtása. A tészta a tömörítő gép­­egység fejrészén át jut a matricába, ahol a fejrész csatornáinak célszerű kiképzésével a tészta egyenletesen eloszlik. A fejrész egy­ben megfelelő helyet és rögzítési lehetőséget biztosít a matrica és annak szerelvényei szá­mára. A tésztasajtológépek egyik igen fontos al­katrésze a matrica. Ez adja meg a termék végleges alakját, amelyet a tészta a matrica elhagyása után is megtart. A matricatesten megfelelő elrendezésben vannak kialakítva a különböző alakú termékek előállítására szol­gáló nyílások, amelyek tömör készítmények esetében (például spagetti, metélt, figurás alakok) a külső méreteket meghatározó rések. A lyukas termékek gyártásánál alkalmazott matricákban a külső méretet meghatározó nyíláson kívül a tészta-lyuk méretét és alak­ját kialakító, szárnyakra függesztett ún. „tüskék” helyezkednek el, amelynek szárnyai a tésztát elvágják, majd alattuk a .végleges külső méretet adó furatban a nagy nyomás hatására az elvágott tészta újból egyesül, összetapad a lyukat alakító csap körül. Eze­ken a sajtológépeken a matricán lévő lyuk kiképzésétől függően sima cső vagy hossz­bordás csőtészta sajtolása lehetséges. Az igazi házitésztát kézzel alakítják. En­nek legjellegzetesebb példája, az ún. „lako­dalmas csigatészta". Két alakzatban készül: az egyiknél a csavarást (fapálcikával) a koc­kára vágott tészta sarkánál kezdik, a másik­nál pedig az oldalélnél. A tészta becsavarása bordázott falapon történik, aminek következ­tében az összecsavart 20—25 mm hosszúságú csigatészta felülete keresztben rovátkolt. Az ilyen jellegű tésztakészítés nagyüzemi gyártása ma sincs megoldva. Történtek próbálkozások csigatészta gépi előállítására. Erre szolgáló berendezést is­mertet a 191.462 lajstromszámú magyar le­írás. Ennek lényege, hogy a kívánt csiga alak kialakításához perdülettel keli a csigamenet­tel ellátott profilon átpréselni a tésztát oly módon, hogy a,tésztamasszát a reá gyakorolt külső nyomáson kívül belső gyúrás és prése­lés együttes hatásának kitéve kell a csiga alakot extrudálni. Ennek érdekében olyan berendezést alakítottak ki, amelynek du­gattyút tartalmazó tésztatere, extrudernyílá­­sa, vágós^erkezete van, a tésztatérben csiga­menettel ellátott, meghajtott, az extruder­­nyílásban kúpos tengelyvéggel végződő ten­gelye van. Ezt a megoldást értékelve megállapítható, hogy bár a csőtészta kap egy formázott ala­kot, az eredmény csak jellegében csiga hatá­sú, de formáját tekintve nem elégíti ki a csiga­tészta paramétereit. Továbbá olyan önálló berendezés, amely nem adaptálható egyetlen nagyüzemi tésztagyártó vonalhoz sem. A találmány célja a matricához rendel­ve olyan adapter kialakítása, amelynek alkal­mazásával a matricából kijövő sima csőtészta menetszerü keresztbordázást kapjon így a kézi készítésű csigatésztával közel azonos, nagyüzemi gépi-gyártású csigajellegü termék legyen nyerhető. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a bordanyomódemez furatainak szim­metria tengelyei excentrikusán eltolódnak a matrica furatainak tengelyeihez képest, a bordanyomó-lemez furatainak pereme az ív egy részén rányomódik a matrica furatain kijövő cső alakú tészta külső falára, és a fo­lyamatosan haladó tésztacsövön az excente­­rek azonos irányú forgása révén menetbor­dás felület képződik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom