199654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adapter menetbordázott csigatészta-jellegű termék nagyüzemi gyártására

1 HU 199 654 B 2 alapján kiképzett belső felületének körpályán való mozgása során benyomjuk, ezáltal a folyamatosan előrehaladó tésztacső (7) felületén menetbordát képe­zünk. Az adapter jellemzője, hogy a matrica (1) két végé­ben csapágyazott tengelyeken (2a, 2b) bordanyomó-le­­mez keret (3) van elrendezve, mindkét tengely (2a, 2b) bordanyomó-lemez keretbe (3) nyúló vége a matricá­ban (1) csapágyazott tengely végekhez képest excentri­kusán csapágyazott, a matricába (1) benyúló egyik tengelyvég (2b) meghajtó motorhoz van csatlakoztat­va; a bordanyomó-lemez keretbe (3) bordanyomó-le­mez (4) van rögzítve, amelyben a matrica (1) furataival (8) azonos elrendezésű tésztaformázó furatok vannak kialakítva, amely furatok képzeletbeli tengelye az ex­­centricitással azonos mértékben van eltolva a matrica (1) megfelelő furatainak (8) képzeletbeli tengelyeihez képest. A bejelentés tárgya eljárás menetbordázott csigatészta 15 jellegű termék nagyüzemű gyártására elsősorban apró-, illetve szálastésztát előállító tésztagyártó vonalon, amelynek során a gép fejrésze a tészta tömörítésének befejezése után a tésztát a matricán egyenletesen el­osztja, itt alakítjuk, majd a matricán végleges alakját 20 megkapott tésztát a vágógéppel megfelelő hosszúságú­ra vágjuk. A találmány tárgya még az adapter a tésztagyártó géphez, amelynek matricája, tüskéje és vágószerkezete van. 25 A találmány szerinti adapter a tésztagyárakban al­kalmazott korszerű, automatizált tésztagyártó vonalak sajtológépén a tömörítő egység matricája és a vágó részegység közé építve végzi a tésztacsövek menetbor­­dázását. Hagyományos, például hidraulikus sajtolókkal 30 felszerelt üzemben (az adapter) ugyancsak az alakító­szerszám után beépítve alkalmazható. A tésztagyárak a szálas és apró árun kívül előállíta­nak még vágott terméket (vágott csőtészta), csavart terméket (széles metélt), fészek terméket (cérna), ki- 35 szűrt terméket (leveles tészta), továbbá töltött terméket (ravioli). Egyes fajtákon belül több méretet gyártanak, így a termékek száma (csak az alakot tekintve) megha­ladja a 100-150-et. A vágott tészták nagyon hasonlítanak a rövid cső 40 alakzatához. Itt a tésztát nem közvetlenül a matrica alatt vágjuk el, hanem egy (a matrica alá szerelt) fura­­tos, kúp alakú testen keresztül átengedve a kúp palást­ján forgó késsel. Ez a kés a kúp szögének megfelelően ferdén vágja el a tésztát. így a vágott tészták gyártása 45 ennek a kúpos testnek a behelyezésével bármely apró árut gyártó gépsoron megoldható. Kálmán Ferenc - Nádházi Gyula: „Száraztészta­­gyártás” című könyve (Mg. Kiadó, Budapest, 1983) részletesen ismerteti a tésztakészítő gépeket gyártó 50 nagy cégek (Braibanti, Páván, Bühler, Clermont) által az 1950-es évektől napjainkig kialakított, fejlesztett automatizált gépsorait. Ezeket kialakult egy ma is al­kalmazott, egységes alapelvekre épülő technológia. Nevezetesen a tésztagyártó vonal sajtológépén a meg- 55 felelően előkészített tészta a tömörítő gépegységbe jut. Ezen gépegység feladata a tészta tömörítése és a matri­cán való áthajtása. A tészta a tömörítő gépegység fejré­szén át jut a matricába, ahol a fejrész csatornáinak célszerű kiképzésével a tészta egyenletesen eloszlik. A 60 fejrész egyben megfelelő helyet és rögzítési lehetősé­get biztosít a matrica és annak szerelvényei számára. A tésztasajtoló-gépek egyik igen fontos alkatrésze a matrica. Ez adja meg a termék végleges alakját, ame­lyet a tészta a matrica elhagyása után is megtart. A matricatesten megfelelő elrendezésben vannak kiala­kítva a különböző alakú termékek előállítására szolgá­ló nyílások, amelyet tömör készítmények esetében (például spagetti, metélt, figurás alakok) a külső mére­teket meghatározó rések. A lyukas termékek gyártásá­nál alkalmazott matricákban a külső méretet meghatá­rozó nyíláson kívül a tészta-lyuk méretét és alakját kialakító, szárnyakra függesztett ún. „tüskék” helyez­kednek el, amelynek szárnyai a tésztát elvágják, majd alattuk a végleges külső méretet adó furatban a nagy nyomás hatására az elvágott tészta újból egyesül, ösz­­szetapad a lyukat alakító csap körül. Ezeken a sajtoló­gépeken a matricán lévő lyuk kiképzésétől függő sima cső vagy hosszbordás csőtészta sajtolása lehetséges. Az igazi házitésztát kézzel alakítják. Ennek legjel­legzetesebb példáját az ún. „lakodalmas csigatészta”. Két alakzatban készül: az egyiknél a csavarást (fapálci­kával) a kockára vágott tészta sarkánál kezdik, a má­siknál pedig az oldalélnél. A tészta becsavarása bordá­zott falapon történik, aminek következtében az össze­csavart 20-25 mm hosszúságú csigatészta felülete ke­resztben rovátkolt. Az ilyen jellegű tésztakészítés nagyüzemi gyártása ma sincs megoldva. Történtek próbálkozások csigatészta gépi előállításá­ra. Erre szolgáló berendezést ismertet a 191 462 lajstrom­­számú magyar leírás. Ennek lényege, hogy a kívánt csiga alak kialakításához perdülettel kell a csigamenettel ellá­tott profilon átpréselni tésztát oly módon, hogy a tészta­masszát a reá gyakorolt külső nyomáson kívül belső gyú­rás és préselés együttes hatásának kitéve kell a csiga ala­kot extrudálni. Ennek érdekében olyan berendezést alakí­tottak ki, amelynek dugattyút tartalmazó tésztatere, ext­­rudemyílása, vágószerkezete van, a tésztatérben csiga­menettel ellátott, meghajtott, az extrudemyílásban kúpos tengely véggel végződő tengelye van. Ezt a megoldást értékelve megállapítható, hogy bár a csőtészta kap egy formázott alakot, az eredmény csak jellegében csiga hatású, de formáját tekintve nem elé­gíti ki a csigatészta paramétereit. Továbbá olyan önálló berendezés, amely nem adaptálható egyetlen nagyüze­mi tésztagyártó vonalhoz sem. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom