199648. lajstromszámú szabadalom • Öntözési eljárás a növényállományok öntözővíz adagjának és öntözési idejének megállapításával a víz- és energiatakarékosság figyelembevétele mellett

HU 199648 A A találmány tárgya öntözési eljárás nö­vényállományok öntözővíz adagjának és öntö­zési idejének megállapításával a víz- és ener­giatakarékosság figyelembe vétele mellett. Az öntözés alapvető célja az, hogy a víz hiánya ne korlátozza az adott növényállomány telje­sítményét. Például kukoricát olyan helyen is termesztenek, ahol az évi csapadék 200— 250 mm. A kukorica gyökerei ugyanis 200— 250 cm mélységből is képesek felvenni a vizet. De ilyen vízgazdálkodási feltételek mellett a betakarítható termés nagysága is behatá­rolt öntözés nélkül. A tudományos elemzések és a gyakorlati tapasztalatok azt is igazolják, hogy az öntö­zéshez szükséges műszaki berendezések és a hagyományos öntözési gyakorlat önmaguk­ban nem biztosítják az öntözés hatékonyságá­nak a növelését: a termésátlagok emelkedését, a magasabb minőséget. Ehhez szükség van az adott növényállomány az ökológiai ténye­zőktől — talajtípus, termőhely mezoklímája, stb. — függő adott időpontban szükséges víz­igényének az ismeretére, amit a rendelkezésre álló műszaki eszközökkel kell biztosítani. öntözéssel már a történelmi idő előtti em­berek is foglalkoztak. Az öntözés módjának és idejének a megállapítása egészen napjain­kig empirikusan, tapasztalati úton történt. A meteorológia tudományának a kialaku­lásával közel egyidőben kezdődtek azok a tudományos vizsgálatok, amelyek arra a kér­désre próbáltak választ adni, hogy bizonyos növényeket hogyan, mikor és mennyi vízzel célszerű öntözni. A talajnedvesség mérése alapján már prognózisokat állítottak fel. Ké­sőbb egyéb meteorológiai tényezőket is meg­próbáltak számba venni. Mégsem voltak jól használhatók az így kapott megfigyelési ered­mények. Ugyanis pontszerű mérésekből lehe­tetlen sok száz hektáros terület valós víz­háztartási állapotára a gyakorlatban is jól felhasználható — és később a gyakorlat által is igazolt — adatokat közölni. A nagyobb termelékenység, a nagyobb termésátlagok, a minőségi követelmények fokozottabb előtérbe kerülése a termelési költ­ségek növekedésével járt. Ezért egyre fonto­sabb lett a termelést befolyásoló bizonytalan­­sági, elsősorban ökológiai tényezők szerepé­nek csökkentése, és ha lehetőség volt rá, ki­kapcsolása. A szárazföldi növénytermesztési technológiáknál ilyen — a termés nagyságát és minőségét meghatározó, de az ember által befolyásolható egyik fontos ökológiai tényező a növények vízigényének a biztosítása tér­ben, időben és mennyiségben. Ismertek olyan öntözési eljárások, amelyek olyan — korábbi tapasztalatra épülő — előre meghatározott időprogram alapján öntöznek előre meghatározott vízadagokat, amelyek csupán a növény fejlődési fázisaihoz igazítják az öntözést. Ezek nem, vagy alig veszik figye­lembe a klímaviszonyok, pl. a hőmérséklet stb. változását. 1 Vannak olyan eljárások, amelyek a nö­vény vízszükségletét csak közvetve veszik figyelembe. Ezek az eljárások a talaj-vízház­tartás egyensúlyának a biztosítására töre­kednek. A 186648 lajstromszámú HU szabadalmi bejelentés arra a felismerésre épít, hogy a talajnedvesség és az esőmennyiség érzékelé­sén túl mérni kell a csapadék időtartamát és intenzitását. A kapott adatok kiértékelése után, az eredménytől függően szabályozzák az öntözést. A találmány célja olyan eljárás kidolgo­zása, amellyel a növényállomány öntözővíz­adagját és a vízadag kijuttatásának az ide­jét is meg tudjuk határozni a növényállományt alkotó fajok vagy fajták, talaj- és mezoklima­­tikus viszonyok függvényében. A termelőhelyek adottságaitól, a felhasz­nált növényfajoktól-növényfajtáktól, az alkal­mazott termesztési technológiától — annak elméleti helyességétől és gyakorlati megvaló­sításától —, az időjárási viszonyoktól stb. füg­gően a begyűjtött termés mennyisége és minő­sége évjáratonként is rendkívüli változatos­ságot mutat az öntözés nélküli növényter­mesztésben. Közel hasonló adottságok esetén öntözés mellett ez az évjáratonkénti különb­ség korántsem mutat ez előzőekhez hasonló szélsőséges értékeket. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az öntözés idejét, a kijuttatandó öntö­zővíz adagot mindig az adott helyre, adott talajtani, klimatológiai és technológiai adott­ságokhoz az öntözésre alkalmas kiválasztott növényfajokból-növényfajtákból álló növé­nyekhez igazítva kell megállapítani. Az ag­rotechnikai eljárások rendszerébe az öntözést úgy kell beillesztenünk, hogy az gazdaságos legyen: biztosítsa az adott összetételű növény­­állomány számára a megfelelő termésnagy­ság és -minőség megtermelését. Több mint 10 éves kísérleteink során azt kutattuk, hogy egyrészt egzakt mérési ered­ményekre alapozva elsősorban mely környe­zeti és biológiai tényezőket kell figyelembe venni növényállományok öntözővíz igényének a megállapításául, másrészt a fenti tényezők közül melyek azok, amelyek — összefüggés­ben egymással — alkalmasak az öntözővíz igény folyamatos előrejelzésére. A találmány tehát öntözési eljárás növény­­állományok öntözővíz-adagjának és öntözési időpontjának megállapításával a víz- és ener­giatakarékosság figyelembe vétele mellett. Kísérletekben megmérjük az eljárással ter­meszteni kívánt adott növényfaj (ok)ból vagy növényfajtá(k)ból álló növényállomány fon­tosabb ökológiai igényeit (pl. hő-, víz-, talaj-, tápanyagigény stb.), a termesztés során rend­szeresen mérjük ezen igények közül a növény­­állomány termésmennyiséget és -minőséget befolyásoló és naponta változó, általunk lé­nyegesnek tartott környezeti paramétereket (pl. napi középhőmérséklet, lehullott napi csapadék, stb.) 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom